Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 4. szám - Dr. Mautner Dezső - Dr. Glücksthal Andor: A részvénytársaságok nyilvános számadása [Könyvismertetés]

78 KERESKEDELMI JOG 4. sz. voslást kívánnak". Glücksthal álláspontja szerint a hiányok pótlása, a hibák orvoslása a bírói gyakorlat feladata, éppen ezért ellenez minden olyan reformot, amely a törvényhozó beavatkozását tenné szükségessé. Ez az álláspont persze gyakran kényszeríti kompromisszumokra: a reformok terén megáll azon a ponton, amelyen túl a bírói gyakorlat nem mehet. Glücksthal Andor könyve komoly gazdagodása részvényjogi irodalmunknak; tömör és világos stílusa forma tekintetében is előkelő helyet biztosít számára részvényjogi monográfiáink sorában. F- B. Dr. Kende Ernő, a bpesti tőzsde jogügyi titkára. Határidőüzletek. Tébe könyvtár 63. sz. Ára 2 P. — Szerző nagy szolgálatot tett a jogász- és gazdaközönségnek, hogy a Civiljogászok társaságában tartott értékes előadását közreadta. A határidőüzlet fogalmát, gazdasági és jogi jelentőségét szerző előtt ily alapossággal s ily sokoldalúsággal nálunk még nem tárgyalták.— Szerző foglalkozik a határidőüzlet elleni támadásokkal s foglalkozik a különbözeti ügylet jogi és gazdasági vonatkozásaival s azoknak a tőzsdei határidőügyletekkel való összefüggésével. Súlyos bírálatban részesíti az 1930 : XXII. t.-c.-et (boletta törvény). Végkövetkeztetésül megállapítja, hogy a határidöüzlet mellőzhetetlen szükségesség, melynek korlátozása csak abban állhat, hogy csak oly személyek közreműködése engedhető meg, akiknek részvétele gazdaságilag indokolt és akik egyben az áralakulás kalkulációjában kellő szakértelemmel rendelkeznek. Sz. Dr. György Ernő, az O. H. E. igazgatója: A kényszeregyezségi líkvídáció jogszabályai. Gergely A. könyvkereskedése, 1931. Abban a nagy sorozatban, melyet szerző, mint e joganyagnak már hivatásánál fogva egyik legalaposabb ismerője .a hitelvédelem kérdésében megírt, a most megjelent kényszerfelszámolási rendelet {ismertetése és magyarázata egyik legértékesebb láncszemet képezi. Mi, akik az 0. H. E. szerepével és működésével nem mindenben értünk egyet és akik mindaddig, míg az O. H. E. a védegyletek mai rendszerét támogatja, nem fogunk szűnni a reformot sürgetni, másrészt szívesen elismerjük, hogy a hiba nem a vezetőben van, mert György Ernő azt a helyet, ahova állíttatott, méltón tölti be. A Jogi Hírlap Döntvénytára 1927. I. 1. — 1930. IX. 1. Polgári eljárási jog. Ismertetik: dr. Markos Olivér kir. ít. táblai bíró és dr. Vincenti Gusztáv kir. kúriai bíró. A Jogi Hirlap kiadása. Ára 10.— Dr. Markos Olivér, a Kereskedelmi Jognak is érdemes munkatársa és Vincenti Gusztáv, a perjog egyik legkiválóbb művelője szép és egész hasznos munkát végeztek a 3 év joggyakorlatának rendszeres ós kimerítő összegyűjtésével. A gyakorlati jogász nagy haszonnal fogja e könyvet forgatni. Karteljog tára. — A Kereskedelmi Jog március 1-től kezdve A Kartel címen mellékletet ad olvasóinak. A példa, íme ragadós és tetszetős volt, mert agilis kollégánk: Király Ferenc dr. — sok egyéb elfoglaltsága mellett ezen évenkint négyszer megjelenő melléklet szerkesztését is vállalta. Az első szám szép tartalma mutatja, hogy a karteljog területe oly gazdag, hogy érdemes azon különböző irányban is munkálkodni. BÍRÓI JOGGYAKORLAT. A m. kir. Kúria polgári jogegységi tanácsának 44. számú döntvénye. 57. A nagyobb gazdasági gép átvétele és használatba vétele egymagában véve nem zárja el a megrendelő kisbirtokost attól, hogy az 1900. XXV. tc. 1. §-ában foglalt tilalom ellenére, a 27.483/1901. számú kereskedelemügyi miniszteri rendelet 6. §-ának utolsó bekezdésében megállapított föltétel megtartása nélkül kötött vételi ügyletnek vele szemben való hatálytalanságára hívatkozhassék A m. kir. Kúria elnöke az említett vitás elvi kérdés egyöntetű eldöntésének biztosítását a Ppé. 70. §-nak második bekezdése alapján szükségesnek tartván, a kérdést a jogegységi tanács elé utalta. Az 1900 : XXV. tc. 1. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezés szerint úgy a belföldi, mint a külföldi iparosok, kereskedők, vagy ezek megbízottjai az iparos vagy kereskedő lakhelyén kívül — mintával vagy minta nélkül — megrendelések gyűjtése végett csak oly iparosokat vagy kereskedőket kereshetnek fel, kik üzletkörükben az illető árú eladásával vagy felhasználásával foglalkoznak. Az idézett törvény 4. §-ának első bekezdése a továbbiakban akként rendelkezik, hogy aki az 1. §. első bekezdésében foglalt valamely rendelkezést megszeg, elzárással és pénzbüntetéssel büntetendő kihágást követ el. A törvény 4. §-ának második bekezdése pedig az 1. §-ban foglalt tilalom ellenére létrejött ügyletet a megrendelővel szemben hatálytalannak nyilvánítja. A törvény 3. §-ában adott felhatalmazás alapján kibocsátott 27.483/1901. számú m. kir. kereskedelemügyi miniszteri rendelet 6. §-ának 4. pontja nagyobb gazdasági gépekre vonatkozóan kivételt állapít meg ugyan a törvény 1. §-ának tilalma alól, azonban a nagyobb gazdasági gépekre vonatkozó megrendelések gyűjtését kisbirtokosoknál csak az alatt a feltétel alatt engedi meg, ha a megrendelést a községi elöljáróság a megrendelési vagy szerződési okiraton hitelesíti. (A nagyobb gazdasági gép fogalmát az idézett rendelet 6. §-ának 4. pontja, valamint az ezt követő 77.862/1903. és 7657/1906. sz. K. M. rendeletek, a kisbirtokos fogalmát pedig a 77.862/1903. sz. K. M. rendelet határozza meg.) A nagyobb gazdasági gépekre vonatkozó megrendelések gyűjtésének fentebb ismertetett korlátozása az 1930 : XXV. t.-c. törvényhozási előmunkálataira vonatkozó adatok (az 1900. évi 856. sz. törvényjavaslat és indokolása s a javaslatnak az 593-596. sz. országos ülésekben történt képviselőházi tárgyalásáról szóló jegyzőkönyvek), valamint a 27.483/1901. számú K. M. rendelet összefüggő tartalma szerint a hazai és helyi ipar és kereskedelem védelmével párhuzamosan azt a közérdekű célt is szolgálja, hogy a kisbirtokosokat megóvja attól, hogy a megrendelések gyűjtésével foglalkozók őket a gazdasági erejüket és szükségleteiket meghaladó nagyobb gazdasági gépek rendelésére birják reá. A községi elöljáróság hitelesítő közreműködését az idézett rendelet nyilvánvalóan azért tette az ügylet érvényességi kellékévé, hogy a nagyobb