Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 1. szám - A jelzálogjog jogszabályainak magyarázata

t. sz. KERESKEDELMI JOG 27 Váltó. 13. Eliogadó és rendel vényes azonosságának magából a váltóból kell kitűnni. (P. VII. 6237*1929. sz. a. 1929. nov. 27-én.) A per alapjául szolgáló váltón rendelvényesként. intézvényezettként szegedi mechanikai cipőgyár van megjelölve, mely utóbbi cégnek, mint egyéni cégnek egyedüli tulajdonosa a fellebbezési bíróság megállapítása sezrint Maróthy Ferenc. Az állandó bírói gyakorlat szerint (593. sz. E. H.) oly váltó alapján, melyen a rendelvényes és az intézményezett azonos személy, váltói úton jogokat érvényesíteni nem lehet ugyan, azonban mitnhogy ugyancsak e szabály értelmében az azonosságnak magából a váltóból kell kitűnni, és minthogy a fennforgó esetben abból, hogy az intézvényezett cég elfogadói aláírása akként történt, hogy a cégszöveg nyomása alatt a céget jegyző fél gyanánt ugyanaz szerepel, aki mint rendelvényes a váltót az első forgatói aláírással ellátta, nem szükségkép kell már a váltó alapján az intézvényezett és a rendelvényes azonosságára következtetni, a keresetet az azonosság fennállása okából elutasítani nem lehet. Alapos tehát a felperesnek az a panasza, hogy a fellebbezési bíróság ezzel ellenkező döntésével az anyagi jog szabályait megsértette, amiért is a kir. Kúria a nevezett bíróság ítéletét megváltoztatta, kimondta, hogy a kereset abból az okból, hogy a váltó a rendelvényes és az intézvényezett fél azonossága folytán érvénytelen, el nem utasítható s a fellebbezési bíróságot további eljárásra és új határozat hozatalára utasította. 14. A váltó lényeges kellékeinek fennforgásához elégséges, ha a különböző aláírások (kibocsátó, intézvényezett) egymástól alakilag különbőznek. (P. VII. 6238 1929. sz. a. 1929. nov. 28-án.) A kereset alapjául szolgáló váltó szövege alatt olvasható névaláírás a váltón elfoglalt helye szerint kibocsátói aláírásnak tekintendő s így a váltónak ez a lényeges kelléke nem hiányzik. Nem lehet a kibocsátói aláírás hiányát megállapítani abból sem, hogy a váltón intézvényezett gyanánt szegedi mechanikai cipőgyár jelöltetett meg, ez pedig mint egyéni cég a cég tulajdonosától különálló léttel nem bir és épen ezért az intézvényezettől eredő mindkét aláírás elfogadásnak lévén tekintendő, a váltón kibocsátói aláírás nincs. A váltón ugyanis a kibocsátói aláírásnak tekintett aláíráson kívül az intézvényezett cég cégszerűen kiállított elfogadói aláírása is foglaltatik, amely ekként a kibocsátói aláírástól már magából a váltó tartalmából megállapíthatóan alakilag különbözik. Alapos tehát a felperesnek az a panasza, hogy a fellebbezési bíróság ezzel ellenkező döntévével az anyagi jog szabályait megsértette, amiért is a kir. Kúria a nevezett bíróság ítéletét megváltoztatta, kimondta, hogy a kereset abból az okból, hogy a váltón a kibocsátói aláírás hiányzik, el nem utasítható, s a fellebbezési bíróságot további szabályszerű eljárásra és határozat hozatalára utasította. Csőd. 15. A folyó biztosítási díj tömegtartozás. (P. VII. 4770 1929. sz. a. 1929 okt. 24-én.) Az 1927 : X. t.-c. 8. §-ának utolsó bekezdése értelmében a biztosítási szerződés felmondása csupán a folyó biztosítási időszak végével szünteti meg a biztosítóval szemben a biztosítás hatályát. A biztosítás tehát a tömeggondnoknak 1928 augusztus 1-én eszközölt felmondása dacára, a csódnyítás után is, az 1928. évi biztosítási év végéig hatályban állott, tehát olyannak tekintendő, mintha azt a tömeggondnok átvette volna. Mivel pedig a C. és D. alatti okiratok szerint a közadós a biztosítási díjakat 1928 szeptember 1-én, illetve 1929 január 15-én volt köteles fizetni, tehát a teljesítésnek a csódnyítás után kellett történnie, — a keresetbe vett biztosíási díjak a Cst. 48. §. 2. pontja alá eső tömegtartozásnak minősítendők, amelyek a Cst. 47. §-a értelmében a csődtömegből mindenek előtt elégítendők ki. Téves tehát a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a kereseti követelés nem képez tömegtartozást s ennélfogva sérti az anyagi jogot a felperest keresetével elutasító döntései, — miért is a felperes felülvizsgálati kérelmének helyt adni s a fellebbezési bíróság • ítéletét megváltoztatva, az alperest az összeg szerint nem vitás 3526 P. 06 f. tökének s ez után a kereset beadásától az 1923 : XXXIX. t.-c. 2. §. 2. bekezdésében meghatározott kamatoknak ! mint tömegtartozásoknak s mint pervesztest az elsöbirósági, fellebbezési és felülvizsgálati költségeknek megfizetésére kötelezni kellett. (P. 425.. 508., 543. §§.) 16. A bírói gyakorlat értelmében a fizetések megszüntetését jelenti az, ha a kereskedő eltűri, hogy árúraktárára szoros zár alkalmazása s zárgondonok bevezetése mellett biztosítási végrehajtás vezettessék. (P. 171 1929. sz. a. 1929. okt. 24-én.) 17. Állandó jogyakorlat szerint nem támadható meg az olyan jogcselekmény, melynek alapján a csődhitelező a követelése létrejöttével egyidejűleg kapott követelésére biztosítást. — Azt, hogy a biztosítást később eífektuálta, közömbös. (P. VII. 2781 1929. sz. a. 1929. nov. 6-án.) A felperes tömeggondnok az alperesnek azt ] a jogcselekményét támadja meg, amellyel a közadóssal abban egyezett meg, hogy a most egyideI jüleg tárgyalt perekben alperesekként szereplő | társaival együtt a közadós érdekében 125 milj lió m. k. erejéig váltó kezességet vállalt és egyj ben jogot kapott arra, hogy a váltókövetelés biztosítására a kezességük alapján igénybe vett hitelnek megfelelő értékű árút a közadós vállalatából bármikor elvihet. A csőd megtámadási perekben kifejlődött állandó bírói gyakorlat szerint nem támadható meg az olyan jogcselekmény, amelynek alapján a csődhitelező a követelése létrejöttével egyidejűleg kapott követelésére biztosítást. Az előre bocsátott, nem vitás tartalommal létrejött jogügylet helyes értelme szerint az alperes ugyanakkor vállalta a közadósért a kezes-