Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 2. szám - A magyar részvényjogi reform és a német részvénytörvény-tervezet [2. r.]

28 KERESKEDELMI JOG 2. sz. kötvény és élvezeti jegy tekinteteben a német T. 194. §-a ugyanazt az álláspontot foglalja el, mint tervezetem 13. és 14. §-ai. Tehát nem szabályozza részletesen ezeket a finanszirozó eszközöket, minthogy azok először a gyakorlatban próbálandók ki. Követésre méltó nóvum a 194. §. szabályozásában az a rendelkezés, amely ezekre az értékpapírokra a részvényeseknek elővételi jogot biztosít. Teljesen új rendelkezésekkel igyekszik a német T. a nálunk kevésbbé elterjedt Mutterés Tochtergesellschaft jogviszonyához közel férkőzni. A részvényes „kérdező joga" kiterjed-e jogviszony megismerésére is (86. §.). Az igazgatóság jelentésében és az évi mérlegben fel kell tüntetni a Tochtergesellschaftra vonatkozó adatokat is (110. §. III. és 113. §.). Végre a Tochtergesellschaft nemcsak a saját, hanem a Muttergesellschaft részvényeit sem vásárolhatja (56. §. III.). Ezek a rendelkezések — kapcsolatban az érdekközösséget szabályozó 195. §.-nak és a fúziót, valamint az átalakulást szabályozó 211—250. §§-nak rendelkezéseivel — nálunk is igen nagy figyelmet érdemelnek; mert az egész világon hódító koncentrációs mozgalom öntudatos jogi szabályozásának úttörőiként jelentkeznek. Nem kerüli el a német T. figyelmét az sem, hogy a részvénybevonást a gyakorlati élet a finanszírozás igen komoly eszközévé fejlesztheti. Éppen ezért véget akar vetni annak az elkeseredett vitának, amely a német Kt. 227. §-ának zavaros rendelkezése alapján a német irodalomban a tisztajövedelemből foganatosított részvénybevonás jogkövetkezményei és mérlegtechnikai kezelése tekintetében elhatalmasodott.3 Az 57. §-nak új szabályozását kifogásolni nem lehet. A finanszírozás gondolatával azonban sokkal inkább számol tervezetem 67. §-a, mely a tisztajövedelemből foganatosított részvénybevonás esetében szabálynak veszi az élvezeti részvény kibocsátását és ezzel kellő mértékben domborítja ki a részvénybevonásnak azt a tőkeszerzést rendkívül megkönnyíteni alkalmas előnyét, hogy az a részvényes, aki még a társaság fennállása alatt visszakapja betétjét, továbbra is részesülhet — mint élvezeti részvénytulajdonos — a vállalat gazdasági hasznaiban. III. A kifejtettek alapján a magyar részvényjogi reform további sorsa tekintetében a következő tanulságokat vonhatjuk le. Első és legsürgősebb teendő a korlátolt felelősségű társaságokról szóló 1930 : V. t.-c. életbeléptetése! Ennek nem lehet komoly akadálya az, hogy a hites könyvvizsgálók 5 L. részletesen ,,A részvénybevonás és az élvezeti részvény" Budapest 1914. c. tanulmányomnak különösen 84—92. és 129—141. lapjait. képesítéséről szóló rendelet alapos előkészítése komoly megfontolást és hosszabb időt igényel. Mert a hites könyvvizsgálat a kft.-nál csupán fakultatív, és így a törvény életbeléptetése megelőzheti a szóbanforgó rendelet kibocsátását. A kft.-ra vonatkozó adóügyi jogszabályok megalkotására pedig — ami igen fontos előfeltétele annak, hogy ez az új társasági forma népszerűvé váljon — elég idő állott rendelkezésre. A kftt. sürgős életbeléptetése három célt is szolgálna. Egyrészről fellendítené a vállalkozó kedvet, másrészről megszabadítaná a gazdasági életet a törpe részvénytársaságok ballasztjától és végre igen értékes támpontot nyújtana judikaturánknak a részvényjog továbbfejlesztésére irányuló nemes munkásságában. Mert azt mondani sem kell, hogy amidőn a Kftt.-nek eddigi részvényjogi intézményeinket modernizáló rendelkezései élőjoggá válnak, egyszerűen logikai lehetetlenség lesz az, hogy bírói gyakorlatunk jogalkotó és magyarázó művészete ne tudja alkalmazni a részvénytársaságra azokat az elveket, amelyek a sokkal kisebb jelentőségű kft. működését determinálják. Ami pedig magát a részvényjogi reformot illeti, itt ne vágjunk elébe az átgondolt, rendszeres és organikus részvénytörvénynek részletkérdéseket kiragadó novellákkal. Hanem folytassuk a reformmunkálatokat a megkezdett módon. Tehát tárgyaljuk le ankétszerűleg a német tervezet nóvumait (különösen az angol-amerikai tőkebiztosítás meghonosításának a lehetőségét), állapítsuk meg, hogy a Kftt.-nek minő rendelkezéseit ültessük át részvényjogunkba és készítsük el az új magyar részvénytörvénytervezetet. Soha erre alkalmasabb időpont nem kínálkozhatik. Mert a kodifikáció értékesítheti legújabb bírói gyakorlatunknak a magyar gazdasági viszonyok és szükségletek talajából sarjadzott impozáns teljesítményét, az egész kultúrvilágban folyamatban lévő vagy nem régóta nyugvópontra jutott reformmunkálatokat és főleg a nagy gazdasági válság egyetlen aktívumát: a tapasztalatokat! tabletták különösen jól beválnak meghűléses megbetegedéseknél és fájdalmaknál. A csomagolásokon és tablettákon látható .Bayer" kereszt biztosítékot nyújt a valódiságért ós jóságért.