Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 7. szám - Uj olasz részvényjogi büntető törvény

134 KERESKEDELMI JOG 7. sz. létező nyereségből osztalékot adnak ki. — Egy évig terjedhető fegyházzal és pénzbüntetéssel bünteti a parin .aluli kibocsátást, saját részvények törvényellenes szerzését, szabálytalan alaptőkeleszállítást és fúziót, továbbá a részvénytársaság felszámolóinak azon cselekményét, hogy a fenmaradó vagyont a részvényesek közt felosztják, mielőtt a hitelezők kielégítést nyertek volna. Ugyanily büntetés éri azon igazgatósági tagokat akik a részvénytőke 1/5-ét képviselő többség kívánságára a közgyűlést össze nem hívják. A törvény még számos egyéb tényálladékot is pönalizál és ezen kisebb részvényjogi deliktumokat fogházzal és pénzbüntetéssel sújtja. Figyelemreméltó a „sindicat"-ra (hites könyvvizsgálókra) vonatkozó rendelkezés, mely őket titoktartási kötelességük megszegése esetén fogházzal vagy pénzbüntetéssel és foglalkozástól való 10 évi eltiltással sújtja. Ezen szigorú törvény kortünet és azon téves irányzatot képviseli, mely büntető törvénnyel és nem gazdaságpolitikai eszközökkel próbál a válságon segíteni. Hazai irodalom. Dr. Meszlény Artúr: Csödönkívülí kényszeregyesség és kényszerielszámolás. Negyedik, teljesen átdolgozott és bővített kiadás. TÉBE Könyvtár 64. szám. 377 oldal. Meszlény művének ezen legújabb kiadásában a csőd jogon kívüli teljes inzolvenciális jogunk feldolgozását adja. Nemcsak az 1410/1926. M. E. számú rendeleteit és az ezt módosító és kiegészítő rendeletanyagot ismerteti, hanem az inzolvenciális jognak azt a területét is, amely irodalmi feldolgozásban eddig alig részesült, így különösen a pénzintézeteknek a P. K. közbenjöttével foganatosított kényszerfelszámolására és a biztosító magánvállalatok kényszerfelszámolására vonatkozó jogszabályokat. Ha figyelembe veszszük, hogy a könyv emellett a kényszerlikvidációra vonatkozó rendelet mélyreható és kimerítő feldolgozását is tartalmazza, kétségtelen, hogy jogirodalmunkban hézagpótlónak tekinthető. A kommentár ezen új kiadása ezek szerint az előbbiekkel szemben lényegesen nagyobb felületre terjed ki és — amennyire ez még lehetséges — az egyes problémák megvilágítása során azokba még mélyebbre hatol. A joggyakorlatnak és irodalomnak szinte az aprólókosságig menő feldolgozása oly érdeme a munkának, amely annak értékét nemcsak a gyakorlati, hanem az elméleti jogász szemében is rendkívüli mértékben emeli. A fizetésképtelenségi joggal akár elméleti, akár gyakorlati szempontból foglalkozó ember íróasztaláról a jövőben aligha hiányozhat ez a kommentár. * A A A A A A A A A A AA A A AA A A A A A A A A A A A A AA A AA A A A AA A A AAA AAA A A • DR€B€R BflRSŐR t t • 5 l Nemzetközi bíróságok hatásköre. Irta: Dr. Geócze Bertalan ügyvéd. A Magyar Jogászegylet kiadása, 335. oldal. A jogeszme alkonya. Irta: Dr. Leopold Elemér ügyvéd. Szerző kiadása. Ára 1 P. A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog. Ismerteti Dr. Avedik Félix, a bpesti kir. bttőjbg. elnöke. Budapest, 1931. A Jogi Hirlap kiadása. Ára 6 P. Végrehajtás közbenjárási ügyvédi költségek és ügyvédi fuvardíj járandóságok. — Végrehajtói díjszabás a hatályban levő jogszabályok alapján, érvényes Budapest területén. — Ára 40—40 fillér. Kiadja az: Ügyvédek „Szilágyi Dezső" Köre. Külföldi irodalom. Hans Feilner: Sicherungsübereignung oder Regísterpflandrecht ? S. 119, Kulmbach i. B., 1929, Verlag Baumann. Alfréd Manes: Versícherungswesen, 5. Aufl. 1. Bd. Allgemeine Versicherungslehre, Leipzig, 1930, Teubner, Rm. 28. Stulz: Der Eigentumsvorbehalt im in-und auslándischen Recht, S. 80, Reichsverband der Deutschen Industrie, II. Aufl., 1931. Wimpíheimer: Kontrahierungszwang für Monopolé, S. 28, Berlin, 1929, Heymann. Flechtheím-Wolíí-Schmulewitz: Die Satzungen der deutschen A.-G.-eh, S. 519, Mannheim, 1929, Bensheimer. (Utanás íeoxhett meghűlés veszélyének könnyen ki van téve. Ne keljen útra tehát sohasem tabletták nélkül. Csak gyógyszertárban kaphatók, flsplrin felülmúlhatatlan. A KERESKEDELMI JOG-OT ÉS A KARTEL-T olvassa minden hifeljogász, minden közgazda és minden vállalkozó.