Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 2. szám - A magyar részvényjogi reform és a német részvénytörvény-tervezet [2. r.]

2. sz. KERESKEDELMI JOG 27 vényes felelősségének igen fontos kérdését (T. 108. §.. Kftt. 41. §.. osztrák Bankhaftungs­gesetz 4. §.. angol 1929. C. A. 275. §. 5. bek.) a német T. 84. §-a csak egyik ágában ragadja meg. amidőn csupán az igazgatóságot és fel­ügyelőbizottságot a társaságot károsító vét­kes cselekményre rábíró részvényes felelős­ségét állapítja meg és eltekint a közgyűlésen majorizáló többség felelősségének szabályo­zásától (ebben az irányban csak a 136. §. tesz egy lépést). Holott nézetem szerint ezt a fon­tos problémát (a háttérben mozgó, kockázat és felelősség nélküli uralmat) csak akkor oldjuk meg, ha felelőssé tesszük azt a rész­vényest, 1. aki szavazatával olyan közgyűlés­határozat hozatalánál működött közre, amely a társaság jelentős érdekeit nvilvánvalóan sérti (T. 108. §.; Kftt. 41. §.: német kölni •Turistentag bizottságának Bericht stb. 27. 1.; Deutscher Anwaltverein: Zur Reform des Aktienrechts I. Teil 149. köv. 11. és II. T. 110. és 111. 11.; 1927. évi csehországi 3. német jogászgyülés javaslata), 2. aki befolyását arra használja fel, hogy az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjait a társaságot káro­sító cselekmények elkövetésére reábírja (né­met T. 84. §., osztrák Bankhaftungsgesetz 4. §., angol 1929. C. A. 275. §. V.). végre 3. megadjuk a megtámadójogot minden olyan közgyűléshatározat ellen is, amely a társaság jelentős érdekeit nyilvánvalóan sérti (T. 104. §. L, német T. 136. §., Bericht 32. Lj lengyel 1928. részvényrendelet 76. cikke; C. 9078 1926. P. IV, sz. határozata). 4. A kis részvényesek oltalmának szem­pontja ép ügy átvilágítja a német T. egész szabályozását, mint tervezetemét, habár első tekintetre is megállapítható, hogy a német T. e tekintetben óvatosabb és szűkkeblűbb. Mert a kisebbség képviseletét a felügyelő­bizottságban az alapszabály tetszésére bízza, a többség felelősségét a kisebbséggel szem­ben nem szabályozza kifejezetten (T. 108. §.), mellőzi a különjogok csoportosítását és vé­delmét (T. 74. §.). valamint a részvényesek egyenlő elbánásának követelményét (T. 49. §.) és az igazgatósági tagok díjazásának kérdése tekintetében ragaszkodik az eddigi jogállapothoz (v. ö. a T. 119. §-ával). A kis részvényes fokozottabb védelmét célozó leg­fontosabb lépése a német T.-nek a 150. §., amely a törvényes elővételi jog elvonását komoly garanciához köti (lényegileg hason­lóan a T. 153. §-ához, amely az elővételjogot elvonó vagy korlátozó közgyüléshatározat érvényességéhez szintén minősített többséget követel meg). 5. Első tekintetre a legnagyobb eltérés tervezetem és a német T. között a részvény­társaság finanszírozásának szabályozása te­kintetében mutatkozik. Közelebbi vizsgálat után azonban rá kell jönnünk arra, hogy a német T.-nek különösen az angol-amerikai tőkebiztosítási rendszer felé irányuló orien­tálódása, annyira merev és bátortalan ,,fél­megoldást" produkált, hogy azt rendszer­változtatásnak minősíteni csak a legélénkebb fantáziával lehet. A részletek tekintetében ez alkalommal elégségesnek tartom a következő vázlatos utalásokat: Az alaptőke- és rész­vényminimum (50.000 illetőleg 100 M) to­vábbra is fennmarad, azzal a különbséggel, hogy 20 márkás részvény kibocsátása nem lehetséges. A német T. továbbra is mereven ragaszkodik a parin alóli kibocsátás tilalmá­hoz, dacára annak, hogy a névértéken alóli kibocsátás megengedése az autorizált tőke­rendszer természetes következménye (a 164. §. csupán a convertible bond esetében tesz bizonyos koncessziót; v. ö. még T. 8. §. | II., III.). A quóta részvényről a német T. még abban a formában sem hajlandó tudo­mást szerezni, miként azt a T. 11. §. 4. p. teszi. A nálunk ismeretlen Vorrats- és Ver­! wertungsaktien kibocsátásának lehetőségét a 41. §. elszegi. Mint átütő erejű űjítások je­lentkeznek prima facie az autorizált alaptöke (171—177. §§.), a feltételes alaptőkefeleme­lés (157—166. §§.) és a szavazat-nélküli elsőbbségi részvény (97—101. §§.), amelyek az angol-amerikai finanszírozó módozatok adoptálására utalnak. Anélkül, hogy ez alka­lommal ezeknek az újításoknak ismertetésére és részletes kritikájára kitérnék,4 csak azt akarom hangsúlyozni, hogy a) a német T.-ben ,.autorizált alaptőkének" (Genehmigtes Ka­pital) nevezett finanszírozó módozat teljesen távol áll az angol-amerikai ..authorized and issued capital" rendszertől és lenvegileg nem ad többet, mint tervezetem 155. §-ának 2. es 156. §-ának 4. bekezdése; b) a feltételes alap­tőkefelemelésnek (v. ö. T. 14. §.) részletes szabályozása teljesen felesleges abban az esetben, ha a valódi autorizált alaptöke rend­szerére áttérünk (mert ebben az esetben bő­ségesen állanak rendelkezésre azok a rész­vények, amelyekkel az igazgatóság az átvál­toztatható kötvényt részvényre tudja kicse­rélni és az elővételjogot biztosító kötvényre részvényt tud adni) és végre c) a szavazat­nélküli elsőbbségi részvény — amelyet külön­ben a német T. igen figyelemre méltóan sza­bályoz — csak akkor töltheti be nálunk is legfőbb hivatását (t. i. a tisztán tőkét szol­gáltató részvényesek vagyoni jogainak foko­zottabb védelmét, de ezzel szemben a válla­lat ügyintézésétől való távoltartásukat), ha e részvények névértékének az alaptőke nagy­ságához való arányát a német T.-ben talál­ható merevséggel meg nem rögzítjük. A convertible bond, nyereményt biztosító i L. e tekintetben a Kamarai hites revizorok egyesületében 1930 november havában tartott elö­. adásomat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom