Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 4. szám - Franz Schlegelberger - Hatályosak-e a részletügyleti rendeletek?

KERESKEDELMI JOG 4. sz. 56 nyünk 27. §. utolsó bekezdésében foglaltakkal egyezik. Ugyancsak e szakasz 1—3. p.-ban foglalt megtámadhatósági esetek előfeltételei egyeznek a német csődtörvény vonatkozó rendelkezéseivel. 23. §. (nov. 30.) Ebből joggal azt kell következtetnünk, hogy mi e vitás rendelkezést a németektől egészben átvettük. Ebben leli magyarázatát az, hogy a magyar törvényhozás sem tartotta szükségesnek, ezen ügyletek es jogcselekvényekre vonatkozó megtámadhatlanság határidejének meghatározásánál ,,a fizetések megszüntetésén" felül ,,a csődnyitási kérvény beadásának" tudomását külön is felemlíteni. A némeí csődtörvény a csőd megtámadási eseteket kimerítőbben tárgyalja, mint a mienk. A megtámadhatóság idejére vonatkozó egyes rendelkezései a ímenkénél szigorúbbak: 34. §. (nov. 41. §.), 25. §. 1. p. (nov. 32. §. 1. p.), — mások pedig enyhébbek: 23. §. (nov. 30. §.). Az elévülési időt egy évben határozza meg. 34. §. (nov. 41,) A németek közismert nagy alapossága mellett elképzelhető-e, hogy ők, kik ,,a csődnyitási kérvény beadását" rendszerint ,,a fizetések megszüntetése" után sorolják fel, más jogi hatályt kívántak volna ,,a csődnyitási kérvény beadásához" fűzni, mint ,,a fizetések megszüntetéséhez?" Nem rendelkeztek-e volna külön intézkedéssel, amikor a fraudulosus jogcselekvények megtámadhatóságát is a mienkétől rövidebb határidőben — 30 évben — határozták meg. 34. §. (nov. 41.) Elképzelhető-e, hogy a magyar törvényhozás ezen egyébként a 27. §. 2. alapján megtámadható esetre, mert ,,a csődnyitási kérvény beadásáról" a hitelezőnek tudomása volt, a dolosus jogcselekvények megtámadhatóságát — időbeli korlátozás nélkül — tehát az általános magánjogi 32 évi elévülési határidőben kívánta volna megállapítani? Jegyzet: A német birodalmi csődtörvény 1898. évi novella vonatkozó §-ait a régi, 1877, évi csődtörvény szakaszai után zárójelben idéztem. * AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA!• •4 • j DREFjCR BÜKSÖR j A KERESKEDELMI JOG-OT ÉS A KARTEL-T olvassa minden niíeljogász, minden közgazda és minden vállalkozó. SZEMLE. Franz Schlegelberger. A Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézete pécsi fiókalapítása után újabb jelentős lépést tett célja megvalósításában. Kitűzött célja lévén neves külföldi jogászok meghívásával a külföldi jogi és gazdasági kérdések közvetlen megismertetését közvetíteni, e célját jobban nem szolgálhatta, mint Schlegelbergernek, a német igazságügyi kormány kodifikátorának, a jeles tanárnak, a híres német rész vény jogi Entwurf alkotójának s a gyönyörű Indokolás szerzőjének meghívásával. — Schlegelberger az élet figyelője s az élet követelményeinek kodifikátora. Merész, de sohasem abstrakt az ő elgondolásaiban. Nem riad vissza újításoktól, de merészsége az élet követelményeiből nyer tápanyagot. A német részvényjog reformról tartott nagy értékű előadást a Jogászegyletben illusztris hallgatók előtt és főszerkesztőnk, Kuncz Ödön részvényjogi tervezete és elgondolásai teljes igazolást nyertek Schlegelberger előadásában. Az előadás a részvényjogi kérdések legfontosabbjait: a részvénytársaság és az állam viszonyát, a r.-t.-ok organizációját és vezetését és a r.-t. és a részvényes viszonyát tárgyalta. Azok a felszólalások (br. Korányi, Ángyán államtitkár, Sichermann, Kuncz), melyek az előadást követő banketton elhangzottak, rávilágítottak arra a nagy jogászi eseményre, melyet Schlegelberger látogatása jelentett. Schlegelberger előadását különben, mint értesülünk, a Gazdaságjogi Intézet külön ki is szándékozik adni. Hatályosak-e a részletügyletí rendeletek? Ezzel a címmel közlemény jelent meg a Kereskedelmi Jog. f. évi 3. számának 56. lapján, amelyet nem hagyhatok szó nélkül, A közlemény írója nevezetesen azt a kérdést, hogy valamely kivételes hatalmon alapuló rendelet hatályban van-e vagy nincs, a 6976/1922, M. E. és 960/1923. M. E. számú rendeletek egybevetéséből akarja megállapítani és arról a rendeletről, amely a két rendelet egyikében sincs felsorolva, azt véli megállapíthatónak, hogy az ilyen rendeletről nincs a hatálybanlét tekintetében rendelkezés. Ezzel szemben a helyzet valójában úgy áll, hogy a 960/1923. M. E. számú rendelet kizárólag olyan rendeleteket sorol fel, amelyek a 6976/1922. M. E. számú rendelettel még hatályukban fenn voltak tartva, de az 1923- évi február hóban (esetleg már korábban) hatályukat vesztették. Ami tehát nincs a 6976/1922, M, E, sz, rendeletben felsorolva, azt teljesen felesleges a 960/1922, M, E, sz, rendeletben keresni, mert nem is lehet benne. Ezzel szemben a közlemény írója nem vesz tudomást a kivételes hatalmon alapuló rendeleteket hatályon kívül helyező 5230/1922. M. E. sz. rendeletről, amely pedig a kivételes rendeletek igen nagy tömegét sorolja fel és a felsoroltak hatályának megszüntetését mondja ki, illetőleg állapítja meg. Ebben a felsorolásban viszont a közleményben említett mindkét részletügyleti rendelet pontosan meg van említve. — Arról lehet beszélni,