Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 4. szám - Dr. Mautner Dezső - Dr. Glücksthal Andor: A részvénytársaságok nyilvános számadása [Könyvismertetés]

4. sz. KERESKEDELMI JOG 77 hogy a minisztériumnak ez a hatályon kívül helyező rendelkezése elsietett intézkedés volt. Az alapja nem is volt más, mint az a körülmény, hogy 1922-ben részletügyletek egyáltalán nem fordultak elő a pénz értékének akkori bizonytalansága folytán. A ..Lücke" azonban — legalább ebben az esetben — nem a kivételes hatalom alapián kibocsátott rendeletekre vonatkozó liquidációs jogszabályokban van. Dr. .Xizsalovszky Endre. / Hazai irodalom. Dr. Mautner Dezső. Talán nem is sokan ismerték e nevet, talán még kevesebben ismerték őt magát. Akik azonban őt ismertük, azok annál többre becsültük őt mint kiváló ügyvédet s kitűnő jogászt. Már egyetem: hallgató korában — Szászy Schwartz Gusztávprofesszora megbízásából — lefordította Sohm Institutio-it. A tulajdonközösség megszüntetéséről nemrég megjelent tanulmánya igen széles körökben keltett érdeklődést. A bankjog problémái foglalkoztatták az utolsó időkben s még betegágyán is e kérdések anyagát gyűjtögette. Influenzából támadt vesebaja azonban elragadta körünkből és sírba szállt vele sok-sok reménységünk. Árúszillitás megtagadása önvédelem címén. Alperes írógépnagykereskedő a successiv szállításból hátralevő mennyiségű írógép szállítását amiatt tagadta meg. mert tudomására jutott, hogy vezérképviselete, amelynek képviseleti megbízása lejáróban volt. a korábbi szállításból eredő gépeket is a szerződé-sileg előírt áron jóval alul adta el — mag'ánfeleknek is — kisebb tételekben oly mérvben, hogy ezzel az alperesi márkás árúk megállapított áron való forgalomba hozatalát megbéníthatta. — Az alsóbíróságok alperesnek e védekezését nem fogadták el. A Kúria azonban P. IV. 7832 1929. számú, február 18-án hozott ítéletével az alsóbíróságok ítéletét megváltoztatta és kimondta, hogy amennyiben ez a körülmény bizonyítható, akkor kétségtelenül jogosult volt az alperes a felperesnek reá káros eljárásának megváltoztatását az ahhoz szükséges árú szállításának megtagadásával meggátolni. Külön kielégítés a kénvszeregyezségi eljárásban. Az 141011926. M. E. számú rendelet 21. § utolsóelőtti bekezdése értelmében az egyezségi eljárás által nem érintett külön kielégítési jogként kell számbavenni a hitelezőknek azt a jogát, amely az eljárás megindítása előtt az adós vagyonához tartozó dolgokra vagy jogokra elrendelt biztosítási végrehajtás folytán foglalás és becslés vagy jelzálogjognak előjegyzése űtján szerzett. Ugyané §. rendelkezése szerint csak akkor kell számbavenni ezt a jogot, amennyiben a hitelező követelését jogerős bírói ítélettel vagy végrehajtható más közokirattal igazolja. A budapesti kir. ítélőtábla P. VI. 2772 1930. számú és 1930. december 15-én kelt végzése szerint: ,,Az igazolásra vonatkozó ez a jogszabály csak alakijogi rendelkezés, amelynek csupán az eljárás folyamán az eljárási szabálvok szempontjából, úgv mint a szavazati jog gyakorlásánál (69. §. stb.) van jelentősége, de nem érinti a követelések külön kielégítésére igényt adó anyagjogi jellegét." Miért is az ítélőtábla a kielégítési végrehajtás elrendelésére akadálvt nem látott. Dr. Glücksthal Andor: A részvénytársaságok nyilvános számadása, Bpest: Grill, 1930, 59, 1. Amikor a Reichsgericht — eltérve addigi gyakorlatától — 1913-ban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kérdezési jog nem az egyes részvényest, hanem a részvényesek összességét, a közgyűlést illeti meg. — bizonyára nem gondolt arra, hogy az általa akkor inaugurált — és azóta állandóan fenntartott — gyakorlatával döntő lökést ad a részvény jogi publicitás törvényhozási rendezésére irányuló reformtörekvéseknek. A jogirodalom — kevés kivétellel — élesen szembenáll a legfelsőbb német bíróság álláspontjával és küzd azért, hogy a részvényeseknek az a legelemibb joga. hogy a részvénytársaság ügyeiről a többség akaratától függetlenü1 felvilágosítást szerezhessen, visszaadassék. A részvényes kérdezőjogának leglelkesebb harcosai sem tévesztik természetesen szem elől. hogy a részvényesnek ez a joga nem érvényesülhet a maga dogmatikus merevségében, hanem csak ama kereteken belül, amelyeket a részvénytársaság komoly érdekei megszabnak, — ezeken belül azonban a részvényestöbbség speciális érdekeire való tekintet nélkül és annak akaratától függetlenül kell érvényesülnie. Ezen reformtörekvésekre vezethető vissza az, hogy a nemrégiben közzétett német részvényjogi törvénytervezet meglehetős részletességgel foglalkozik a publicitás problémájának megoldásával. Megnyugtató megoldást — a dolog természete szerint — persze nem tartalmaz, de tartalmaz olyan szabályokat, amelyekből kiindulva a gyakorlat majdan megtalálhatja azt a középútat. amelyen haladva egyaránt megvédi a részvénytársasági vállalatnak és a részvényesnek védelemre méltónak mutatkozó érdekeit. Glücksthal Andor könyvében nagy tárgyilagossággal és egyszersmind az egyes rendelkezések legmélyére hatoló analízissel ismerteti és bírálja a német tervezet idevágó intézkedéseit. Tisztán látja, miként kifejezetten is reámutat, hogy annak a bizalmi válságnak, amely a gazdasági világválságnak egyik legfőbb tényezője, leghatásosabb ellenszere a minél tágabban értelmezett publicitás meghonosítása. ,.A részvény mint befektetési és közvetett vállalkozási eszköz iránti bizalom visszatérésének egyik jelentős alapfeltétele a társaságok nyilvános számadásának megfelelő újjáalakulása" — olvassuk könyvének egyik helyén s ez a mondat fejezi ki a könyvben közös gyűjtőcím alá foglalt három tanulmány alapgondolatát, jelezve egyszersmind az irányi, amelyben a probléma megoldását megtalálni igyekszik. Az egyik tanulmány a német tervezetnek a nyilvános számadás kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseit taglalja, a másik párhuzamot von a német tervezet és a magyar Kft.törvény mérleg joga közt, a harmadik pedig azokkal a változásokkal foglalkozik, amelyek a fokozott ellenőrzéssel kapcsolatban a részvénytársaság struktúrájában befognak állni. Előrebocsátott álláspontja — ,,a magyar részvényjog törvényhozási úton való ujjáalkotása ma nem időszerű" — nem teszi elfogulttá a reformtörekvésekkel szemben s nem zárja el a helyesnek felismert újítások méltányolásától; ..vannak hiányok — mondja —, melyek pótlást, — hibák, melyek or-