Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 2. szám - Szerzői jog és tisztességtelen verseny

2. sz. KERESKEDELMI JOG 3v Munkaügyi tanácsadó. Összeállították: dr. rá­kosi Nászay Károly közreműködésével: dr. Hor­vát Sándor ügyvéd és dr. Straub Sándor munka­ügyi járásbíró. A kis könyvecske ára 90 fillér — a munkaügy körében első segélyt akar nyújtani a jogkereső közönségnek: midőn annak szabályait ügy állították össze, ahogv a jogesetek a szolgá­lat megkezdésétől annak megszűnéséig fel szok­tak merülni. Korlátolc íelelősségu társaságok a könyvvizs­gáló szempontjából. írta: Dr. Kozma Károly kam. hit. revizor. Megjelent a ..Magyar Pénzügy' kiadásában. Ára 2 P. Külföldi irodalom. Handausgabe des Handelsgesetzbuchs v. 10. Mai 1897 (ohne Selrecht), 2. Aufl. Bearb. von ten. Prás. a. R. G. u. R. Dr. Heinrich Könige stb. 1929. Mannheim. Bensheimer. Teb. 35 M. Kress: Lshrbuch des allgemeinen Schuld­rechts, S. 666. München. 1928. Beck, RM. 28. Liischütz: Die Generalklausel im Aktienrecht, S. 53. Mannheim. 1931. Bensheimer. Klausing: \X echsel- und Scheckrecht. S. 89. Berlin. 1930. Spáth u. Linde. Miry: Essai. sur la Société Anonvme Ouvri­ere. p. 311. Paris, 1930. Arthur Curti: Aktiengesellschaft und Ho'ding­gesellschait in der Schweiz. Geltendes Recht und Revision. Preis 16.80 M.. geb. 18.40 M. Dr. S. Tschierschky, Reichsv/irtschaíts­gerichtsrat: Kartellpolitik. Eine analitische Un­tersuchung. C. Heymanns \ erl. 10 M. Erich Ertel: Internationale Kartelle und Kongresse der Industrie. Bankwissenschaftl. For­schungen, herausg. von Prof. G. Obst, 6. Heít. Stuttgart 1930. C. F Poeschel Verlag. XII. und 245 S. Pr. 11.50 M. C. Lammers: Internationale Industrie Kar­telle. (Völkerbunds-Denkschrift). Carl Heymann Verlag. Berlin. Preis 10 Rm. Goldbaum: Die neue Kartellverordnung. S. 30, Berlin. 1930. Strilke. RM. 1.50. Krause: Die Kartellkündigung. S. 50. Mann­heim, 1930. Bensheimer. Rm. 3.50. Márciusi éskövetkezö számaink mellék­leteként előfizetőink díjtalanul kapják /A IK</A\iR¥EIL ogi és gazdaságpolitikai szemle c. a. megjelenő folyóiratot. A mellékletet szerkeszteni fogja DR. KELEMEN SÁNDOR ügyvéd. BÍRÓI JOGGYAKORLAT. Általános. 22. Az ingatlan vételénél a térinek csupán a szerződésnek a feleség helyett való aláírására adott megbízáshoz nem kell közjegyzői okirat. (P. IV. 8171 1929. sz. a. 1930. dec. 9-én.) Az 1886. évi VII. t.-c. 23. S-a szerint a jog­ügylet érvényességéhez közjegyzői okirat szük­séges a házastársak és jegyesek közt kiállított általános meghatalmazásoknál (a. pont), továbbá a törvényben felsorolt különös meghatalmazá­soknál is (b. pont). A közjegyzői forma tehát nem terjeszthető ki azokra a különös meghatal­mazásokra. — amelyek a törvényben kifejezet­ten felsorolva nincsenek. A megállapított és meg nem támadott tény­állás szerint másodrendű alperes a peres ingat­lan megvételére vonatkozó szerződés megköté­sénél maga is jelen volt és a szerződésnek az A. alatti okiratban foglaltak szerint való meg­kötéséhez a maga részéről is hozzájárult akként, hogy a szerződés felolvasása után férjét felhívta, hogy utóbbi az ő nevét is írja alá a szerződésre. E tényállásból nyilvánvaló, hogy az ingatlan megvételére vonatkozó szerződési nyilatkozatát Il-od rendű alperes személyesen tette meg és hogy a férjnek adott meghatalmazás csakis az ő nevének az aláírására szólott. Minthogy pedig az ilyen tartalmű meghatal­mazás az idézett törvényszakasz b) pontjában felsorolva nincs, — helyes a fellebbezési bíró­ságnak az a jogi álláspontja, hogy a szóban forgó meghatalmazás érvényességéhez, bárha az há­zasfelek között létesült is, — közjegyzői okirat nem szükséges. De a szóban forgó vételi ügylet érvénytelen­ségét nem eredményezheti a 4420 1918. M. E. rendelet szempontjából az a körülmény sem, hogy II. r. alperes a nevének az okiratra leendő vezetésére a megbízást férjének nem írásban, hanem szóval adta, mert II. rendű alperesnek az a magatartása, hogy a vételi szerződés meg­kötésénél jelen volt és az ingatlan megvételére vonatkozó ügyletkötési akaratát személyesen jelentette ki, majd a szerződés írásba foglalása és felolvasása után az ellen semminemű kifogást sem emelt, sőt a nevének az okiratra leendő reávezetésére férjét egyenesen felszólította s annak megtörténtét tudomásul véve a megvett ingatlant férjével együttesen birtokába is vette, — az ügyletnek utólagos jóváhagyásával egy­értelmű s a megbízásnak esetleges alaki hiá­nyait is orvosolja. 23. Anyagi jogszabály, hogy a letéteményes a letett dolgot a visszaadás idejének eikövet­keztével a letevőnek tartozik visszaadni, arra való tekintet nélkül, hogy a letevő a dolognak tulajdonosa-e, vagy pedig azt más jogcímen bir­tokolja. (P. IV. 8177 1929. sz. a. 1930. dec. 11-én.) 24. Valamely követelés végrehajtási letiltása éppen úgy zálogjogot létesít a követelésre, mint az ingók összeírásával foganatosított foglalás a vh. tv. 47. §-a értelmében a lefoglalt ingósá­gokra és a különbség csak az, hogy míg össze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom