Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 7. szám - Versenyjogi reformkérdések [2. r.] A kamarai választott bíráskodás reformja

7. sz. KERESKEDELMI JOG 127 úgy figyelmébe ajánlom Meszlénynek velem egyező álláspontját. Illetékes kamarai helyről az a nyilatkozat hangzott el, hogy a kamara köszönettel veszi, hogy én a figyelmet ezen visszaélésekre és hibákra felhívom; és szinte megnyugtatnak afelől, hogy ezeket ki fogják küszöbölni. Azonban bármily köszönettel és megelégedéssel veszem tudomásul ezeket a nyi- j Iatkozatokat, ezek engem nem nyugtathatnak meg; mégpedig mindjárt azért sem, mivel a Kamara hatásköre tekintetében köztem és a Kamara vezetősége között felfogásbeli különbség van. A Tvt. 44. §. szerint: ,,A kereskedelmi és iparkamarák a tisztességtelen verseny kérdésében felmerült viták felett döntő választott bíróságokat létesítenek". A Kamara vezetőségének felfogása szerint a Kamara nem folyhat be a választott bíróságok működésébe. Szerény véleményem szerint ez a felfogás amennyire helyes lehet egyrészt a választott bíróságok függetlensége tekintetében; a Kamara felelőssége tekintetében azonban nem kielégítő. — A 23900 1924. I. M. sz. rendelet a választott bíróságok szervezetéről és eljárásáról a közvetlen felügyeletet ugyan a kamara székhelye szerint illetékes törvényszékek elnökére ruházza, azonban a rendelet 3. §-a (3. bek.) szerint a kamarai szabályzat befolyással bír arra, hogy kiket vegyenek fel a választott bíróság tagjai közé. Az 5. § szerint a bíróság titkárát a Kamara elnöke jelöli ki. A választott bíróság segédhivatali teendőit a kamara segédhivatala látja el. A 12. §. szerint a kamara szabályzata a választott bírósági eljárást igénybevevő felekkel szemben kamarai költség megtérítést állapíthat meg, melynek előlegezéséről a kamara szabályzata rendelkezik. Ezen rendelkezésekből látható, hogy a kamarának több irányú befolyása van a választott bíróságok működésére s miként alább látni fogjuk, a választott bírósági eljárás több tekintetben szorul arra, hogy a kamara vezetősége arra figyelemmel legyen. Már előző cikkünkben utaltunk azokra a szépséghibákra, amelyek a kamarai választott bíróságok megalakulása tekintetében észlelhetők. Csak érinteni kívánjuk azt a szépséghibát, hogy a választott bíróság iktató hivatalából megállapított statisztika szerint egyes ügyvédek egyes elnököket túlságosan favorizálnak. Az ilyen gyakori együttműködésből önkéntelenül bizonyos megszokás, szimpátia és egyéb imponderábilia fejlődhetnek ki, amelyeket a tárgy kényességénéi fogva közelebbről magyarázni nem kell. De igenis beszélni kell arról a már nem is szépséghibáról, nem is anomáliáról, hanem a választott bíróság intézményével való visszaélésről, amely szinte a választott bíróság iktató hivatalából merített statisztikából megállapítható. Megállapítható, hogy egyes felek és ügyvédek, ügyeik túlnyomó részében egy és ugyanazon zsűritagot nevezik meg választott bíróul. Úgyhogy el lehet mondani, hogy vannak ügyfelek, vagy úgymondjuk ügyvédek és vannak egyesületek, akiknek illetőleg amelyeknek valósággal kinevezett választott bírói vannak. Hogy itt komoly választott bíráskodásról nem lehet beszélni, az csak természetes. Ismét ne felejtsük el, hogy a kamarai választott bíróság nem közönséges választott bíróság, hanem félig kényszerrel az alperesre rótt szakbíróság. Ha én aláírom azt a választott bírósági szerződést, amely szerint alávetem magamat egy kinevezett választott bíró ítéletének, akkor velem nem történik méltánytalanság. Ha azonban engem odacipelnek egy ú. n. választott bíróság elé, ahol velem szemben áll egy, a felperesnek mindenben kellemes és az ő intencióit ismerő választott bíró, s esetleg egy általa favorizált elnök, akkor nekem már előre vesztett ügyem van. Az ilyen kinevezett választott bíróval való bíráskodásnak egyszer s mindenkorra és mielőbb véget kell vetni. A fenthivatkozott rendelet módot ad a kamarának, hogy szabályzatában a választott bírók kinevezésére befolyást gyakoroljon. Kell, hogy a kamara vezetősége ebben a kérdésben rendet teremtsen. Ha megállapítható, hogy egy ügyfélnek vagy egy ügyvédnek rendszerint ugyanaz a választott bírója van, az ilyen választott bírót törölni kell a listából. Valamint törölni kell azt az egyesületet is a perlésre hívatott egyesületek sorából, amelyről a kamarai választott bíráskodás ilyen furcsa felfogása megállapítható. A feleknek a Tvt. 44. § jogot ad a választott bírósággal való élésre, de nem ad jogot az azzal való visszaélésre. Több ízben szóvátettük a kamarai illetétékek magasságát is. A kamara néhány hónap óta cca 40 százalékkal felemelte a kamarai illetékeket. Ez ad alkalmat nekünk ennek a kérdésnek megvitatására is. Nem minden választott bírósági ügy bír egyforma értékkel a felekre nézve. Nem is minden ügyfél bírja egyformán a kamarai illetékeket. Teljesen egyoldalú az a kamarai beállítás, amely szerint a kamarai illetékek magassága csökkentőleg vagy gátlólag fog hatni a perekre, mert a felperesek meg fogják gondolni magukat, hogy magas kamarai illetékeket fizessenek. Ebben a kiindulópontban egy falsum van. Itt nem csak a felperesről van szó, hanem és elsősorban az alperesekről. Az alperesekre méltánytalan a magas kamarai illetékek kiszabása, mert a választott bíróság statisztikája azt mutatja, hogy a kamarai illetékeket többnyire az alperesek fizetik; és ha a sorozatos