Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / Tartalommutató

12. sz. KERESKEDELMI JOG 209 Olda! munka tekintetében viszont az a vélelem, hogy a felek szándéka szerint a munka ingyenesen vállaltatott. A kir. Kúria állandó gyakorlata szerint azonban a munka ingyenessége ez esetben sem vélelmezhető, ha az. akinek a javára a munka végeztetett, a másik félnek az örökbefogadását ígérte és ez az ígéret volt a külön nem díjazott munka elvégzésének az indító oka 120 17. A gyógyszerész hivatásánál fogva tartozik az orvos által rendelt gyógyszert pontosan az orvos előírásának megfelelően elkészíteni; ennek a kötelességének tehát nem tesz eleget azzal, ha akár tudatosan, akár elnézés folytán az orvos által rendelt gyógyszer helyett — kivált az orvosi vénynyel jelentkezőnek a megkérdezése és beleegyezése nélkül — más, bár általa hasonló vagy még jobb gyógyhatásúnak ismert gyógyszert szolgáltat ki 120 18. Jogszabály, hogy kétség esetében a pénztartozást az adós saját költségén és veszélyére tartozik a hitelező lakhelyére megküldeni. Ugyanez áll baleseti járulékokra is, miért is alperes tartozik felperes életbenlétéről is meggyőződni 135 19. Ha valaki ellenérték fejében nem helvettesíthetö dolog előállítására akként kötelezi magát, hogy az anyagot egészen vagy túlnyomó részben maga adja hozzá, a szerződést csak kétség esetében kell vállalkozási szerződésnek tekinteni 135 20. Lóversenyfogadásokból (istállótulajdonossal szemben is) eredő követelések bírói úton nem érvényesíthetők 135 21. Az újabb törvényes rendelkezések csak az irott jog erejével mondották ki a hitelezőkkel létesült egyezségen túlmenő külön előnyöknek egves hitelezők részéről kikötését érvénytelennek, de nem e rendelkezések révén minősüli csak az ily eljárás a jó erkölcsökbe ütközőnek, mert az ily titkos megállapodás a tisztes kereskedelmi felfogással már előzően sem fért össze 153 22. ítélt dolog kifogása 173 23. A bírói gyakorlat szerint orvosi műhibáról ott lehet szó, ahol az orvos valamely gyógymódot vagy eljárást úgy alkalmaz, hogy az orvosi tudomány mindenkori állásához képest annak káros hatása már az átlagos ismeretek mellett is előre látható, vagy a káros hatások elhárítására szolgáló és általában ismert óvó rendszabályokat gondatlanságból, vagy tudatlanságból mellőzi 173 24. Az általános vagyonjogi szabályok értelmében az állat által másnak okozott kárért az állattartónak feltétlen kártérítési felelőssége — a m. kir. Kúriának a polgári jogi Határozatok Tárába 528. szám alatt felvett elvi jelentőségű határozata szerint — a hasznos háziállatokra ki nem terjeszthető és csak akkor állapítható meg. ha a károkozás ténye az állattartó tulajdonos gondatlanságára vezethető vissza 174 Veszélyes üzem. 25. A 84. sz. teljes ülési döntvényben foglalt az a jogszabály. — hogy a kirendelt által az ügykörébe eső teendők teljesítésében harmadik személveknek okozott kárért a megbízó munkaadó csak saját vétkessége esetében felelős. — a döntvény 2. bekezdésében kifejtettek szerint nem terjed ki a veszélyes üzemekre, amelyek közé a géperejű iármüvek is tartoznak 40 26. A bírói gyakorlat értelmében csak a nyiOlda! tott szerkezetű kocsikkal kapcsolatban nyerhetnek alkalmazást a N. E. ama rendelkezései, melyek a nyitott kocsi használatával járó veszélyekből eredhető károkért való felelősség alól mentesítik a vasútat 43 27. A kártérítési kötelezettség csupán annak tartására és neveltetésére terjed ki, akinek tartására és neveltetésére az elhunyt törvénynél vagy törvényes gyakorlatnál fogva kötelessége volt 58 28. A m. kir. Kúriának a P. H. T.-ba 549. sz. alatt felvett elvi határozata szerint a gépkocsi üzemben tartójának felelőssége a gépkocsi használójára száll át akkor, ha a gépkocsit használó azt jogtalan eljárással az üzemben tartónak rendelkezése alól kivonta; ezzel pedig minden tekintetben egy tekintet alá esik az is, ha a gépkocsi ugyanilyen módon az üzemben tartó megbízottjának vagy képviselőjének az üzemben tartó jogán gyakorolt rendelkezése alól vonatik cl 59 29. A veszélyes üzem tulajdonosa csak azoknak köteles a baleset következteben elvont tartást megtéríteni, akiknek a tartására a baleset folytán elhalt törvény vagy törvényes gyakorlatnál fogva kötelezve volt. A gyermek pedig csak a vagyontalan és keresetképtelen szülőket is csak annyiban köteles eltartani, amennyiben arra a saját tisztes tartás megélhetésének a veszélyeztetése nélkül képes 101 30. A gépjármű üzemben tartójának tárgyi felelősségére alapított kártérítési kötelezettsége halál esetén a halálozási időpontjától számított három év alatt elévül. — A balesetet szenvedett apa gyermekei jogszabály szerint a kártérítéshez csak abban a mértékben tarthatnak igényt, amely mérvben a törvényes tartási kötelezettség az apát terhelte, és a gyermekek attól az atyjuk halála folytán elestek, és nem vehető figyelembe, hogy az elhalt természetes gvermekeit a törvényes tartási kötelezettségét meghaladó módon nagy — kötelezettség nélkül — jólétben tartotta. A természetes gyermeket az apával szemben megillető törvényes tartási kötelezettség mérve pedig az anya társadalmi állásához és a természetes apa vagyoni viszonyaihoz igazodik 101 31. A baleset okozta kár összegszerű megállapítására a kártétel elkövetésének az időpontja az irányadó. Ebből következik, hogy az elhalt keresetéi a baleset idejében volt mennyiségben és a balesetkori értékben kell a kártérítés mértékének a megállapításánál számba venni 158 32. A villamoskocsi légfékjének hiányos feszmérő jelzése az üzemfenntartó terhére esik 174 33. Ünnepnapon a közönség nagyobb torlódásával a vasútnak (Bszkrt) számolni kell, valamint a közönségnek ilyenkori fegyelmezetlenségével is. így tehát nem — elháríthatatlan cselekmény 187 Kamat. 34. A számla egyenlegében foglalt kamatok elismerése által azok a kifizetett s az 1877. évi VIII. törvénycikk 5. §-a szerint vissza nem követelhető kamatokkal egy tekintet alá esnek 61 Kezesség, 35. A főadósnak a kezes hozzájárulása nélkül adott halasztás csak az esetben menti fel