Kereskedelmi jog, 1932 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1932 / 1. szám - Saját részvények megszerzése és zálogbavétele
4 KERESKEDELMI JOG 1. sz der Gesciháfte erfolgt, die die Gesellschaft auch sonst betreibt, oder ausserhalb des Rahmens dieser regelmássigen gescháftlichen Tátigkeit. . . Entscheidend ist, ob der náchste und eigentliche Zweck der war, durch den Erwerb der Aktié ein gewinnbringendes Gescháft zu machen." Azonban a rendes üzleti forgalomban való megszerzés máskép is értelmezhető, ami által indokolatlan megkülönböztetés állana elő pénzintézeti részvénytársaság és egyéb részvénytársaság között az előbbiek terhére, mert csak azoknál lehet a rendes üzleti forgalomban való megszerzést fogalmilag elképzelni. Ezzel azután összefügg a bizományi vétel megengedésének esete is, amennyiben ez a bizományi vétel tulajdoniképpen csak pénzintézeteknél aktuális, azoknak rendes üzleti körébe tartozván részvényeknek bizományi vétele és semmiféle belső indokoltságát nem látom annak, hogy pl. ipari részvénytársaság jogosítva legyen bizományi vételeket esziközölni harmadik személyek megbízásából saját részvényeire. Mindezeknél fogva helyesebbnek tartanám, ha a saját részvény megszerzésének és zálogbavételének tilalma alól a kivétel oly általános szabállyal lenne biztosítva, amely kizárja a saját rendes üzleti forgalom kérdésével kapcsolatos kételyeket és amellett a tilalom célját nem veszélyezteti. Helyesnek tartanám ezért a tilalom alól a kivételt akként megtenni, hogy nem vonatkozik a tilalom a részvényszerzés és zálogbavétel azon eseteire, amidőn azok a részvénytársaságnak nyilvánvaló érdekében történtek. Emellett korlátozható törvényileg a megszerezhető részvénymennyiség maximuma az alaptőkének azon százalékszerű részében, amely gazdaságilag indokoltnak mutatkozik. Megengedhető, hogy az alapszabályok ezen törvényes mértéket is redukálhassák. Előírható, hogy az ilyen részvénymegszerzéshez, vagy zálogbavételhez a felügyelőbizottság és az igazgatóság hozzájárulása szükséges. Megállapítható az ezen rendelkezés ellen vétő igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok kártérítési és büntetőjogi felelőssége stb. stb. Viszont ily általános formában kifejezésre juttatva, feleslegessé válik az egyes kivételes esetéknek az a felsorolása, amely a változó gazdasági viszonyok mellett sohasem lehet teljes. Elkerülhető az a vita kérdés, amely a rendes üzleti forgalomban való megszerzés kritériumánál pénzintézeteik és egyéb részvénytársaságok közötti distinkciót vonhat maga után. Ezen álláspont mellett még esetleg arra lenne szükség, hogy a vételi bizományra vonatkozó jog a pénzintézetek részére kifejezetten biztosíttassék, miután a fenti általános kivétel ezt az esetet nem fedi feltétlenül és miután a vételi bizomány megengedése véleményem szerint a nem pénzintézet részvénytársaságnál amúgy sem indokolt. A német Notverordnungnak az az álláspontja, hogy a saját részvények megszerzése csak a társaságot érhető súlyos károsodás elhárítása esetén engedtetik meg, — nézetem szerint nem indokolt azért, mert egészen bizonytalan elemeket visz be az elbírálásba. Vájjon egy súlyos fenyegető veszedelem elhárítására szükséges-e részvények felvásárlása, az csak akkor lenne eldönthető, ha először megvárná a részvénytársaság, bekövetkezett-e a veszedelem. Míg a fentiekben megjelölt általános kritérium, nevezetesen a részvénytársaság nyilvánvaló érdeke, objektíve sokkal könnyebben bírálható el. Fenntartan dónak vélem a Kuncz-féle Tervezettel szemben a magyar bírói gyakorlat eddigi álláspontját, amely különben a német felfogásnak is megfelel (L. Staub: Kommentár 12. és 13. kiad. II. kötet 206. lap, Anm. 1.), hogy harmadik személy szempontjából az ügylet nem lehet semmis, hiszen ezzel a harmadik személyeket oly körülmények vizsgálatára kényszerítenők, amelyeket nem áll módjukban ismerni. Viszont indokoltnak tartom a Notverordnung azon rendelkezését (5-ik bekezdés), hogy úgy a szavazaiti jog, mint az osztalékhoz való igény saját részvények tekintetében mindaddig szünetel, amíg azok a társaság tulajdonában vannak. Az Entwurf 56. §-ánalk harmadik bekezdéséhez, illetőleg a Notverordnung szakaszának 4-ik bekezdéséhez, amely a leányvállalatok általi megszerzésre a tilalmi szabályokat kiterjeszti, csak az esetben tudnék hozzájárulni, ha objektív kritériumokkal körülírható lenne, hogy mely vállalat tekintendő ezen rendelkezések alá eső vállalatnak. Aspirin- csomagoláson látható az a je!, amely a valódiságért és jóságért szavatol. —Kérjen mindig Aspirin-tableffákat az eredeti BAYERkereszttel ellátott csoma? |olásban. sak gyógyszertárban kaphatók. Aspirin felülmúlhatatlan.
