Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 4. szám - Dr. Mautner Dezső - Dr. Glücksthal Andor: A részvénytársaságok nyilvános számadása [Könyvismertetés]

82 KERESKEDELMI JOG 4. sz; 60. Jogszabály, hogy a kényszer alapján egyébként megtámadható jogügylet sem hatálytalanítható az esetben, ha a megtámadásra eredetileg jogosult íél utóbb erről a megtámadási jogáról lemond, avagy jogának tudatában a megtámadható jognyilatkozatot megerősíti, (P. II. 7414/1930. sz. a. 1931. febr. 10-én.) 61. A város által magánjogi tartozásra kifizetett összeg csupán magánjogi címen követelhető vissza; de nem tekinthető annak, hogy a városi tanács, a képviselőtestület jóváhagyását nem eszközölte kí* (P. IV. 6973/1929. sz. a. 1931. febr. 18-án.) Nincs megtámadva az a tényállás, hogy város tanácsa az építőbizottság és szakértő meghallgatása után az alperesnek által elvégzett városi vízműkibővítési munkálatok többköltsége címén a pénzügyi bizottság javaslata alapján vállalkozó alperesek kártalanítása fejében 7380 pengőt állapított meg és erről a községi üzemek igazgatóságát azzal értesítette, hogy az összeg kifizetéséről gondoskodjék. Az üzemek igazgatósága azután a tanács határozatával megállapított ezt az összeget újabb határozat hozatala nélkül az alpereseknek kifizette. A felperesek ezt az összeget azon az alapon követelik vissza az alperesektől, hogy a városi tanács annak kiutalásával túllépte hatáskörét, amennyiben a szóbanforgó kiutaláshoz képviselőtestületi határozat volt szükséges, ilyen azonban nem létesült. Ezek szerint az a kérdés döntendő el, hogy a felperesek tartozatlan fizetés címén visszakövetelhetik-e ezt az összeget az alperesektől? A kir. Kúria a kereseti igény jogszerűségének az elbírálásánál abból indult ki, hogy a peres felek között magánjogi viszony állott fenn a felperesek magánjogi követelést elégítették ki, ennélfogva annak visszakövetelése is csak magánjogi alapon történhetik. Pusztán az a körülmény azonban, hogy a kifizetés az ezt teljesítő köztestület szervezeti és belső ügyviteli szabályainak meg nem felelő módon történt, a teljesítés visszakövetelésére alapul nem szolgálhat. Mellőzte ennélfogva a kir. Kúria a fellebbezési bíróság által eldöntött annak a kérdésnek felülbírálását, hogy a városi tanács a képviselőtestület újabb határozatának kíkérdése nélkül jogosítva volt-e a szervezeti szabályrendelet értelmében a megjelölt célra utalványozni avagy sem. 62. A részletfizetési kedvezmény elvesztésének kikötése hiányában pedig a hitelező az egyes részletek meg nem tartása okából az egyezséget félre nem teheti, és az adóstól egyebet nem követelhet, mint annak a teljesítését, amire az adós az egyezség szerint kötelezettséget vállalt. E jogszabály alkalmazhatósága szempont, jából az a körülmény, hogy a felek közt létrejött ügylet köztörvényi — avagy kereskedelmi ügyletnek minősül-e, — jelentőséggel nem bír. (P. IV. 8218/1929. sz. a. 1931. febr. 19-én.) Gyógyszertár. 63. A személyjogú gyógyszertári jogosítvány el nem adható és arra társas viszony sem létesíthető, s a gyógyszertár átruházása is csak a népjóléti minisztérium jóváhagyása esetére joghatályos. ÍP. VII. 7136/1929. sz. a. 1931. febr. 12-én.) Ebből azonban az következik, hogy ámbár a meg nem támadott tényállás szerint a peres felek megállapodása értelmében a keresetben említett és a népjóléti minisztérium engedélye szerint az alperes tulajdonában volt gyógyszertárra köztük társas viszony jött létre, s felperes ennek ellenére sem követelheti az alperes által utóbb eladott gyógyszertár vételára fejében befolyt összeg felét, hanem csak arra az értékre van igénye, amit a gyógyszertár megszerezhetése érdekében az alperesnek adott. A fellebbezési bíróság tehát megsértette az anyagi jogot, amikor a felek megállapodásra tekintettel a gyógyszertár eladási árának felét a felperesnek megítélte. Alkalmazott. 64. A szolgálati jogviszony természetéből folyik, hogy a munkaadó az alkalmazott munkakörét a törvény, a törvényes gyakorlat és a szolgálati szerződés korlátai között szabadon jelölheti ki és maga bírálhatja el azt, hogy az ebben a körben tett intézkedése a saját gazdasági céljai szempontjából megokolt, — vagy éppen szükséges-e vagy nem. Az alkalmazott szolgálati beosztásának kijelölésére vonatkozó jogszerű intézkedésének okát adni tehát nem tartozik a munkaadó és még kevésbbé köteles a netán előadott oknak a valóságát, ha azt az alkalmazott kétségbe vonja, bizonyítani. (P. II. 3407/1929. sz. a. 1931. febr. 10-én.) 65. Csak, ha a munkaadó és az alkalmazott egymásközti jogviszonyában külön szolgálati és fegyelmi szabályzat van érvényben, nyer alkalmazást a bírói gyakorlatban elfogadott az a jogszabály, hogy a fegyelmi bíróság avagy fegyelmi hatóság ítéletében a fegyelmi vétség megállapításánál alapul vett és a fegyelmi szabályzatban előírt úton megállapított tényállás a rendes bíróság előtt újból vitássá nem tehető; s a rendes bíróság vizsgálata és megfontolása csupán arra terjedhet ki, hogy a fegyelmi szabályzat eljárási szabályai pontosan betartattak-e, ennek keretében az alkalmazottnak a megfelelő védekezésre kellő alkalom adatott-e, továbbá, hogy az alkalmazott terhére megállapított tények a szabályzat értelmében fegyelmi vétségnek minősülnek-e, és végül hogy a kiderített fegyelmi vétségre olyan büntetés mondatott-e ki, amelyet a kérdéses cselekményre vagy mulasztásra a szabályzat megenged. (P. II. 6617/1930. sz. a. 1931. febr. 10-én.) Közkereseti társaság. 66. A lap neve, mint közkereseti társaság cége. (P. VII. 5363/1930. sz. a. 1931. január 22-én.) A fellebbezési bíróság, az ítéletében idevonatkozóan felhozott indokok alapján a kir. Kúria álláspontja szerint is az anyagi jog szabályainak megfelelően döntött akként, hogy abból, miszerint az „Egyenlőség" című lap tulajdonosai, kereskedelmi ügyletek kötése által gyakorolt üzleti tevékenységüket nem saját polgári nevük,