Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 3. szám - A nemzetközi Ügyvédunió párisi kongresszusának hiteljogi vonatkozású határozatai

3. sz. KERESKEDELMI JOG 61 pedig ad hoc jellegüknél fogva nem is alkalmasak. A választott bíróság határozatai hatósági tekintéllyel nem birnak és a végrehajtásuknál ugyanannyi nehézséget mutatnak fel, mint a rendes bírósági ítéletek. A választott bírósági jogszolgáltatás igen gyakran szubjektívvá és szétfolyóvá válik, ami a jogbizonytalanság zavaró érzetét kelti. A határozattal elégedetlen peres fél az ítélet végrehajtása elől könnyen kibúvókat kereshet, amivel a választott bírák tekintélyét és hatáskörét csorbítja. Félő ezenkívül, hogy a választott bírósági klauzulával a gazdaságilag erősebb szerződő felek vissza is élnek és a velük jogviszonyba kerülő félre szerződéskötéskor olyan választott bíróságot erőszakolnak rá, amely kizárólag egyoldalú érdekek kedvező elbírálására rendeződött be. Ezért a nemzetközi választott bíróságok mellett szükség volna hatóságként működő hivatalos nemzetközi bírói szervezetre is, amely ugyanolyan gyorsasággal és költségkíméléssel ítélkezne, mint a választott bíróságok, viszont a választott bíróságok által nélkülözött tekintély és hatósági jelleg minden kellékével fel volna ruházva. E döntőbíróságok a békeszerződések alapján felállított vegyes döntőbíróságok módjára alakulnának és a felek által ügyleteikben választott jog alapján ítélkeznének. A bíróságok döntései ellen egyfokú jogorvoslatnak volna helye akár egy erre a célra külön létesítendő nemzetközi bírói intézményhez, akár a hágai állandó döntőbíróság e célra felállítandó osztályához. Az előadó utalt arra is, hogy az Interparlamentáris Unió 1928.-ban Berlinben tartott ülésén a Brunet-ié\e terv már elfogadásra talált és remélhetőleg ezévi londoni konferenciáján is kedvező elbírálásban részesül. A Nemzetközi Ügyvédunió konferenciája hosszabb eszmecsere után, amelyben dr. Ladányi Sándor, az Országos Ügyvédszövetség titkára is részt vett, a javaslat tanulmányozására bizottságot küldött ki és kimondotta, hogy úgy a Nemzetek Szövetségéhez és az Értelmi Együttműködés Nemzetközi Intézetéhez, mint a résztvevő ügyvédi szervezetek államaihoz azt a kívánságát továbbítja, hogy a javasolt állandó vegyes bíráskodás kereskedelmi ügyekben minél előbb életre hívassék. A nemzetközi egyesületek jogi szabályozása tárgyában Appleton Jean, a francia ügyvédszövetség megalapítója terjesztett be előadói javaslatot. E javaslat azért érdekel bennünket, mert Appleton a nemzetközi karteleket és a nemzetközi termelői konvenciókat is a nemzetközi egyesületek közé sorozta, amelyek tudvalevőleg ezidőszerínt nemzetközi jellegükre való tekintet nélkül, valamely állam nemzeti jogrendje alá tartoznak. Javaslatában Appleton kifejtette, hogy a nemzeti egyesületek nemzetközi jelleget kapnak, ha tagjaikat állampolgárságra való tekintet nélkül fogadják be vagy ha tevékenységüket, bár tagjaik ugyanazon állampolgárságuak, az állam határain túlra kiterjesztik. Erősebb az egyesület nemzetközi jellege, ha tagjai különböző honosságúak és tevékenységét több állam területére terjeszti ki, mint például a Nemzetközi Ügyvédunió is. Még szembeötlőbb típusa a nemzetközi egyesületnek az, ha közgyűlései vándorolnak, időrőlidőre más országokban tartatnak és így az egyesület de facto nélkülöz minden olyan jogi bázist, amelynek jogrendszere szerint működhetnék, vagyont szerezhetne és kezelhetne, jogokat gyakorolhatna. A legfontosabb nemzetközi egyesületek Appleton szerint 1. a nemzetközi intézetek (a hágai Institut de Droit International, a hágai Académie Internationale de Droit Comparé, a párisi Értelmi Együttműködés Nemzetközi Intézete), 2. a szövetségi típusú egyesülések, amelyek nemzeti csoportokra oszlanak, 3. a nemzetközi kartelek (?), 4. az érdekképviseleti szövetségek, mint pl. a selyem-, gyapjú-, gyapot-szövetség, valamint 5. a szabad pályák nemzetközi szövetségei, mint pl. a Nemzetközi Ügyvédunió is. E nemzetközi egyesületek jogi rendjének kérdésével a háború után az Institut de Droit International 1923. évi ülésében (Von Bar és Politis), majd Lafontaine belga szenátor javaslatára az Értelmi Együttműködés Nemzetközi Intézete foglalkozott; a Nemzetek Szövetsége előtt ugyané tárgyban Plaisant 1927. július 20-iki javaslata foglalkozik. Appleton szerint ezek az eleboratumok megállapítják a nemzetközi egyesületek mai jogi rendjének azt a fogyatékosságát, hogy a nemzetközi egyesületek ma még valamely állam nemzeti jogát kényszerülvén felvenni, ki vannak téve az illető állam hatóságai réj széről történő feloszlatásnak, noha a közrendbe ütközőnek mondott és esetleg a feloszlatásra okul felhozott tényállás más államban ilyennek nem minősülne. A mai jogi elrendezés másik hátránya, hogy pénzromlás esetén a nemzetközi egyesület esetleg olyan belföldi jogszabályokhoz kényszerül alkalmazkodni, amelyek anyagi helyzetét súlyo' san veszélyeztethetik. Ebből következik, hogy a nemzeti egyesületek jogi helyzetét olyan diplomáciai megállapodásokkal kellene rendezni, amelyekben a szuverénitás elve az egyesületek nemzetközi jellegével összeegyezIlyen időben van az ember a légzőszervek megbetegedéseinek kitéve. Aki naponta néhány Panilavín-pasztillát elszopogat, megelőzi a fertőzés veszélyét.