Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1931 / 6. szám - Magánjogi joghatósági szabályaink rendszere
6. sz. KERESKEDELMI JOG 117 eltérőleg az eddigi jogállapottól, a keretzálogjoggal biztosított követelést semmiféle irányban sem vonja a publica fides oltalma alá. Ugyanezen váltójogbeli elgondolások érvénye- \ sülnek a forgató csődje és kényszeregyezség esetén azon kérdés eldöntésénél, hogy a váltóelfogadó által teljesített fizetések a forgató javára számolandók-e el. Ha ugyanis a keretjelzálogjog átruházása azt jelenti, hogy a váltóbirtokos elveszti forgatmányos pozícióját, úgy ebből annak is kell következnie, hogy a forgató csődje, illetve kényszeregyezsége esetében a forgató előzői által teljesített fizetések a forgató javára beszámítandók és így nem tekinthetők oly szolgáltatásoknak, mint a melyeket a forgatótól független egyetemleges adóstárs teljesít. Ezen magánjogi, váltójogi és csődjogi eseteken kivül a keretzálogjog átruházásának körében aggályok merülnek fel részátruházás esetében akkor, ha a keretre eső árverési vételárból az összes követeléseket kiegyenlíteni nem lehet. Az í alapjogviszony egysége folytán, különösen például részletváltók esetében azon felfogás vitatható, hogy ilyen esetben a Vhr. 23. §-a alkalmazandó, amely szerint a rendelkezésre álló összeget a költségek és kamatok után az egyes követelések között a lejáratok sorrendjében kell felosztani. Végül a keretzálogjog átruházásával kapcsolatos azon aggály, hogy ugyanazon követeléskör biztosítására több jelzálog csakis egyetemlegesen köthető le. mert egyébként nem volna megoldható az a kérdés, hogy részátruházás esetében az egyes jogutódok több jelzálogjog fennforgása esetén melyiknek átruházását követelhetik. Az előadást beható vita követte, amelyben Dr, Sicherman Bernát, Dr. Almási Antal. Dr. Bátor Viktor, Dr, Kohner Artúr, Dr. Prosswimmer Béla és Dr. Nyizsalovszky Endre vettek részt. A j felszólalók főképpen a jogviszony átruházásának fogalmával foglalkoztak és igyekeztek különféle módokon letompítani azon veszélyeket, amelyek a jogviszonyátruházás fogalmából következhetnek, de végül is Dr. Szladits Károly elnök záróbeszédében azon óhajának adott kifejezést, hogy a Magánjogi Törvénykönyv megszerkesztésénél a jelzálogi törvény azon kitételei, amelyek a felhozott aggályokra alapot szolgáltattak, megfelelőképpen módosíttassanak. Magánjogi joghatósági szabályaink rendszere címen dr. Ballá Ignác tartott előadást a Magyar Jogászegylet április 18-i teljes ülésében. Az utóbbi évek joggyakorlata mutatja, hogy a külföldi viszonylatú anyagi és alaki magánjogi kérdések fokozódó jelentőséghez jutottak. Dr. Ballá Ignác a Jogászegylet teljes ülése elé a joghatóság kérdését vitte, amely az állami szuverenitásnak a magánjogi hatósági intézkedések körében szükséges elhatározásával (Abgrenzung) foglalkozik. Előadó rámutatott arra, hogy a joghatóság fogalma és jelensége törvényeinkben és joggyakorlatunkban teljesen elmosódik, amennyiben majd hatáskörről, majd illetékességről beszélnek ak- ; kor, amikor tulajdonképpen joghatóságról kellene beszélniők. A magánjogi hatósági intézkedések megtételénél az első kérdés tulajdonképpen az. hogy van-e egyáltalán az államnak competenciája a szóbaníorgó intézkedés (házasságbontás, örökbefogadás jóváhagyása, csődnyitás, kényszeregyezség jóváhagyása stb.) megtételére és csak ha az eldőlt, és pedig akként, hogy igen, csak akkor kerül sor a hatáskör és illetékesség kérdésére. A joghatóság a hatáskört megelőző fogalom, amely államonként tagolja a magánjogi ügyek elintézésére hivatott hatóságokat. Az összes magán jogi ügyeket nézve a joghatóságnak három alakulata van. Vannak ugyanis ügyek, amelyeket a magyar állam má- az ügy természete alapján intézkedésének körébe von. Ez a fenntartott, vagy kizárólagos joghatóság. E körbe esnek a magyar honosoknak peres és perenkívüli státusügyei, a belföldi vagyontárgyakra foganatosított végrehajtási jogcselekmények, a belföldi ingatlanra vonatkozó peres és perenkívüli ügyek, a magyar állam és államfő elleni perek, a külföldön területenkívüliséget élvező diplomáciai képviselőnk elleni perek, végül a hitbizományi viszonyból eredő peres és perenkívüli ügyek. Egy másik alakulata a joghatóságnak a kizárt joghatóság, amelynek lényege abban áll, hogy bizonyos ügyeket a magyar állam intézkedési köréből elhárít, habár ezen ügyeket az egvébkénti illetékességi okok ide vonnák is. Ilyenek a külföldi honosok peres és perenkívüli státusügyei, külföldi vagyontárgyakra vonatkozó végrehajtási jogcselekmények, külföldi ingatlanra vonatkozó peres és perenkívüli ügyek, a külföldi államfő és kincstár elleni perek. Harmadik kategóriája a joghatóságnak az úgvnevezett illetékességi okhoz kötött joghatóság. Vannak ugyanis ügyek, amelyek csak egy további tényelemtől, nevezetesen csak valamely illetékességi októl függően tartoznak a magyar állam joghatóság alá. Ez az illetékességi ok általában; hogy az, aki ellen az eljárás irányul, tehát az adós, alperes, vagyonbukott, a kényszeradós, a végrehajtást szenvedett stb. itt lakik. E körbe tartoznak általában a nem-ináatlant tárgyazó vagyoni peres és perenkívüli ügyek. Előadó ismertette a szabály alóli kivételeket is, mindenütt utalva azon törvényhelyekre, amelyekre tételeit alapította. Rámutatott arra is, hogy a joghatóság tekintetében mennyiben érvényesül a rendelkezési elv: a fórumválasztás és alávetés. Végül felsorakoztatta azon törvényhelyeket, amelyek módosítását és pótlását tartja indokoltnak avégből, hogy azok a joghatóság jelenségére is kellően figyelemmel legyenek. A Budapesti Ügyvédi Kör 50 éves jubileuma. A május 7.-én ünnepélyes keretek között és a legmagasabb igazságügyi hatóságok vezetőinek sőt magának Zsitvay igü. miniszternek személyes megjelenésével megtartott jubiláris közgyűlés méltó betetőzése volt annak a nagy munkának, amelyet az Ügyvédi Kör az ügyvédi szolidaritás, másrészt pedig az ügyvédi továbbképzés és az üjabb jogfejlődés alkotásainak megvitatása és ismertetése körül az elmúlt 50 évben végzett. — A Magyar Jogászegylet a magyar jogtudományok ápolásának és propagálásának kétségkívül első szerve. Minden jogásznak ambíciója ezen egyesület munkájában résztvenni s megtiszteltetés a Magyar Jogászegylet felolvasó asztalánál ülni. — Azonban éppen az Ügyvédi Kör jubileuma alkalmával is hangoztatni kell azt a kívánságunkat, hogy épúgy, mint a jubiláló kör, a Jogászegylet is gondoskodjék, hogy a felolvasó ülések —