Kereskedelmi jog, 1932 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 1. szám - A német részvényjog reformja

JOG HITELJOGI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI FOLYÓIRAT A „KARTEL" MELLÉKLETTEL Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., Visegrádi-utca 14. sz. Telelőn: Aut. 271—65. ALAPÍTOTTA néhai GRECSÁK KÁROLY m. kir. igazségügyminiszter FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi nyilv. rendes tanár. ügyvéd. Előfizetési ár A KARTEL melléklettel együtt: Egy évre: 16 P. Félévre: 8 P. Egy füzet ára: 1.60 P. HUSZONKILENCEDIK ÉVF. 1. SZ. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAPEST, 1932 JANUÁR 1. Előfizetőinkhez! Midőn a mögöttünk álló nehéz esztendő végén s a súlyosnak ígérkező új év küszöbén olvasóinkhoz fordulunk, ezt azzal a nyugodt öntudattal tehetjük, hogy a múltban vállalt kötelezettségünket teljesítettük s a jövőben azt fokozottan teljesíteni fogjuk. Ezzel tartozunk a Kereskedelmi Jog hosszú múltjának és előfizetőink hűséges táborának. Programmunk az eddigi: a hitel-jogélet összes ágainak figyelemmel kísérése, a reformok helyes irányba fejlesztése s a gyakorlati kérdések ismertetése. A K a r t e 1 mellékletünk továbbra ís az eddigi keretekben (kéthavonkínt) fog megjelenni; az eddigi előfizetési díj változatlan fenntartása mellett. Kérjük tehát t. előfizetőinket, hogy bizalmukkal és megértésteli támogatásukkal bennünket továbbra is támogatni méltóztassanak. A Kereskedelmi Jog szerkesztősége. A német részvényjog reformja A német részvényjogi reform vas következetességgel és ellenállhatatlan erővel halad a nagy alapossággal megkezdett úton. Az 1930. évi tervezetet követte az 1931. szept. 19. II. szükségrendelet („részvénynovella"), amellyel lapunkban nem régen főszerkesztőnk foglalkozott. A napokban azután a Reichsjustizministerium kibocsátotta a hivatalos törvénytervezetet a részvénytársaságokról és betéti részvénytársaságokról, valamint a vonatkozó életbeléptető törvény tervezetét (1931. Reiohs- u. Staatsverlag). A leg- ( újabb tervezet 260. §-ban és általában éppen olyan rendszerben szabályozza a részvényjogot, mint az 1930. évi tervezet; figyelembe véve azokat a kritikai észrevételeket, amelyek az első tervezettel szemben elhangzottak és beiktatva 18., 56., 57., 70., 73., 75., 80., 82., ni) 112—118., 120—126., 130—135., 194., 195., 250., 252. és 258. §-aiba az 1931. részvénynovella rendelkezéseit. Az 1931. évi tervezet mindjárt két „nyelvújítással" is el akar térni a korábbi törvényéktől és tervezetektől. Az alapszabályt (Statuten) „Satzung"-nak és a közgyűlést (Generalversammlung) „Hauptversammlung"nak nevezi. Soha nem voltunk elragadtatva attól a főleg Gierke által propagált irányzattól, amely a német jogászi nyelvet tűzzel-vassal kívánja megtisztítani a latin eredetű szavaktól. Elvégre egy „világnyelvnek" nem árthat az igazi nagy világnyelv nomenklatúrájának fenntartása és bizonyos fokú áthasonítása. Példa reája a szintén germán talajból fakadt angol nyelv. De még inkább ártalmas, ha az a nemzet, amely a római jog valóságos recepciója révén jogtudományát a római jog tökéletes rendszeréből évszázadokon át hangyaszorgalommal építette fel, — a maga germanizáló törekvésével mind újabb és újabb nehézségeket támaszt mintaszerű jogtudományának és jogalkotásának nemzetközi értékelésével és tanulmányozásával szemben. Különben is van abban bizonyos humor és félszegség, hogy amikor az új tervezet ki mondja a halálos ítéletet a „Statuten" és a „Generalversammlung" felett, — továbbra is megtartja az „Aktiengesellschaft", a „Kommanditgesellschaft auf Aktién", az „Aktié", az „Aktionar", a „Handelsregister" kifejezéseket, amelyek — amellett, hogy kétségtelenül nem német eredetűek — mégis csak a legalapvetőbb terminus technikusai a részvényjognak. Ami az 1931. évi tervezet változtatásait illeti, e tekintetben mindenekelőtt azokra a nem mindig szerencsés változtatásokra kell utalnunk, amelyeket az 1931. évi részvénynovella az 1930. évi tervezettel szemben már megvalósított és amelyéket a legújabb tervezet egyszerűen átvett. Az egyéb változtatásokról általában azt jegyezzük meg, hogy csak stiláris módosításai az 1930. évi tervezetnek és érdemleges újításoknak alig minősíthetők. Az 1931. évi tervezet nagyban-egészben fenntartotta az 1930. évi tervezet összes újításait. Az egyetlen újítás, amelyet az 1931.