Kereskedelmi jog, 1932 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 2. szám - Alapszabálymódosítás és alaptőkeemelés a német részvényjogi tervezetben

KERESKEDELMI JOG HITELJOGI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI FOLYÓIRAT A „KAR TEL" MELLÉKLETTEL Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V,, Visegrádi-utca 14. sz. Telefon: Aut. 271—65. ALAPÍTOTTA néhai GRECSÁK KÁROLY m. kir. igazságiigyminiszter FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi nyilv. rendes tanár. ügyvéd. Előfizetési ár A KARTEL melléklettel együtt: Egy évre: 16 P. Félévre: 8 P. Egy füzet ára: 1.60 P. HUSZONKILENCEDIK ÉVF. 2. SZ. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAPEST, 1932 FEBRUÁR 1. Alapszabálymódosítás és alaptőkeemelés a német részvényjogi tervezetben. Dr. Gallia Béla, kir. kúriai bíró. /. Alapszabály módosítás (142—145. §.) A részvénytársaságnak úgyszólván alkotmánya, szervezetének, igazgatásának, jogviszonyainak szabályozója az alapszabály, amelyet a német kereskedelmi jog társasági • szerződésnek nevez, noha szerződési jellege az irodalomban nem áll vitán felül. Dogmatikailag társasági szerződés az, amit a felek egyező akarata hoz létre és változtathat meg. Ehhez a szerződési formához sokkal közelebb áll a magyar kereskedelmi törvény alapítási tervezete, mert ehhez minden részvényjegyző hozzájárul és az alapszabályokba felvett tartalmától a közgyűlés sem térhet el. A magyar jog tehát a tervezetet társasági alapszerződés hatályával ruházza fel. A német K. T. nem ismer alapítási tervezetet, hanem csupán előírja a társasági szerződés kötelező tartalmát; de már a törvényjavaslat indokolása is rámutatott, hogy éles különbséget tesz a társasági szerződésnek a 182. §-ban előírt tartalma és a társasági szerződés tényleges létrejötte között, amely az összes részvények átvételével nyer befejezést. A magyár kereskedelmi jog a successiv alapítás álláspontjára helyezkedett; viszont a német K. T. fakultatívvá tette a szimultán vagy successiv alapítást. Ettől eltér a tervezet (T), mely elejtvén a successiv alapítást, csak szimultán alapítást ismer és ezért az alapításról szóló fejezetből ki is hagyta a törvény 189. §-ának megfelelő rendelkezéseket és azokat az alaptőke emelésről szóló rendelkezések közé iktatta. A T. alapítási konstrukciója tehát közelebb hozza az alapításkor létesített alapszabályokat a társasági szerződéshez, mert az alapszabályok kötelező tartalmának megalkotása s a részvényeknek az alapítók által való átvétele egységes aktussá válik. — Míg tehát a jelenlegi német K. T. szerint ha az alapítók nem veszik át az öszszes részvényeiket és a hiányzó részvények átvétele részvényjegyzés által történik (successiv alapítás), akkor a társasági szerződés létrejöttéhez közgyűlés szükséges (1%. §.); addig a szimultán alapítás álláspontján álló T. magával az alapítással létrehozta a társasági szerződést, amely ilyen módon az összes szerződő felek egyező akaratnyilvánítását tartalmazza, (amely csak kifejezett alapszabálymódosítás útján változtatható meg). Mindazonáltal ez a társasági szerződésnek nevezett alapszabály sem olyan megkövesedett valami, amit a felek egyező akaratán kívül más módon nem lehetne megváltoztatni. Ugyanis mihelyt a társasági szerződés megalkottatott, ez a német jog szerint elveszti azt a szoros szerződési jelleget, amelytől egyáltalában és közgyűlési határozattal sem lehetne eltérni, hanem az alapszabálymódosítás közgyűlési hatáskörbe utaltatik és arra most már nem a szerződéskötés szabályai, hanem a társaság alkotmányának rendelkezései irányadók. A magyar jog az alapszabálymódosítás tekintetében kétféle rendelkezést tartalmaz: 1. Azokat a rendelkezéseket, melyek a tervezetből vannak átvéve, a közgyűlés sem módosíthatja. (K. T. 150., 179. §.). A bírói gyakorlat a törvény merevségét annyiban enyhítette, hogy az összes részvényesek beleegyezésével á tervezetből átvett alapszabályi rendelkezéseket is lehet módosítani. 2. A tervezetben nem foglalt alapszabályi rendelkezéseik módosítását a közgyűlés hatáskörébe utalja (179. §.) és ha az alapszabályok másként nem intézkednek, a módosítás — bármily fontos legyen is az — egyszerű szótöbbséggel történhetik. Ezzel szemben a német jog nem ismerte a T.-ben vagy első alapszabályban foglalt