Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / Tartalommutató

12. sz. KERESKEDELMI JOG 211 Oldal szolgáló üzleti értékek a maguk összessé­gében kereskedelmi üzlet folytatására al­kalmasak: viszont a kereskedelmi üzlet át­ruházására alapított felelősségnek az 1908. évi LVII. t.-c. 1. §-a értelmében leendő megállapítását a bírói árverésen történt szerzés sem zárja ki akkor, ha a bírói árve­rés az üzletátruházás elpalástolására szol­gált, vagy ha az árverési vevő az árverés ki­eszközlése körül a felperes jogainak kiját­szása végett csalárd módon járt el 40 54. Az apa és fiú között az apa életfogytig tartó eltartása tárgyában kötött, tehát lé­nyegileg családjogi alapon létesült szerző­désből folyóan a fiút apjával szemben ter­helő tartási kötelezettség üzletből eredő tartozásnak nem minősül még akkor sem. ha a tartási kötelezettség elvállalása fejé­ben az atya részéről adott ellenértéket akár egészben, akár részben a fiú utóbb az üzle­tébe be is fektette 59 Szolgálati viszony. 55. Az 1SS4 : XVII. t.-c. 10. §. a. pontja és az 1922 : XII. t.-c. 14. §. 1. pontja értelmében a vendéglő tartása engedélyhez kötött iparág. Aki ebben az ipartörvény alá eső iparágban személyes és bizonyos időre folytonos szol­gálatra van kötelezve, mint a főpincér is, iparossegédnek tekintendő 19 56. Ha az alkalmazottra nézve érvényben levő fegyelmi szabályok szerint az elbocsátás csak fegyelmi határozattal történhetik, a fe­gyelmi határozattal szemben annak a kér­désnek az 1914 : XVII. t.-c. 34. §-a értelmé­ben való elbírálásánál, vájjon a vasúti al­kalmazottnak fegyelmi úton történt elbocsá­tása a törvény rendelkezéseinek ellenére történt-e, a rendes bíróság csak azt teheti vizsgálata tárgyává, hogy a fegyelmi eljárás szabályai betartattak-e, és hogy a fegyelmi bíróság által megállapított vétség kime­ríti-e az idézett törvény 33. §-ában körülírt olyan szolgálati vétség ismérvei', amelyért a törvény 34. §-a értelmében a szolgálatból fegyelmi büntetésképen való elbocsátását is ki lehet mondani: de sem a fegvelmi bí­róság által megállapított tények valóságá­nak, sem a törvényes keretben kiszabott fegyelmi büntetés mértékének felülvizsgá­lata a rendes bíróság hatáskörébe nem tar­tozik 59 57. Sörgyári pincemester — iparossegéd 60 58. Az alkalmazott szolgálati teendőinek és munkakörének kijelölési joga ellenkező ki­kötés hiányában a munkaadót illeti meg, és a munkaadó az alkalmazott ügykörén az üzlet, vagy vállalat körülménvei által indokolt változtatásokat is eszközölhet oly irányban, hogy alkalmazottját a ko­rábbinál kisebb jelentőségű feladatokra is beoszthatja. A munkaadónak most vázolt joga csak annyiban szenvedhet korlátozást, hogv a kijelölt újabb szolgálatnak az al­kalmazott képességeinek megfelelőnek kell lenni, és nem szabad az alkalmazott jogo­sult önérzetét sértenie 60 59. A szolgálati jogviszony természetéből fo­lyik, hogy a munkaadó az alkalmazott munkakörét a törvény, a törvényes gyakor­lat és a szolgálati szerződés korlátai között szabadon jelölheti ki és maga bírálhatja el azt, hogy az ebben a körben tett intézkedése a saját gazdasági céljai szempontjából meg­okolt. — vagy éppen szükséges-e vagy nem 52 60. Csak, ha a munkaadó és az alkalmazott egymásközti jogviszonyában külön szolgá­Oldal lati és fegyelmi szabályzat van érvényben, nyer alkalmazást a bírói gyakorlatban el­fogadott az a jogszabály, hogy a fegyelmi bíróság avagy fegyelmi hatóság ítéletében a fegyelmi vétség megállapításánál alapul vett és a fegyelmi szabályzatban előírt úton megállapított tényállás a rendes bíróság előtt újból vitássá nem tehető; s a rendes bíróság vizsgálata és megfontolása csupán arra terjedhet ki, hogy a fegyelmi szabály­zat eljárási szabálvai pontosan betartat­tak-e 82 61. Az alkalmazott, ha a szolgálatból felmondás nélkül való kilépésre jogos oka van is, tar­tozik ennek az oknak tudomására jutása után a munkaadót elhatározásáról késede­lem nélkül értesíteni, mert ha ezt elmu­lasztja és a szolgálatát folytatja, magatar­tásából okszerűen lehet azt a következte­tést vonni, hogy az említett ck miatt a szol­gálatból kilépni nem akar és ezért ugyan­arra az okra később már jogot nem alapít­hat 101 62. Az 1910 1920. M. E. sz. rendelet 22. §-a minden kereskedelmi alkalmazottra irány­adó 120 63. Tömegtartozások közé csak a törvényes ill. az 1910 1920. M. E. sz. rsndeletén alapuló felmondási illetmények tartoznak. — Az alkalmazott által igénybe nem vett szabad­ságidőért külön díjazás nem jár 135 64. A remuneráció összeg szerint nem lévén megállapítva, a bíróság nem veheti egyedül figyelembe az utolsó, aránytalanul kedvező évi mérleget, hanem az elmúlt 10 év átlagát vette alapul 15-4 65. Sporttitkárt nem illet meg egy évi felmon­dási idő 155 66. Az 1884 : XVII. t.-c. 94. § b) pontjának az a rendelkezése, mely az egy napon át való igazolatlan szünetelést azonnali elbocsátási okul mondja ki. nyilvánvalóan csak a foly­tonos és egyenletes üzemi vagy üzleti mun­kára beosztott személyzetre nyerhet alkal­mazást. Az ügyvezető igazgató a segédsze­mélyzet felett áll, azzal már a munkája te­kintetében sem hasonlítható össze és ezért hivatali kötelességei is mások, mint a kö­zönséges segédszemélyzet tagjaié. Az ő távolmaradása is tehát azonnali elbocsátási okul csak akkor szolgálhatna, ha az a köte­lesség makacs megtagadását jelentené ... 188 67. Önként vállalt munkánál magának a mun­kavállalónak kell a munka elvállalásakor eldöntenie, hogy arra a munkára szerveze­tileg alkalmas-e vagy sem; és ha beteg szer­vezete dacára vállalkozik, vállalkozásának hátrányos következményei magát a munka­vállalót terhelik 188 Nyugdíj. 68. A nyugdíj szabályzat jogérvényesen állapít­hat meg oly feltételeket, melyek a nyugdíj fizetését bizonyos idő elérésétől stb. teszik függővé. Az ily kikötés érvénytelensége az egész szerződés semmiségét vonná maga után, de nem azt, hogy a szerződésnek az alkalmazottra kedvezőtlen egyik pontja olyan rendelkezéssel pótoltassák, melyre a felek nem egyeztek meg 101 69. A r. t. alkalmazottai javára alkotott nyug­díjszabályzat lényegében az alapszabályok kiegészítő részéül tekintendő. A nyug­díjalap elkülönítésére és bírói letétbe helye­zésére irányuló kereset elutasíttatott, mivel külön nyugdíjalap alperesnél nem volt ... 153

Next

/
Oldalképek
Tartalom