Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 2. szám - Szerződés kötése. "Magyarország magánjogi törvénykönyve" törvényjavaslatának 949. §-a

2. sz. KERESKEDELMI JOG 31 rint mi is kértük a dispositiv hatályt. Viszont a német eredeti szerint nem .,kétség esetében'", hanem .,kétségtelenül" áll az a másik rendelkezés és attól eltérni nem is lehet, hogy addig a szerződés megkötve nincsen, amíg a felek által lényegeseknek kijelentett pontokban nem történt meg megegyezés, vagyis ab- | ban, amiről alkudozás közben bármelyik fél kijelentette, hogy azt is megállapodás tár- j gyává kell tenni. A némettel lényegileg azonosan rendelke- i zik a svájci kötelmi jogi törvény is, amely a j kérdést a fordított oldaláról szabályozza. A svájci kötelmi jogi törvény ugyanis felállítja azt a vélelmet, hogy a szerződés a mellékpontokban való megegyezés nélkül is létrejön, hacsak a felek az ellenkezőjét ki nem kötötték. Vagyis ott is az van kimondva, hogy a feleknek módjukban van a mellékpontokban való megegyezést is lényegesnek deklarálni, és hogv a szerződés ilyenkor kétségtelenül csak abban az esetben jön létre, ha a felek a kiemelt mellékpontban is megállapodtak. A törvényjavaslat mindennek éppen az ellenkezőjét mondja ki. Lgy látszik, nem is tudatosan, hanem csak fordítási, szövegezési | hibából. Ez a hiba feltétlenül kijavítandó. Helyes a javaslatnak az a rendelkezése (949. §. 3. mondat), amely az előbbi két rendelkezésből különben is folyik, hogy a szerződés egyes pontjaira vonatkozó előzetes megegyezések ípunktacio) a feleket nem kötelezik. Ismét helytelen azonban, hogy ez a helyes rendelkezés úgy van megszövegezve, | mintha ez cogens jogszabály volna. Már kifejtett álláspontunkból folyik, hogy ez cogens jogszabály nem lehet, és hogy az egyes pon- j tokban történt előzetes megegyezés csak ,,kétség esetében" nem kötelező erejű. Vagyis kell. hogy a felek kiköthessék azt is, hogy már az előzetes pontozatok is kötelezők legyenek. Örömmel állapítjuk meg, hogy a törvényjavaslat előző előterjesztéseinkhez képest most már egyes pontokra vonatkozó előzetes ..megegyezésről" beszél, nem többé, mint az előző tervezetek. ,,megállapodásról." Csak a pontokban, pontozatokban való egyszerű előzetes ..megegyezés" az. ami szabály szerint nem kötelező. Ha azonban a felek nemcsak ..megegyez"-nek az egyes pontokban, hanem ,.meg is állapodnak*', vagyis megállapodnak abban, hogy a megegyezően megszövegezett, a ,,megegyezett" pontok kötelezők legyenek, akkor ez a már nem egyszerű megegyezés a pontok, pontozatok tartalmában, hanem már megállapodás a pontok kötelező hatályában. Az ilyen megállapodás már kétségtelenül kötelező. A német 154. §. helyesen mondja ki a szabályt akként, hogy az egyes pontok tekintetében létrejött megegyezés (Verstándigung) még akkor sem kötelező, ha ezeket a ponto- , kat, amelyekre nézve a felek már megegyeztek, fel is jegyezték (wenn eine Aufzeichnung stattgefunden hat). Maguk a pontok tehát azok, amelyek ilyenkor feljegyeztettek. Nem a megállapodás írásba foglalásáról van ott szó. A magyar javaslat a német szövegnek ezt a részét szerencsétlenül fordítja le, mondván, hogy „egyes pontokra való előzetes megegyezés magában véve akkor sem kötelező, ha írásba foglalták." A német szöveg azt jelenti, hogy a letárgyalt pontok még akkor sem kötelezőek, ha a mintegy fixirozásáúl annak, hoay róluk a feleknek többet tárgyalniok nem kell, a megegyezett szövegben fel is jegyeztettek. A német szövegben az egyes pontok azok, amik feljegyeztettek, és ezek azok, amik nem kötelezőek. A német szövegben a feljegyzés kitétel a pontokra, azok szövegére vonatkozik. Ezzel szemben a magyar szövegben az írásba foglalás a megegyezéssel, a megegyezés tényével van kapcsolatba hozva. Nem a pontoknak, hanem a megeövezésnek. a megegyezés tényének írásba foglalásáról beszél és erről mondja azt, hogy az nem kötelező, így pedig ez helytelen. Mert ha a felek a megegyezés tényét foglalják írásba, vagyis azt foglalják írásba, hogy megegyeztek, vagyis, hogy megegyeztek abban, hogy az egyes letárgyalt pontok kötelezőek legyenek, akkor ez a megegyezés, amely már megállapodás, kétségtelenül kötelező. A ..megegyezés" írásbafoglalása ugyanis annak a dokumentuma, hogy a megegyezően megállapított pontok kötelező erejében is megállapodtak a felek. A javaslatnak a rossz fordításból eredő szövege a valóságos megállapodás kötelező voltát zárná ki, holott voltaképen a magyar javaslat sem akar sem többet sem mást mondani, mint a német, t. i. azt, hogy az egyes pontok tekintetében való megegyezés az, ami nem kötelező, a pontok nem kötelezők még akkor sem, ha róluk (t. i. a pontokról) feljegyzés történt is. Minthogy a törvényjavaslat a punktációról rendelkezik, logice rendelkeznie kellene az előszerződésről is. vagyis arról, megállapodhatnak-e a felek kötelezőleg abban, hogy a jövőben fognak valamely szerződést megkötni. A forgalom érdeke az, hogy ilyen előszerződések köthetők legyenek. Abból, hogy egyes különböző helyeken elszórt szakaszokban (Pl. 963. §.) a törvényjavaslat az előszerződésekről intézkedik is, nyilvánvaló ugyan, hogy azok érvényességét és kötelező voltát el is ismeri, célszerű volna azonban ezt kifejezetten i? kimondani. BETEGSÉGEK csíráit, melyek a szájon és éaratüregen át hatolnak a szervezetbe, a P a nfiavín-pasztillák ártalmatlanná teszik. A Panilavín-pasztilla ennélfogva hatásos védekező szer meghűlés és tertőzés ellen.