Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 1. szám - A jelzálogjog jogszabályainak magyarázata

22 KERESKEDELMI JOG 1. sz. azok a kijelentések, melyek egyrészt Dr. Juhász Andor, a m. kir. Kúria illusztris elnöke, másrészt kedig Dr. Illés József egyet, tanár részéről az elmúlt hetekben a Magyar Jogászegyletben elhangzottak. — Dr. Szászy Béla igazságügyi államtitkár elnök, mint akinek nevéhez fűződik a M. T. T. létrejötte, a dec. 21-én tartott évi közgyűlésen nagy beszédben foglalkozott e kérdésekkel és rámutatott arra, hogy a M. T. T-tel már azért is foglalkoznunk kell, mivel az már túl van a magyar jogászság bármi kiváló privát véleményein, mert az ma már törvényjavaslatként fekszik a Ház előtt. — Az elszakadt magyarság érdekei pedig nem csorbulnak meg azáltal sem, ha magyar joggyakorlat helyett kitűnő magyar magánjogi törvénykönyvre hivatkozhatnak. — A közgyűlésen megjelent előkelő hallgatóság tüntető helyesléssel fogadta az elnök fejtegetéseit. — A közgyűlés ezután 3 évre megválasztotta az eddigi tisztikart s az igazgatóválasztmányba beválasztotta lapunk felelős szerkesztőjét: Dr. Szenté Lajost is. Előadás a Magyar Iparjogvédelmi egyesületben. Miként decemberi számunkban jelentettük, a Magyar Iparjogvédelmi egyesület felkérte fel. szerkesztőnket: Dr. Szenté Lajost, hogy a Védjegyes árúk és márkacikkek hatályosabb oltalmáról tartson előadást. — A budapesti Kereskedelmi és iparkamara díszterme a dec. 5-i előadáson megtelt ez alkalomból. — Dr. Baumgarten Nándor egyet, tanár elnökön kívül ott láttuk Dr. Mayer Gézát, a m. kir. Szabadalmi bíróság alelnökét, Dr. Fodor Ármin, Dr. Róth Ferenc kúriai tanácselnököket, Gallia Béla,. Szentirmay Ödön, Szobonya Béla kúriai bírókat, Dr. Kuncz Ödön, Dr. Meszlényi Artúr egyet, tanárokat, Dr. Bálás P. Elemér ig. ig. n. min. tanácsost, Saxlehner Kálmán, Ballá Sándor kormányfőtanácsosakat, a budapesti ügyvédi és szab. ügyvivőkar tagjait, továbbá a márkacikkgyárosok legelőkelőbb reprezentánsait. — Előadó fejtegetéseiben, melyeket a gyakorlati életből s a bírói gyakorlatból vett példákkal illusztrált, kimutatta, hogy a védjegyes árúkkal és márkacikkekkel szemben űzött legkülönfélébb fajú visszaélések meggátlására a védjegytörvény és novellái nem alkalmasak s azok elfojtására egyedül illetve főleg a tisztességtelen verseny elleni 1923. V. t.-c. rendelkezései bizonyultak hatályosaknak, — A nagy tetszéssel fogadott előadáshoz magas nívójú hozzászólások csatlakoztak, melyekben részt vettek: Dr. Rapsch Géza, Dr. Beck Salamon, Dr. Malonyai Emil ügyvédek, Bányász Jenő kamarai titkár és hosszabb előadásokban Szobonya Béla kúriai bíró és Dr. Bálás P. Elemér min. tanácsos, továbbá Dr. Bernauer Zsigmond és Kelemen András szab. ügyvivők. Hazai irodalom. \( „A jelzálogjog jogszabályainak magyarázata". Irta: Dr. Nizsalovszky Endre igazságügyminiszteri osztálytanácsos. Előszóval ellátta: Dr. Szászy Béla igazságügyi államtitkár. — Tébe-könyvtár, 53. sz. — 1929. — Dr. Nizsalovszky Endrét lapunk olvasóínak nem kell külön bemutatnunk. Hiszen közel egy évtized óta gazdagítja folyóiratunkat mélyenszántó és átgondolt tanulmányaival. Szerzőnek fenti kommentárja valósággal eseményt jelent a magyar magánjogi irodalomban. A jelzálogjog tárgykörét felölelő számos tanulmány és alapos kodifikátori munka előzték meg a nagyszabású kommentár megalkotását. És így csak természetes, hogy szerzőnek e hatalmas alkotása nem a törvények és miniszteri indokolások nyomán egyik napról a másikra, gombamódra jelentkező ,,látszat-kommentárok" tömegét szaporítja, hanem egy önálló utakon járó, a legtisztább elméletet a gyakorlattal mesteri módon öszszeegyeztetni tudó, kiforrott jogtudósnak becsületes és lelkiismeretes teljesítménye. Nizsalovszky Endre a magyar kodifikátorok legmagasabb iskoláját végezte el. Hiszen azoknak a nagy magyar jogászoknak közelében és irányítása mellett nyert betekintést a tételes jogtudomány legkisebb részleteibe is, akiknek sorából az utóbbi időben Thirring Lajos, Tőry Gusztáv, Bartha Richárd és Térfy Gyula távoztak el örökre és akiknek szellemét Szászy Béla és Fodor Ármin képviselik a jelenben is. Az ígazságügyminiszteríum kodifikáló gárdájának intim kooperációját és belső melegségét jellemzi az a tény is, hogy a fiatal jogtudós kommentárját Szászy Béla tartalmas előszava vezeti be, aki megállapítja, hogy a kommentár oly férfiú műve, aki résztvevőn az új jogszabályok előkészítő munkáiban, azokat minden részletükben, keletkezésüktől kezdve alaposan ismerheti és alapos tudományos képzettségénél és tárgyismereténél fogva minden irányú megvilágítására teljesen hivatott. Nem feladatunk, de nem is lehetséges, hogy a napokban megjelent nagy kommentár részletes kritikájával foglalkozzunk, csupán csak azt akarjuk kiemelni, hogy a munkának átlapozása is meggyőzött minket arról, hogy az 1927. évi XXXV. törvénycikk Nizsalovszky Endre müvében egy olyan megbízható, alapos és világosan és könnyen áttekinthető magyarázatot kapott, amely e végtelenül fontos törvénynek a gyakorlatba való átmenetelét meg fogja könnyíteni és ösztökélést ad számos olyan problémának alapos kifejtésére és megvilágítására, amelyek ezen új törvény kapcsán merültek fel. — A mű kezelését és áttekinthetőségét nagyban megkönnyíti, hogy a szerző a törvény egyes §-ait külön címfeliratokkal látta el, minden §-nál leközli a miniszteri indokolást és kitűnő szisztematikai érzékkel megszerkesztett jegyzeteivel a törvényes rendelkezéseket alkotóelemeire bontja és azoknak minden elképzelhető vonatkozásait alaposan és részletesen kifejti. Tisztességtélen verseny. Irta: Dr. Bányász Jenő, a bpesti ker. és iparkamara titkára. A 120 oktáv oldalra terjedő munka 1929. dec. l-ig bezárólag feldolgozza az Iparjogi szemle 1929. évfolyamában megjelent jogeseteket. — Az Iparjogvédelmi Egyesület kiadása. Védjegyes árúk és márkacikkek védelme. Irta: Dr. Szenté Lajos ügyvéd, az Iparjogvédelmi Egyesület kiadása. 1930. Az Országos Ügyvédszövetség II. vándorgyűlésének (Szeged, 1929. június 26—30) irományai. I. Vélemények. II: Előadói javaslatok. — Szerk. Dr. Vadász Béla, az O. Ü. Sz. ügyészi. Kiadja az 0. Ü. Sz. Ára 6+2 pengő. DR€fi€R BflRSÖR