Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / Tartalommutató

216 KERESKEDELMI JOG 12. sz. Oldal alkalmas a vállalat tárgyának megjelölésére, nem lehet a cég bejegyzésének akadálya 24 4. Minthogy követelések behajtása, illetve az erre irányuló megbízások elvállalása magában véve kereskedelmi ügyletnek nem minősül, az elsöbíróság helyesen döntött, amidőn a folyamodó ,,inkasszó irodájának" a kereskedelmi cégjegyzékbe bejegyzését megtagadta 44 5. Nem ellenkezik a törvény alapján kifejlődött cégjogi gyakorlattal az, hogy az alapszabályok a hátralékos részvény befizetésének időpontjának meghatározását az igazgatóság későbbi rendelkezésére bízzák ... 44 6. A K. T. nem kötelezi a részvénytársaságot arra, hogy alapszabályaiban felsorolja azokat az eseteket, amelyekben a törvény rendelkezése szerint rendkívüli közgyűlést kell összehívni 63 7. Az alapítási tervezetben meghatározott üzletkör kiterjesztése nem esik a K. T. 179. S-a ut. bek.-ében kimondott tilalom alá 64 8. A bírói gyakorlat szerint a részvényeseknek az egész alaptőkét hiánytalanul képviselő összessége egyhangú határozattal a K. T. 179. S-a utolsó bekezdésének akadálya nélkül érvényesen elhatározhatja ugyan a társaság üzletkörének a tervezeten alapuló eredeti üzletkörtől eltérő módosítását; ez a szabály azonban nem alkalmazható arra az esetre, amidőn valamely részvénytársaság a régi üzletkört elhagyva új vállalkozást akar kezdeni, anélkül, hogy a 7000/1925. P. M. számú rendelet 24. S-ában az új részvénytársaság alakulásához megkívánt alaptőkéje volna, vagy alaptőkéjének ily mértékű felemeléséről egyidejűleg gondoskodnék 64 9. A jogbizonytalanság elhárításának érdekére, vagy a gyakorlati szükségre utalással nem kötelezhető a felfolyamodó részvénytársaság arra, hogy a szavazategyenlőség netán bekövetkező esetére a többség döntő jogának szabályától eltérő szabályt alkosson 84 10. Ha az igazgatóság jogosult is arra, hogy egyes tagját egyedüli cégjegyzési jogosultsággal felruházza annak ellenére, hogy a cégjegyzést rendszerint két igazgató együttesen eszközli, ennek a cégjegyzési módnak eltérő volta a részvénytársasággal jogviszonyba lépő harmadik személyek jogbiztonságának védelmére szükségessé teszi, hogy az ily cégjegyzési jogosultság cégjegyzékbeli közzététele az alapszabályok kifejezett rendelkezésével biztosíttassék ... 104 11. Ha egy cég már hosszabb idő óta hoz bizonyos szóvédjeggyel ellátott árút forgalomba, s ennek folytán a szóvédjegy már úgy átment a köztudatba, hogy a közönség e szóval megjelölve kéri az árút, alkalmas lehet az árút gyártó és forgalomba hozó üzlet közelebbi megjelölésére, s így ekkor ezen a címen a szóvédjegyet cége szövegeibe már utólag felveheti 124 ' Oldal 12. Oly rendelkezéseket, melyeket a K. T. parancsolólag hagy meg, az alapszabályokba felvenni azért nem szükséges, mert ily esetben nem lehet kétség az iránt, hogy a törvényes rendelkezés az iránvadó, ha nem is utalnak arra az alapszabályok 124 13. Az igazgatóság cégjegyzési joga harmadik személyekkel szemben nem korlátozható 124 14. A K. T. 178. S-a külön kiemeli, hogy egy részvényes is követelheti a közgyűlés öszszehívását, ha az az alaptőke 1/10-ét képviseli. Az alapszabályok tehát evvel egyenes ellentétben nem intézkedhetnek (többes szám használatával) megszorítólag akként, hogy csak több részvényest illeti meg ez a jog 139 15. Ha az alapszabályok a közgyűlések megtartásának helyét általában megjelölik, úgy annak külön kiemelésére, hogy a rendkívüli közgyűlések is e helyen tartandók meg, — szükség nincs 139 16. Hogy a részvénytársaságnak az alapszabályszerűnél kisebb számú felügyelőbizottsága van a K. T. nem tulajdonít más következményt, mint azt, hogy ha ez az állapot 3 hóig tartott, az igazgatóság tagjai a K. T. 218. §. 2. pontja értelmében büntetéssel sujtandók 140 17. Az, hogy a mai gyakorlati élet ezt a megjelölést a szavakkal való takarékoskodásból r. t. betűkre rövidíti, egyáltalán nem ok arra, hogy a cégszöveg már a cégbejegyzés alapját képező alapszabályokban is és pedig a bejegyzett cégszövegből ennyiben eltérve megrövidíttessék 140 18. A közgyűlés oly összehívása, mely a közgyűlés helyét csak azzal jelöli meg: „hivatalos helyiségében" nem is kellő, de legkevésbbé sem „tüzetes" megjelölés és így alapszabályellenes 176 19. Ha valamely név közismertté vált, az erre a cégvalódiság és hangzatosság korlátai között történt jogos hivatkozás oly érték, melytől a jogosultat elzárni nem lehet ... 176 20. A cégjegyzésnek oly módja, hogy a terhes szerződések cégjegyzése csak akkor érvényes, ha azt az alapszabályokban megnevezett két igazgatósági tag írta alá, értelme szerint azt jelenti, hogy az igazgatóság többi tagjától a társaság ügyleteinek megkötése tekintetében a cégjegyzési jogosultság megvonatott, az ily alapszabályi intézkedés pedig a K. T. 184. és 186. S-aiban foglalt intézkedéseket is sérti 176 21. Az igazgatóság tagjává megválasztott tisztviselőnek az igazgatóság által megállapítandó díjazására irányuló szerződéses jogát a közgyűlésnek az igazgatósági tagok díjazását megállapító kizárólagos joga csak annyiban nem érinti, ha a tisztviselő szerződése a m. kir. Kúriának az igazgatóság díjazására nézve keletkezett és a kir. törvényszék végzésében idézett gyakorlatát megelőző időben köttetett 176 Felelős kiadó: DR. SZENTÉ LAJOS. Az Első Magyar Részvény Seríőződe ma tartotta meg rendes évi közgyűlését dr. Metzler Jenő elnöklete alatt a MOKTÁR tanácstermében. A közgyűlés a zárszámadások elfogadása után a kifizetendő osztalékot részvényenként 3.20 pengőben állapította meg és a szelvények december 3-tól a MOKTÁR-nál és a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál válthatók be. Ugyancsak elhatározta a közgyűlés a társulat alaptőkéjének 20,400.000 pengőről 16,000.000 pengőre való leszállítását. Az igazgatóságba új tagként báró Szalay-Berzeviczy László választatott meg. DUNÁNTÚL PÉCSI EGYETEMI KÖNYVKIADÓ ÉS NYOMDA R.-T. PÉCS.