Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 3. szám - A Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézete

3. sz. KERESKEDELMI JOG 67 sokat elkerüljék. — Azonban az orvosság, amelyet hoz, rosszabb a betegségnél. Az a jogelv, hogy az összes részvények egy kézben való egyesülése a társaság fennállását kizárja, fenn nem áll és ezen a részvényjogunk már régen tül van. — Épen így ma már nem állhat meg az a jogelv sem, amit Főző közigazgatási bíró úr a fentiekben következtet, hogy abban az esetben, ha egy részvénytársaságnak a tárcájában egy másik elnevezésű részvénytársaság öszszes részvényei tulajdonul őriztetnek és kezeltetnek, — külön részvénytársaságról beszélni nem lehet. — Ez ellenkezik a részvénytársaságnak, mint jogi személynek a részvényesekétől különvált önálló létével. A részvénytársaság léte független, akár egykézben vannak az összes részvények, akár pedig többek kezében. — A forgalom érdeke, hogy a részvények forgalma szabad legyen. — Hova vezetne, ha az egykézben egyesült részvények a társaság supponált megszűnése után ismét többeknek tovább adatnának. Ki mondaná meg, érvényesek-e ezek a részvények? és ki merne akkor részvényt venni? Ahhoz, hogy a részvénytársasági formában ingatlanok a vagyonátruházási illeték lerovása nélkül tovább ne adassanak, más remediumok (illetékegyenérték, magas alaptöke stb.) kínálkoznak. — Erőszakolt részvényjogi elvekkel ezt a kérdést megoldani nem lehet, de nem is szabad. A Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézete több másirányú működése mellett ebben az évben is vitaüléseket kíván rendezni, amelyeken hazai közgazdasági és jogi életünk kitűnőségei fogják ismertetni a forgalmi élet aktuális problémáit, ezekre vonatkozó kívánalmaikat és javaslataikat. Az ezévi első ankétot 1930. évi március és április hónapjaiban rendezi ezzel a címmel: A belső tőkeképződés gazdaság- és jogpolitikai problémái. Az ankét elé kitűzött kérdöpontok a következők: I. Mik azok a körülmények, amelyek hazánk belső tőkeképződését és az ehhez szükséges bizalom megerősödését gátolják? Melyek a belső tőkeképződés akadályainak és a bizalmi krízisnek elhárítására alkalmas eszközök? II. Miképen volna irányítható, illetve átalakítandó a belföldi termelés és fogyasztás rendje, hogy a belső tökeképződést fokozza? Mik a gazdaságpolitika és a megfelelő gazdasági propaganda tennivalói e tekintetben? III. Jogi, különösen adó- és illetékjogi szabályaink megfelelnek-e a hathatós belső tökeképződés kívánalmainak? Milyen jogpolitikával, illetve pénzügyi jogi politikával volna a belső tőkeképződés sikeresen előmozdítható? Hazai irodalom. Korlátolt felelősségű és csendes társaság. (1930. V. t.-c. Magyarázzák: Dr. Gliicksthal Andor és Dr. Huppert Leó ügyvédek, Budapest, 1930., a Jogi Hirlap kiadása, ára 8.— P.). A Kft.-ról szóló törvény immár kihirdettetett (1930. január 30-án), azonban az életbeléptető rendelet még nem jelent meg; és tekintettel arra. hogy a mikénti adózás, továbbá a mérleg és a revizori kérdés tekintetében a különféle érdekkörök között meglehetős ellentétek uralkodnak, nincs kizárva, hogy a törvény életbeléptetése még huzamosabb időt fog igénybevenni. — Természetesen a kérdésnek felülről jövő rövid megoldása sincs kizárva. — A várható kommentárok közül elsőnek Glücksthal és Huppert kartársak jöttek ki a könyvpiacra. — Mind a két szerző előnyösen ismert a Kft. javaslata körüli irodalmi vitákból. — Egyikük sem tartozik azok közé. akik a Kftt. iránt feltétlen elismeréssel adóznának. Dr. Huppert ezirányú cikkei részben a Kereskedelmi Jogban jelentek meg. A kommentár mind e bírálatoktól tartózkodik, mert miként bevezetőben a szerzők előrebocsájtják, ők e kommentárban nem bírálnak, nem űznek elméletet, hanem céljuk pusztán abban állott, hogy a törvény egyes rendelkezéseit gyakorlatilag megvilágítsák, azokat tartalmi elemeikre bontsák, vagyis hogy lehetőleg minden kérdésre kiterjedő gyakorlati magyarázatot adjanak. Ezt szerzők teljes mértékben el is érték. — Szerzők azonban nem csak ezt tették, hanem a Kft. történelmi fejlődését általában és különösen a magyar törvényjavaslat történetét egészen a törvény kihirdetéséig annak minden változásával együtt kimerítően be is mutatják. — Függelékül a miniszteri indokolást is kapjuk, amely a törvényjavaslat körül felmerülő vitakérdéseket igyekszik megoldani. A könyvhöz részletes tárgymutató is van illesztve. sz. I. Angyal Pál: Személyes szabadság megsértése. A magyar jogászvilág régen nélkülözi azt a kézikönyvet, amely a magyar büntetőjog anyagát akkép dolgozza föl, hogy érvényben lévő büntetőjogszabályainkat a legutóbbi idők joggyakorlatával, a történeti fejlődéssel és a modern büntetőjogi elméletek kialakulásával együtt ismertesse. Ezt a hiányt pótolja dr. Angyal Pál egyetemi tanár, aki a Magyar Büntetőjog Kézikönyve című munkájában teljes összefoglalást nyújt a büntetőjog egész anyagáról. Műve 6-ik köteteként a személyes szabadság megsértése, a gyermekrablás, leányszöktetés és nőrablás; a levélés távirattitoknak megsértését és a magánlaksértés összes válfajait tárgyalja az elvi alapok erős kidomborításával, a judicaturának bőséges és a legújabb idők anyagát is tartalmazó kritikai ismertetésével. A csinos kiállítású könyv az Athenaeum kiadásában jelent meg. Ára 7 pengő. Külföldi irodalom. Franz Seligsohn: Internationales Übereinkommen über den Eisenbahnfrachtverkehr vom 23. Okt. 1924, Berlin, 1930, RotschÜd, p. 751, RM. 34. Edmund Pietzker: Patentgesetz und Gebrauchsmustergesetz, Erster Halbband, Berlin, 1929, Gruyter <.V Co. p. 427, RM. 26. Passov: Der Strukturwandel der A. G. im Lichte der Wirtschaftsenquete, Jena, Fischer, p. ( 50, RM. 2.40. Alexander Klocke: Buchführung und Bilanzen der G. m. b. H., Köln, Schmidt, p. 317, RM 10. Eugen Langen: Probleme der Interessenöemeinschaft, Mannheim, Bensheimer, 1929, p. 63, RM. 3.50. Johannes Heim: Grundriss des Treuhandrechts, Berlin, Stilke, 1929.