Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 3. szám - Sürgős-e a biztosítási jog reformja?

3. sz. KERESKEDELMI JOG 65 volt, hogy már előre is megteremtsék azt a keretet, amelyben a jelenleg részvénytársasági formában működő azok a kis- és középvállalatok, melyek a jövőbeni részvényjog szigorát nem birják el, már előre is elhelyezkedhessenek. — Rámutatott ezenkívül egy másik összefüggésre is, mely a Kftt. és a jövőbeli részvényjog között fennforog. A Kftt. előkészítésének legislativ technikája ugyanis azoknak az enyhítéseknek kodifikálásában áll, amelyeket a törvényhozó a kisebb jelentőségű kft.-k javára a szigorú részvényjogi szabályokkal szemben koncedál. Nálunk ezt az eljárást nem lehetett követni, mert hiszen kiszámíthatatlan veszélyeket idézett volna elő az, hogy mi a tulliberális K. T. részvényjogát a kft.-k érdekében még enyhítettük volna. — Éppen ezért a magyar jogalakításnak a kft.- kodifikációjánál is már szem előtt kellett tartani a jövőbeli részvényjog kontúrjait és egy oly törvénytől kellett az eltéréseket a kft. javára megállapítania, amely törvény ezidőszerint még egyáltalában nem is létezik. — Ez az oka annak, hogy a jövőbeli részvényjog alapelvei már a kft.-okról szóló törvényben lettek lefektetve. Sorra vette ezután a Kft.-nak a részvényjogi reform szempontjából is jelentős újításait, így ismertette a készpénzalapításra és apport alapításra vonatkozó modernebb rendelkezéseket, majd áttért a mérlegjogi elveknek az 57. §-ban megváltozott reformjára, foglalkozott egyúttal bírói gyakorlatunknak a titkos tartalékkal szemben elfoglalt szinte túl messze menő álláspontjával is. — Ezután áttért az organizációs kérdések taglalására, ismertette az új törvénynek az ügyvezetők díjazására, kirendelésére és elmozdítására vonatkozó rendelkezéseit, a felügyelőbizottság intézményének teljesen új alapon való szabályozását és végül az 53. §.-nak a kötelező könyvvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit. — Majd áttért azoknak a rendelkezéseknek ismertetésére, amelyek a kisebbség és a vállalat érdekeinek védelmét kívánta biztosítani. — Ismertette különösen a taggyűlési határozat megtámadásának, a tagok felvilágosítás iránti jogosultságának szabályozását, kitérve mindenütt a részvényjogi reform szempontjára is és felhívta a figyelmet a törvény 41. §-ában foglalt rendelkezésre, amely bizonyos hasonlatosságot tüntet fel a német irodalomban élénken tárgyalt u. n. Generalklausellal. A kisebbségi jogok ismertetésével kapcsolatban különösen kiemelte azokat a módosításokat, amelyekben a törzstőke tizedrészét képviselő tagoknak u. n. megvizsgáló joga a K. T.-nek a viszszaéléseknek tág kaput nyitó 175. §-ával szemben részesült és szembeszállt azzal a német reform-mozgalom körében felmerült nézettel, amely szerint a kisebbség megvizsgáló jogának tágítása esetleg feleslegessé tenné a kötelező könyvvizsgálat meghonosítását. — Végezetül rámutatott arra, hogy a magyar részvény jogi reformmozgalommal nem támadni és gyengíteni akarja a részvénytársaságok jogi helyzetét, hanem ellenkezőleg a mai bizonytalan jogállapottal szemben egészségesebb alapokra akarja helyezni és egy olyan törvényes alkotás megteremtése érdekében fáradozik, amely a magyar részvénytársaságokba vetett bizalmat úgy a belföldön, mint a külföldön csak megerősíteni lesz alkalmas. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Schlegelberger elnök szólalt fel, kijelentvén, hogy Kuncz prcfesszortól a német szakkörök igen sokat vártak, de ö a mai előadásával ennél sokkal többet nyújtott. — Szívből gratulált a magyar törvényhozásnak ahhoz a modern tökéletes törvényéhez, melynek rendelkezései körül különösen az a mód ragadta meg a figyelmet, ahogyan a magyar törvény az állandó könyvvizsgálat eszményét már a kft.-oknál is népszerűsíteni akarja. — Utalt ezzel a 73. §-nak arra a rendelkezésére, amely az álandó könyvvizsgálat alatt álló vállalatoknak megengedi, hogy cégükben ezt a körülményt feltüntethessék. — Beszélt ezután a nehézségekről, amelyekkel a részvényes kérdező jogának a szabályozása jár. Előadás után a Vereinigung vezetősége főszerkesztőnk tiszteletére vacsorát adott. — Az előadás teljes terjedelemben a Zeítschrift für das auslandische und internationale Privatrecht legközelebbi számában fog megjelenni. Sürgős-e a biztosítási jog reformja? Ez a kérdés foglalkoztatja az utóbbi időkben a biztosítási szakköröket. — Zsitvay Tibor igazságügyminiszter úr ,,A tőke" február 15,-iki számában akként nyilatkozott, hogy a biztosítási ügy organikus reformja sem most. sem a közel jövőben nem aktuális. Ugyan abban a lapban Káinoki Bedő Sándor országgyűlési képviselő annak a véleményének adott kifejezést, hogy a biztosítási jog oly óriási kérdéskomplexumot tartalmaz, hogy azt önálló biztosítási kódexben kell szabályozni. A mi nézetünk szerint a magyar biztosítási ügy történetében korszakot jelent az 1923. VIII. t.-c, mely az ügynevezett közrendészeti biztosítási jogot a lehető legmodernebb elvek szerint szabályozta és így megteremtette a keretet ahhoz, hogy biztosítási vállalataink az ő nemcsak magán, hanem egyúttal egyetemes közgazdasági érdeket szolgáló működésük folyamán a hozzájuk fűzött kívánalmaknak minden tekintetben megfeleljenek. — Az új magyar biztosítási közrendészeti jog nem tisztán közigazgatási jellegű ellenőrzést és irányítást biztosít a felügyeleti hatóság javára, hanem igen erős eszközöket ad a hatóság kezébe avégből, hogy egy megfelelő biztosítási szerződési jog kialakulásánál is hatékonyan közreműködjék. — Mindenki előtt ismeretes, hogy a szerződéses biztosítási jog szabályaínak túlnyomó része az ú. n. „általános biztosítási feltételekben" van lefektetve. — Ezeknek az általános biztosítási feltételeknek csak egy korlátja van: a törvényben foglalt kényszerítő jogszabályok. A dispositív törvényes rendelkezésektől az általános biztosítási feltételek tetszés szerint eltérhetnek; a cogens rendelkezéseket azonban csak a biztosítottak javára módosíthatják. Ha tanulmányozzuk különösen a német, osztrák és magyar biztosító vállalatoknak a különböző biztosítási ágakra és fajokra megszabott általános feltételeit, lehetetlen észre nem vennünk két körülményt. Elsősorban, hogy ezek az általános feltételek lényegileg hasonló elveket, sőt legtöbb esetben hasonló rendelkezéseket is tartalmaznak. Másrészről mind nagyobb és nagyobb mértékben szárnyalják túl azokat a kedvezményeket, amelyeket a fennálló törvények cogens