Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / Tartalommutató

210 KERESKEDELMI JOG 12. sz. Oldal a kezest fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyíl tátik, hogy a követelés behajthatatlansága a halasztás alatt következett be 41 36. Ha a főadós elleni végrehajtás előre láthatóan nem vezetne a hitelező kielégítésére, a kezes nem hivatkozhatik az őt egyébként megillető sortartási kifogásra 62 37. A K. T. 270. 5. 3. pontjában szabályozott (kereskedelmi ügyletből eredő) kezesség szabálya nem kényszerítő természetű; attól a felek eltérhetnek 102 38. Jogszabály az, hogy ha a hitelező lemond a követeléssel egybekötött oly zálogjogról, jelzálogról stb., amelyet a kezességvállalás előtt vagy azzal egyidőben, illetve kapcsolatban olyképpen szerzett, hogy a kezes arra számíthatott, — a kezes felszabadul annyiban, amennyiben a főadós elleni követelésnek átszállása következtében a követeléssel egybekötött jogok érvényesítésével kielégítést nyerhetett volna 121 Zálog. 39. A tulajdonjog fenntartásával és kézizálogul el- és átadott ingóknak másra ruházása — átadás hiányában — csak kötelmi igényt szül a harmadik javára, de az az eredeti tulajdonos jogán nem léphet fel ... 158 40. Állatok kézizálogba adásának megkívánt előfeltételei 175 Valorizáció. 41. Az 1928. évi XII. t.-c. 5. §. 1. pontjának alkalmazhatósága szempontjából nem feltétlenül szükséges ugyan az, hogy a készpénzkölcsön tartozássá átváltozott újabb kötelemnek az adósa és a hitelezője ugyanazok a személyek maradjanak, akik a korábbi jogviszonyban szerepeltek; történhetik a tartozás átváltozása személycserével is, mindenesetre azonban a két ügyletnek szorosan és akként kell egybekapcsolódnia, hogy az új kölcsöntartozás közvetlenül a korábbi, átértékelés alá eső tartozás megszűnése alapján keletkezzék, vagyis hogy a kölcsöntartozás hitelezője az átváltoztatott előző ügylet hitelezőjének egyszersmind jogutódaként jelentkezzék 20 42. A törvényben nincs oly rendelkezés, amely szerint külföldi adós részéről belföldi hitelező részére belföldön teljesítendő pénztartozás átértékelésénél más szabályok volnának irányadók, mintha az adós is belföldi volna s nincs is oly jogszabály, amely a belföldön teljesítendő s belföldi bíróság által megítélt kereseti követelés átértékelése tekintetében a fentebb idézett törvény alkalmazását kizárná s csupán azt engedné meg, hogy a felperes a törvényben meghatározott átértékelés helyett az alperes fizetési késedelme által okozott, a felperes által kimutatandó és bizonyítandó kárának megtérítését követelhesse csupán 20 43. Két részvénytársaság fúziójánál nem okvetlenül az egybeolvasztó r.-t. arányszáma irányadó. Amennyiben ugyanis a beolvadó r.-t.-nak nem volt arányszáma s így az 1928 : XII. t.-c. 10. §-a szerint bírói mérlegelésnek van helye, ez az irányadó az átvett tisztviselőkre is 20 44. Az 1928 : XII. t.-c. 5. §. 1. pontjának alkalmazhatósága szempontjából nem feltétlenül szükséges, hogy a készpénzkölcsöntartozássá átváltozott újabb kötelemnek az Oldal adósa és a hitelezője ugyanazok a személyek maradjanak, akik a korábbi jogviszonyban szerepeltek 41 45. Az a körülmény, hogy valamely követelés tekintetében marasztaló ítélet hozatott, a követelés jogi természetét nem változtatja meg, s így a kereseti átértékelési igény elbírálásánál az 1928. XII. t.-c. 13. S-ának az ítélettel meghatározott követelésekre vonatkozó rendelkezéseitől függetlenül, az id. törvénycikk 4. S-ában foglalt anyagi jogi rendelkezések az irányadók 102 46. Semmi okszerű alapja sincs annak az érvelésnek, mintha az 1928 : XII. t.-c. rendelkezésein alapuló átértékelési igény csak az eredeti hitelező és eredeti adós egymáshoz való közvetlen jogviszonyában volna érvényesíthető és akár egyetemes, akár különleges jogutódlás révén nem szállhatnának át a jogutódra az 1928 : XII. t.-c. rendelkezéseiből származható igények és kötelezettségek ép úgy, mint egyéb nem személyhez kötött vagyonjogi igények és kötelezettségek 102 47. Az 1928 : XII. t.-c. 34. §-a nem vonatkozik azokra a biztosítási szerződésekre, melyeket a biztosító vállalat más vállalatokkal az azokat az alkalmazottakkal szemben terhelő nyugdíjigények kielégítése végett kötött. Ezekre tehát az 1928 : XII. t.-c. 4. S.-ának 6. pontja és 20—27. ^§-ainak átértékelését kizáró rendelkezései alkalmazandók 137 48. Az 1928 : XII. t.-c. 14. §. negyedik bekezdése kifejezetten nem írja elő azt, hogy a hitelező tönkremenetelének kizárólag a kereseti követelés átértékelése elmaradásából kell származnia 137 Általános kereskedelmi jog. 49. Bemutatóra szóló betétkönyv átruházása az ellenkezőnek világos kifejezésre juttatása nélkül szükségkép magában foglalja a betéti ügyletből támasztható minden igénynek együttes átruházását 102 50. A kereskedelmi, vagy más azonos természetű szokás nem csupán akkor érvényesülhet, ha a felek annak alávetették magukat, hanem az ily szokás minden olyan esetben irányadó, amidőn a felek nem a szokástól eltérően rendezték jogviszonyukat 153 51. Azt, hogy a kereskedelmi könyvnek a peressé vált bejegyzés keltétől számítandó 10 év, illetve 2 év eltelte előtt vagy akár annak lejárta után kell-e nagyobb vagy kisebb bizonyító erőt tulajdonítani, úgy a Kt. 31. §-ának 3. bekezdése, mint a Pp. 322., 275., 376. §§-ai értelmében a Pp. 270. § szerint a bíróság szabadon itéli meg 174 Cég. 52. A budapesti kir. törvényszék, mint cégbíróság a különleges fővárosi viszonyokra tekintettel célszerűségi szempontból megkívánja, hogy új cég bejegyeztetése alkalmával a cégjegyzékbe leendő bevezetés céljából a felek a telep helyén, tehát a politikai községen felül — utca és házszám szerint megjelölve — azt a helyiséget is bejelentsék, amelyben az új cég üzletét vezeti, illetve vezetni fogja 40 Üzletátruházás. 53. Az üzletátruházás megállapításának nem fogalmi kelléke az, hogy az üzlethelyiség is átruháztassék, hanem az üzletátruházás megállapítható, ha az átruházás tárgyául