Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / Tartalommutató

212 KERESKEDELMI JOG 12. sz. Társaság. 70. A lap neve, mint közkereseti társaság cége 71. A közkereseti társaság egyes tagjai elleni kereseti igény elévülése a társaság csődje esetén a csödmegszüntetést közzétevő hirdetmény megjelenését követő napon kezdődött 72. Az alkalmi társaság tagja megtéríteni tartozik társának azt a kárt, amelyet annak azzal okozott, hogy a szerződésileg meghatározott közös cél érdekében kötelezett szolgáltatását vétkesen elmulasztotta 73. A társas viszonyból származó, különösen pedig a társaság fennállásának vagy megszűnésének kimondása iránt indított perek rendszerint csak a társaság összes tagjainak perben állása mellett bírálhatók el Részvénytársaság. 74. Az igazgatósági tagot mint adrninisírateur deleguét csak altkor illeti meg külön díjazás, ha igazgatósági tagságából folyó tevékenységét meghaladó munkát fejt ki, vagy pedig ha a vállalattal szolgálati viszonyban áll 75. I. A részvénytársaság igazgatóságának közgyűlés összehívási kötelességére nézve a Kt. 187. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezés nem tesz különbséget a részvénytársaságok között abban a tekintetben, hogy azok ú. n. családi vagy pedig egyéb részvénytársaságok; helyes ennélfogva a kir. ítélőtáblának az a jogi álláspontja, hogy az ily családi részvénytársaságok igazgatóságát is kötelezi az említett §. első bekezdésében foglalt az a rendelkezés, hogy ha a társaság alaptőkéjének felét elvesztette, az igazgatóság azonnal közgyűlést tartozik összehívni. II. Hazai jogunk tételes szabályai közé az újabb jogfejlődés során a csődőnkívüli kényszeregyezség intézménye is felvétetvén, az említett § második bekezdését most már akként kell érteni, hogy az igazgatóság az ebben a rendelkezésben foglalt kötelességének eleget tesz a csődönkívüli kény szeregyezségi eljárás megindításának a kérésével is 76. I. Az a kérdés, hogy a részvénytársaság felügyelő bizottságának a jelentését ki írja alá, és hogy a közgyűlésen ki elnököljön, kétségtelenül a jelentés, illetve a közgyűlés alakszerűségeire vonatkozik: a közgyűlési határozatnak ezeknek az alakszerűségeknek a megsértése miatt történt megtámadása tehát a Kt. 174. §-ának második bekezdésében megszabott határidőben érvényesítendő. II. Nem helytálló az a jogi álláspont, amely szerint a közgyűlés alakiságára vonatkozó kérdés az is, hogy a közgyűlésen szavazati jogot gyakorlók a jegyzőkönyvben feltüntetett számú részvényt kcpviseltek-e. III. Nem helytálló az a jogi álláspont sem, hogy a közgyűlésnek a részvénytársaság felszámolását kimondó határozata megsemmisítendő abban az esetben, ha a közgyűlésen az tűnt ki, hogy a társaság vagyona a tartozásokat nem fedezi 77. A közgyűlési határozat nem támadható meg az okból, hogy az alaptőkefelemelésre szükség nem volt. Ennek eldöntése kizárólag a közgyűlési többségre tartozik 78. A K. T. 151. §-ának a rendelkezései a részvénytársasági alaptőke felemelése céljából eszközölt új részvénykibocsátásra nem nyernek alkalmazást 79. Az évközi tájékoztató mérlegnek esetleg Oldal 82 83 155 174 Oldal 19 20 40 60 61 tüzetesebb ellenőrzés nélkül tudomásul vétele egymagában nem alkalmas az igazgatóknak a Kt. 189. S-án alapuló felelősségük megállapítására 80. A K. T. 189. S-án alapuló kártérítési jog nem részvényesi, hanem a sértett személyéhez tapadó jog, mely nem a részvény átruházásával, hanem külön jogutódlással illetve engedményezéssel ruházható át ... 81. Részvénveknek syndikátusi lekötöttsége ... 82. A mérleg megtámadása csak az alapon lehetséges, ha az nyilvánvalóan a jogi és gazdasági helyzetnek, valamint az észszerűségnek figyelmen kívül hagyásával, tehát a rendes kereskedő gondosságával össze nem egyeztethető módon készült. — Az, hogy az igazgatóság a be nem hajtható követeléseket nem ismertette egyenkint, alaki kérdés. (15 nap alatti megtámadás!) 83. A bejegyzett részvénytársaság — megfelelő alaptőkehányad befizetésének hiányában — semmisnek (meg nem alakultnak) mondandó ki s ezen nem változtat az a ténykörülmény sem, hogy a r. t. már évek óta ténylegesen működik 84. A K. T. 154. S-ának utolsó bekezdése az alakuló közgyűlés 2 hónap alatti összehívásának elmulasztásához csak azt a jogkövetkezményt fűzi, hogv az aláírók a befizetett pénzeiket levonás nélkül visszakövetelhetik. De amennyiben az aláírók ezzel a jogukkal nem élnek s a társaság ennek folytán szabályszerűen megalakul, a részvénytársaságnak a rendes határidőn túl történt megalakulása ellen pedig sem az alakuló közgyűlésen, sem a kereset beadásáig, utóbb nem tiltakoztak, a részvénybefizetés viszszafízetésére irányuló követelésüket évek során nem érvényesítették s ez idő alatt a társaság sorsa iránt sem érdeklődtek, a befizetett pénzeik visszakövetelése iránti jogukról lemondottaknak, sőt magatartásukkal az alakulást is jóváhagyóknak tekintendők 85. A K. T. 163. S. második bekezdése értelmében a részvényes igényt tarthat a részvénytársaság fennállása alatt arra a tiszta haszonra, mely az alapszabályok szerint a részvényesek közt felosztás alá kerül. Ebből az következik, hogv az alapszabályok korlátozhatják ugyan az egész tiszta nyereségnek felosztását azzal, hogy a tiszta nyereségből bizonyos célokra (például tartalékokra, az igazgatóság részére) meghatározott összegeknek levonását rendelik, de a közgyűlésen döntő többség szabad tetszésére nem bizhatják azt, vájjon a tiszta nyereségnek az alapszabályszerű levonások után fennmaradó részét is kizárni kívánja-e a felosztásból. A tiszta jövedelemben a vállalat érdekei által megengedett bizonvos fokú részesedés ugyanis a részvényhez fűződő, annak forgalmi értékét elsősorban érintő alapvető jog 86. Az alapszabályellenes közgyűlési határozat megtámadható, függetlenül attól, hogy az sérti-e a részvényes érdekeit 87. Felvilágosítás adás jogossága. — Vagyon értékelése. — Osztalékjog. — Tartalékalap dotálásának megtámadása Szövetkezet. 88. A K. T. 174. S-ának az állandó bírói gyakorlat értelmében a szövetkezeti közgyűlési határozatok megtámadásánál is alkalmaid! 8? 84 136 13Ó 155 156 175 188