Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 2. szám - Szladits: Dologi jog

40 KERESKEDELMI JOG 2. sz. ahol minden szakkérdésben ki kell kapcsolni a vállalat szakértő alkalmazottját vagy tagiiát s bírósági szakértőt kell hívni, mert c felügyelő a saját bőre megmentése érdekében evvel az eszközzel elkerülhetetlenül kénytelen lesz élni? Tehát a vállalat érdekében a felügyelőnek vagy vakmerőnek kell lennie s kockáztatnia a saját testi épségét, — t. i., hogy lecsukják, — vagy vagyontalannak, amely esetben persze nem érheti baj a legszigorúbb szabályok mellett sem. Hogy félre ne értessem: nem helyeslem a K. T. szabályozását a felügyelőbizottság tekintetében. A kft. felügyelőbizottsága nem is felügyelőbizottság a K. T. értelmében, hanem egy az igazgatóság és a felügyelőbizottság alkotóelemeiből összegyúrt szerv. A T. két ponton ment túl a megkívánható szigorúság határain. Az egyik a szakértelemnek a vállalat minden üzletágára s egy üzletágon belül mindenfajta tevékenységre kiterjedő megkövetelésében, (mert ennek esetenként szakértővel való pótlása a vállalat működését megbénítja), a másik a felügyelőknek a hitelezők irányában culpa levis esetére is kiterjedő és elháríthatlan felelőssége. Az utolsó azon egyes intézkedések sorában, amelyet a társasági jog túlszigorításának szemszögéből ehelyütt tárgyalni kívánok, a társasági tagoknak mint hitelezőknek csődbeli helyzete. Helyes és igazságos alapgondolat, melyet a válságjog reformjával kapcsolatban sokat hangoztattak, hogy azok, akik a vállalat tönkremenetelében és tönkretételében aktive résztvettek, külön- és előnyös jogokkal ne vigyék el a hitelezők fedezeti alapját. Ennek a gondolatnak jegyében készül kényszeregyezségi reformunk s számot vet vele a magánalkalmazottak szolgálati viszonyáról készült tervezet. A T. azonban messze túlmegy minden resonabilis szabályozáson. Kimondja, hogy a csődnyitást megelőző egy éven belül a társaság tagja által nyújtott vagy szerzett hitel a társaság csődjében nem érvényesíthető. Ugyanezen az időn belül a tagsági viszony alapján a tagot illető követelés szintén nem érvényesíthető. Tehát elzárja a társaságot válságos üzletmenet esetére a legtermészetesebb hitelforrástól megbünteti a tagot azért, mert a vállalat életképességében hinni mert. Sőt avval a rendelkezésével, amely a hitelszerzésre is kiterjeszti az igény érvényesítésének tilalmát, egyenesen letetetlenné teszi a vállalatnak való bármiféle hitelnyújtást is; mert ki fog hitelezni annak a vállalatnak, ameilynek tagjai eleve minden garanciát elhárítani kénytelenek maguktól. Ez az intézkedés ép oly igazságtalan a tagok, mint hitelnyújtók hátrányára, amilyen igazságtalan volna a hitelezői minőséget csak azért, mert tagsági jogokkal párosul, bármiféle előnyben részesíteni. Ebben a kapcsolatban meg kell említenem, hogy a fentemlített reformtörekvések részleges megvalósításakép kizárja az előnyös csődbeli kielégítés jogából a T. azokat az ügyvezetőket és alkalmazottakat, akik a társaság tagjai, vagy egy évnél nem régebben azok voltak. Nem biztos, hogy ebben a formában beválik-e az életben ez intézkedés. Ugyanis nem a tagsági jogot akarja büntetni a törvényhozó az előnyös kielégítés jogának megvonásával, hanem a hitelezők megkárosításában való részvételt. Az esetek legtöbbjében ez az ügyvezetőkre talál, ellenben az alkalmazottaknak bizonyára mindenkor csak egy töredékére, — mégha tagok is. Helyes lett volna ennek eldöntését a könyvszakértő véleményére támaszkodó bírói döntésre bízni. Azt mondottam előadásom elején, hogy törvényhozásunknak nem sikerült azt a mozgékony és rugalmas formát megteremteni, amely átmenetül szolgáljon a személyegyesülésektől a tőkeegyesülések felé. Strukturabeli hiányokat jelöltem meg okául, továbbá társasági jogunk jelenlegi állapotát. A strukturabeli hiányosságok egyikmásikára a fentiekben megkíséreltem reámutatni. Ezek a hibák egyben adják a második megjelölt ok, a társasági jog jelen állapota, irányában is a felvilágosító magyarázatot. Jelenlegi részvényjogunkkal szemben a kft. súlyosabb anyagi, gazdasági feltételekhez, jóval szigorúbb felelősségi szabályokhoz, a rendes üzletmenettel nehezen összeegyeztethető ellenőrzési szabályokhoz s végül a résztvevők részéről olyan anyagi, szellemi és erkölcsi kellékekhez van kötve, amelyek bizonyára elengedhetetlenek egy bírói kollégiumnál, s bizonyára meg vannak nagy és vezető vállalataink legtöbbjében, azonban a kis- és középfajta vállalatok törvényi kellékéül felállítva postulátumok maradnak, amelyek mellett vagy elmegy az élet, vagy kijátsza őket. r7|adi!s Dologi jop. Ismerteti: dr. Szlezák Lajos kir. járásbíró. Régi nagyobb magánjogi tankönyveink részben már elavultak. A gazdasági élet fejlődése (vagy visszafejlődése), a szociális problémák egyre bonyoluló volta annyi új törvényt hozott létre, annyi új fogalmat vitt bele jogi szótárunkba, oly sok nézőpontból való taglalást tett szükségessé, hogy annak azok már meg nem felelhettek. — Egy magyar tankönyvről sem mondhatjuk el, mint collega-maiorjainkról, a nagy német tankönyvekről, hogy túlélték volna a vízözönt. Ily körülmények között természetesnek