Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / Tartalommutató

12. sz. KERESKEDELMI JOG 215 131. Váltó kiállítása az alapügylet megszűntét — a felek erre irányuló akaratkijelentése nélkül nem vonja maga után 132. Kéményseprői állás elnyeréséért adott váltó bíróilag nem érvénvesíthető 133. Az 1886. évi VII. t.-c. 23. §-a b) pontjában meghatározott esetek közé nem tartozik az egyetemlegesen kötelezett házastársak jogviszonyának a közös hitelezővel történő rendezésére szóló meghatalmazás esete, ennélfogva nem szükséges közjegyzői okirat ahhoz a meghatalmazáshoz, ameiy a fériet arra jogosítja, hogy a feleségével közös vál­tótartozás elszámolása tekintetében a kö­zösen vállalt tartozás keretén belül a fele­séget is egyetemlegesen kötelező jognyilat­kozatokat tegyen 134. A váltóképesség kiterjesztésének az alapon, hogy a másik fél a nagykorúság tekinteté­ben megtévesztetett, nincs helye 135. Az 1SS6 : VII. t.-c. 23. §. szerint a váltóra az alperes férje által az alperes nevével ennek csupán szóbeli meghatalmazás alap­ján, a meghatalmazásnak közjegyzői okirat­ban foglalása nélkül — rávezetett kibocsá­tói váltónyilatkozatból kifolyóan az alperest fizetési kötelezettség nem terheli 136. A nem váltói úton szerzett váltó birto­kosa (nem a kibocsátó, hanem az elfogadó adta tovább a rendelvényre nézve kitöltet­len váltót!) mindazokat a kifogásokat tűrni tartozik, melyek a kibocsátó és elfogadó közti viszonyban érvényesíthetők 137. Nincs olyan jogszabály, amely megtiltaná azt, hogy ugyanaz a váltó, amely egy már megszűnt követelés fedezete volt, a felek hozzájárulásával egy újabb követelés fede­zeteként újból felhasználtassék 138. A szívességi aláírás kifogását csak azzal szemben lehet felhozni, akivel az erre vo­natkozó megállapodás létrejött, harmadik személlyel szemben pedig, ha ez a váltó birtokába váltói úton jutott, a kifogás még akkor sem érvényesíthető, ha az a váltó megszerzésekor tudott arról, hogy a kifo­gással élő a váltót az előzője iránti szíves­ségből írta alá 139. A váltón szereplő elfogadónak és kibocsá­tónak egymástól külsőleg való eltérése elég­séges s a bíróság nem bocsátkozhatik a tényleges azonosság vizsgálatába 140. Hamisított aláírásnak utólagos elismerése váltójogi kötelmet nem szül Csöd. 141. Cs. T. 27. §. 3. pontjának előfeltételei ... . 142. A Cs. T, 249. és az 1410 1926. M. E. sz. kényszeregyezségi rendelet egymáshozi vi­szonya. A kényszeregyezségi eljárás meg­szüntetése esetén a csődöt a közkereseti társaságnak k. e. eljárás alatt álló tagjai ellen is hivatalból kell megnyitni Kényszeregyezség. 143. A céggel kötött magánegyezség kiterjed a cégtagokra is s ezért a cégtaggal szemben történt jogfenntartásnak nincs joghatálya... 144. Az egvezség be nem tartása esetén adós felhívásának nem kell a 8 napi pótbefize­tési határidő közlését is tartalmazni. Nem fizetés esetén a végrehajtás e nélkül is el­rendelendő 145. A semmis ügyletről adott váltók közvet­lenül a felek közt semmi részükben nem ér­vénvesíthetók Oldal 104 123 123 123 138 159 159 175 191 191 .122 159 23 43 84 Olda! 146. Ha a hitelezők a hitelezői védegylet köz­benjöttével tartott értekezleten az adós vagyonához mért egyenlő kielégítési há­nyadban állapodtak meg, de az egyik hite­lező a megegyezést csak fenntartással fo­gadta el s utóbb az egyességhez véglegesen csak azzal a feltétellel járult hozzá, ha az adós neki külön kielégítést is juttat, a többi hitelező tudta nélkül kötött ilyen megálla­podás az üzleti tisztességbe ütközik 104 Választott bíróság. 147. A Pp. 775. §. 1. p. (vál. bg. szerz. hatá­lyát veszti, ha a szerződésben megnevezett vál. bíró meghal) csak arra az esetre szól, ha a felek egy választott bíró személyében előre megegyeztek, de nem, ha a vál. bírák választották az elnököt s utóbbi hal meg 18 148. Állandó bírói gyakorlat, hogy az érvénye­sen létrejött alapszabály írásbeli társasági szerződésnek tekintendő és a benne foglalt választott bírósági kikötés hatálya nincs a tagok aláírásától feltételezve 58 149. A tőzsdei választott bírósági kikötés nem gátolja a kereseti váltónak a rendes bíró­ság előtt történő érvényesítését 187 150. Az oly választott bírósági kikötés, mely csupán bizonyos pénzösszeg előleges lefize­tésétől teszi függővé annak igénybevételét, nem joghatályos (Rokkantsegélyegylet) ... 187 Hatáskör, illetékesség. 151. A teljesítés helyének, habár nem kifeje­zett és kölcsönös kikötés alapján, de leg­alább olyképen kell az okiratból kitűnnie, hogy a kérdéses helyet a perbe vont adós magára nézve teljesítési helynek el­ismerte 18 152. Közszolgálatban állott alkalmazott özve­gyének az az igénye, mely a kincstár köze­geinek jogellenes cselekménye vagy vétkes gondatlanságán alapszik, rendes bírói útra tartozik 19 153. Az alapul szolgáló jogviszonyok természeté­hez mérten megszabott hatásköri korlátok (közigazgatási ut.) kártérítési jogcím felvé­telével sem kerülhetők meg 58 154. A Hatásköri Bíróság gyakorlatában köve­tett általános szabály szerint a hatásköri szabályt kifejezett eltérő törvényes rendel­kezés hiányában az annak alkotásakor fo­lyamatban lévő, azaz addig érdemben jog­erősen el nem bírált ügyekben a hatásköri szabálv életbeléptével azonnal alkalmazni kell 100 II. A budapesti kir. ítélőtábla cégügyi határozatai. 1. Nincs törvényes akadálya annak, hogy a cégjegyzéknek ..Jegyzet" című 8. rova­tába feljegyeztessék az a körülmény, hogy a cégnek a főtelep közelebbről megjelölt helyén kívül ugyanabban a községben másutt is külön üzlethelyisége van 2. Az alapszabályok oly rendelkezése, hogy a társaság hirdetményei vagylagosan három különböző hírlapban tehetők közzé, nem fe­lel meg a K. T. 157. 5-a 15. pontjának 3. A nyelvtani szabatosság hiánya, vagy a szó­rend magyartalansága, ha a megérthetősé­get nem zavarja és a cégszöveg különben 24 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom