Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 2. szám - Szerzői jog és tisztességtelen verseny

2. sz. KERESKEDELMI JOG 3v Munkaügyi tanácsadó. Összeállították: dr. rákosi Nászay Károly közreműködésével: dr. Horvát Sándor ügyvéd és dr. Straub Sándor munkaügyi járásbíró. A kis könyvecske ára 90 fillér — a munkaügy körében első segélyt akar nyújtani a jogkereső közönségnek: midőn annak szabályait ügy állították össze, ahogv a jogesetek a szolgálat megkezdésétől annak megszűnéséig fel szoktak merülni. Korlátolc íelelősségu társaságok a könyvvizsgáló szempontjából. írta: Dr. Kozma Károly kam. hit. revizor. Megjelent a ..Magyar Pénzügy' kiadásában. Ára 2 P. Külföldi irodalom. Handausgabe des Handelsgesetzbuchs v. 10. Mai 1897 (ohne Selrecht), 2. Aufl. Bearb. von ten. Prás. a. R. G. u. R. Dr. Heinrich Könige stb. 1929. Mannheim. Bensheimer. Teb. 35 M. Kress: Lshrbuch des allgemeinen Schuldrechts, S. 666. München. 1928. Beck, RM. 28. Liischütz: Die Generalklausel im Aktienrecht, S. 53. Mannheim. 1931. Bensheimer. Klausing: \X echsel- und Scheckrecht. S. 89. Berlin. 1930. Spáth u. Linde. Miry: Essai. sur la Société Anonvme Ouvriere. p. 311. Paris, 1930. Arthur Curti: Aktiengesellschaft und Ho'dinggesellschait in der Schweiz. Geltendes Recht und Revision. Preis 16.80 M.. geb. 18.40 M. Dr. S. Tschierschky, Reichsv/irtschaítsgerichtsrat: Kartellpolitik. Eine analitische Untersuchung. C. Heymanns \ erl. 10 M. Erich Ertel: Internationale Kartelle und Kongresse der Industrie. Bankwissenschaftl. Forschungen, herausg. von Prof. G. Obst, 6. Heít. Stuttgart 1930. C. F Poeschel Verlag. XII. und 245 S. Pr. 11.50 M. C. Lammers: Internationale Industrie Kartelle. (Völkerbunds-Denkschrift). Carl Heymann Verlag. Berlin. Preis 10 Rm. Goldbaum: Die neue Kartellverordnung. S. 30, Berlin. 1930. Strilke. RM. 1.50. Krause: Die Kartellkündigung. S. 50. Mannheim, 1930. Bensheimer. Rm. 3.50. Márciusi éskövetkezö számaink mellékleteként előfizetőink díjtalanul kapják /A IK</A\iR¥EIL ogi és gazdaságpolitikai szemle c. a. megjelenő folyóiratot. A mellékletet szerkeszteni fogja DR. KELEMEN SÁNDOR ügyvéd. BÍRÓI JOGGYAKORLAT. Általános. 22. Az ingatlan vételénél a térinek csupán a szerződésnek a feleség helyett való aláírására adott megbízáshoz nem kell közjegyzői okirat. (P. IV. 8171 1929. sz. a. 1930. dec. 9-én.) Az 1886. évi VII. t.-c. 23. S-a szerint a jogügylet érvényességéhez közjegyzői okirat szükséges a házastársak és jegyesek közt kiállított általános meghatalmazásoknál (a. pont), továbbá a törvényben felsorolt különös meghatalmazásoknál is (b. pont). A közjegyzői forma tehát nem terjeszthető ki azokra a különös meghatalmazásokra. — amelyek a törvényben kifejezetten felsorolva nincsenek. A megállapított és meg nem támadott tényállás szerint másodrendű alperes a peres ingatlan megvételére vonatkozó szerződés megkötésénél maga is jelen volt és a szerződésnek az A. alatti okiratban foglaltak szerint való megkötéséhez a maga részéről is hozzájárult akként, hogy a szerződés felolvasása után férjét felhívta, hogy utóbbi az ő nevét is írja alá a szerződésre. E tényállásból nyilvánvaló, hogy az ingatlan megvételére vonatkozó szerződési nyilatkozatát Il-od rendű alperes személyesen tette meg és hogy a férjnek adott meghatalmazás csakis az ő nevének az aláírására szólott. Minthogy pedig az ilyen tartalmű meghatalmazás az idézett törvényszakasz b) pontjában felsorolva nincs, — helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a szóban forgó meghatalmazás érvényességéhez, bárha az házasfelek között létesült is, — közjegyzői okirat nem szükséges. De a szóban forgó vételi ügylet érvénytelenségét nem eredményezheti a 4420 1918. M. E. rendelet szempontjából az a körülmény sem, hogy II. r. alperes a nevének az okiratra leendő vezetésére a megbízást férjének nem írásban, hanem szóval adta, mert II. rendű alperesnek az a magatartása, hogy a vételi szerződés megkötésénél jelen volt és az ingatlan megvételére vonatkozó ügyletkötési akaratát személyesen jelentette ki, majd a szerződés írásba foglalása és felolvasása után az ellen semminemű kifogást sem emelt, sőt a nevének az okiratra leendő reávezetésére férjét egyenesen felszólította s annak megtörténtét tudomásul véve a megvett ingatlant férjével együttesen birtokába is vette, — az ügyletnek utólagos jóváhagyásával egyértelmű s a megbízásnak esetleges alaki hiányait is orvosolja. 23. Anyagi jogszabály, hogy a letéteményes a letett dolgot a visszaadás idejének eikövetkeztével a letevőnek tartozik visszaadni, arra való tekintet nélkül, hogy a letevő a dolognak tulajdonosa-e, vagy pedig azt más jogcímen birtokolja. (P. IV. 8177 1929. sz. a. 1930. dec. 11-én.) 24. Valamely követelés végrehajtási letiltása éppen úgy zálogjogot létesít a követelésre, mint az ingók összeírásával foganatosított foglalás a vh. tv. 47. §-a értelmében a lefoglalt ingóságokra és a különbség csak az, hogy míg össze-