Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1931 / 1. szám - One-man company
1. sz. KERESKEDELMI JOG 17 személyek védelmével és mi történnék, ha az öszszes részvények tulajdonosa újból elad néhány részvényt? A Strohmannok útján való kijátszás úgy is lehetetlenné tenné ily szabály érvényesülését. A polgári bíróságok a közigazgatási bírósággal ellentétes álláspontot foglalnak el, melyre jellemző a budapesti kir. ítélőtábla P. VI. 11.221 1930. számú határozata. E határozat indokolásában kifejti, hogy a Kt. nem tiltja azt, hogy a részvények a társaság megalakulása után egy részvényes birtokába kerüljenek, mert ezen részvényesnek joga van részvényeit vagy azok egy részét bármikor másokra átruházni. Hogy azonban a részvénytársaság szabályszerű működése fenn ne akadjon, nem lehet akadálya annak sem, hogy az egyedüli részvényes „a közgyűlésre több megbízottat küldjön, akik a részvényes nevében együttesen hozzák meg a közgyűlés hatáskörébe tartozó határozatokat". Amint látjuk tehát, a budapesti kir. ítélőtábla minden szükséges konzekvenciájában elismeri annak lehetőségét, hogy a részvénytársaság összes részvényei egy kézbe egyesüljenek. A döntvény-ülés újabb elhalasztása, A megrendelések gyűjtése tárgyában egybehívott jogegységi döntvény ülés űjabb halasztást szenvedett. A december 13-ára összehívott teljesülésen a határozathozatal január 24-ére halasztatott el. — Úgylátszik kemény diót képez ennek a kérdésnek megnyugtató megoldása. — A különféle jogi lapok ezt a kérdést már hetek óla tárgyalják és igyekeznek a Kúriát állásfoglalásában befolyásolni. — Mi a kérdés ily stádiumában újabb állásfoglalástól tartózkodunk annál is inkább, mivel lapunk 1928. áprilisi számában leszögeztük álláspontunkat a P. VII. 4859 1927. számű határozat kapcsán; örvendetes haladásnak tekintvén a Kúriának azt az álláspontját, amely a cséplőgép garnitúra átvétele, hosszabb ideig történt használata, a hibák kijavíttatása és a szerződésnek utólag kifejezetten történt elismerése folytán a szerződést joghatályosnak mondta ki. — Most sincs okunk ez álláspontunkon változtatni és csak annak a reményünknek akarunk kifejezést adni, hogy a hozandó jogegységi döntvény ezt az álláspontot fogja honorálni. Hazai irodalom, Dr. Tury Sándor Kornél egyet, tanár: Fiduciárius jogátruházás és közvetett képviselet. Nyomatott Bartos Lipót könyvnyomdájában Szegeden. 1930. — A fiduciárius ügylet jelentősége újabb jogirodalmunkban mind nagyobb tért hódít. — Az illusztris szerző fenti tanulmányában a kérdés egész dogmatikájával foglalkozik és az eddigi írókkal s a M. M. T.-vel polemizálva jut arra a konklúzióra, hogy amennyire indokolt lehet egyes esetekben a közvetett képviselet s a í, ü.. épannyira kockázattal jár az egyesre nézve, mert sokszor velejárója az. hogy az érdek kielégítésére hivatott jog. vagyontárgy vagy vagyon rendeltetésszerű jellege elsikkad a jog'i technika fogyatékossága folytán." Dr. Szende Péter Pál: Magyar hiteljog. 3 kötet. A Magyar Törvények Grill-féle kiadása. — Az első kötet, mely a szorosabb értelemben vett Kereskedelmi Törvény kommentárját tartalmazza, már 1929-ben elhagyta a sajtót s azt lapunk kiváló munkatársa, Nizsalovszky Endre egyetemi tanár megfelelően méltányolta. — A II. és III. kötet most jelent meg s ezek az ú. n. kereskedelmi ,.melléktörvényeket" (így nevezi őket a szerző) tartalmazzák, és pedig a II. kötet a korlátolt fel. társ.-i törvényt, a pengő-mérleg rendeleteket; a szövetkezeti jogot; a vasúti árúfuvarozási jogot; a biztosító magánvállalatokra vonatkozó rendeleteket; a tőzsdei szokásokat; a keresk. nem peres eljárást, a csekktörvényt s végül a váltótörvény kommentárjait. — A III. kötet a fizetésképtelenségi jog (csőd. kényszeregyezség): továbbá az iparjog (ipartörvény, szabadalmi és védjegyjog, tisztességtelen verseny) összes vonatkozó szabályait foglalja magában — A törvények magyarázatánál ugyanaz a pontosság és lelkes szorgalom állapítható meg, mely szerző eddigi munkáit is jellemzi. Dr. Glücksthal Andor ügyvéd: A részvénytársaságok nyilvános számadása. — Különlenyomat a Polgári Jog VI. évf. 8—10. számaiból. A Polgári Jog Könyvtárának 7. füzete. Hiteljogi és kényszeregyezségi bírói gyakorlat 1926. óta. írták: Dr. Varannai István és Dr. Nyulászy Lajos budapesti ügyvédek. A Tebe vállalat kiadása. 3 P. — Szerzők nem a szorosabb értelemben vett jogászközönséghez, hanem főleg a bankügyészekhez szólnak s a hiteljognak s a k. c. elj.-nak főleg a pénzintézeteket érdeklő gyakorlati alkalmazásait ismertetik s részben bírálják az elmúlt hat esztendőről. A Jogi Hírlap Döntvénytára. 1927. L 1. — 1930. IX. 1. Egyben a Jogi Hirlap mutatója. Hiteljog. Ismeretek. Dr. Nagy Dezső Bálint és Dr. Huppert Leó ügyvédek. Ára 8 Pengő. Külföldi irodalom. Leonhard: Allgemeines Schuldrecht des BGB. I. S. 772, München u. Leipzig. 1929, Duncker & Humblot. Heinsheimer: Handelsrecht mit \X echsel- u. Scheckrecht. 3. Aufl., S. 175, Berlin. 1930, Springer. Aspirln- csomagoláson látható az a jel, amely a valódiságért és jóságért szavatol. —Kérjen mindig • Aspirín-tableftákat az eredeti BAYERkereszttel ellátott csomagolásban, t Csa'< gyógyszertárban kaphatók. Aspirin feíüimuihataiian.
