Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 1. szám - A jelzálogjog jogszabályainak magyarázata

t. sz. KERESKEDELMI JOG 27 Váltó. 13. Eliogadó és rendel vényes azonosságának magából a váltóból kell kitűnni. (P. VII. 6237*1929. sz. a. 1929. nov. 27-én.) A per alapjául szolgáló váltón rendelvényes­ként. intézvényezettként szegedi mechanikai cipőgyár van megjelölve, mely utóbbi cégnek, mint egyéni cégnek egyedüli tulajdonosa a felleb­bezési bíróság megállapítása sezrint Maróthy Fe­renc. Az állandó bírói gyakorlat szerint (593. sz. E. H.) oly váltó alapján, melyen a rendelvényes és az intézményezett azonos személy, váltói úton jogokat érvényesíteni nem lehet ugyan, azonban mitnhogy ugyancsak e szabály értelmében az azonosságnak magából a váltóból kell kitűnni, és minthogy a fennforgó esetben abból, hogy az intézvényezett cég elfogadói aláírása akként tör­tént, hogy a cégszöveg nyomása alatt a céget jegyző fél gyanánt ugyanaz szerepel, aki mint ren­delvényes a váltót az első forgatói aláírással el­látta, nem szükségkép kell már a váltó alapján az intézvényezett és a rendelvényes azonossá­gára következtetni, a keresetet az azonosság fennállása okából elutasítani nem lehet. Alapos tehát a felperesnek az a panasza, hogy a fellebbezési bíróság ezzel ellenkező dön­tésével az anyagi jog szabályait megsértette, amiért is a kir. Kúria a nevezett bíróság ítéletét megváltoztatta, kimondta, hogy a kereset abból az okból, hogy a váltó a rendelvényes és az in­tézvényezett fél azonossága folytán érvénytelen, el nem utasítható s a fellebbezési bíróságot to­vábbi eljárásra és új határozat hozatalára utasí­totta. 14. A váltó lényeges kellékeinek fennforgásá­hoz elégséges, ha a különböző aláírások (kibo­csátó, intézvényezett) egymástól alakilag külön­bőznek. (P. VII. 6238 1929. sz. a. 1929. nov. 28-án.) A kereset alapjául szolgáló váltó szövege alatt olvasható névaláírás a váltón elfoglalt helye szerint kibocsátói aláírásnak tekintendő s így a váltónak ez a lényeges kelléke nem hiányzik. Nem lehet a kibocsátói aláírás hiányát meg­állapítani abból sem, hogy a váltón intézvénye­zett gyanánt szegedi mechanikai cipőgyár jelölte­tett meg, ez pedig mint egyéni cég a cég tulajdo­nosától különálló léttel nem bir és épen ezért az intézvényezettől eredő mindkét aláírás elfogadás­nak lévén tekintendő, a váltón kibocsátói aláírás nincs. A váltón ugyanis a kibocsátói aláírásnak te­kintett aláíráson kívül az intézvényezett cég cég­szerűen kiállított elfogadói aláírása is foglaltatik, amely ekként a kibocsátói aláírástól már magá­ból a váltó tartalmából megállapíthatóan alaki­lag különbözik. Alapos tehát a felperesnek az a panasza, hogy a fellebbezési bíróság ezzel ellenkező dön­tévével az anyagi jog szabályait megsértette, amiért is a kir. Kúria a nevezett bíróság ítéletét megváltoztatta, kimondta, hogy a kereset ab­ból az okból, hogy a váltón a kibocsátói aláírás hiányzik, el nem utasítható, s a fellebbezési bíró­ságot további szabályszerű eljárásra és határo­zat hozatalára utasította. Csőd. 15. A folyó biztosítási díj tömegtartozás. (P. VII. 4770 1929. sz. a. 1929 okt. 24-én.) Az 1927 : X. t.-c. 8. §-ának utolsó bekezdése értelmében a biztosítási szerződés felmondása csupán a folyó biztosítási időszak végével szün­teti meg a biztosítóval szemben a biztosítás ha­tályát. A biztosítás tehát a tömeggondnoknak 1928 augusztus 1-én eszközölt felmondása da­cára, a csódnyítás után is, az 1928. évi biztosí­tási év végéig hatályban állott, tehát olyannak tekintendő, mintha azt a tömeggondnok átvette volna. Mivel pedig a C. és D. alatti okiratok szerint a közadós a biztosítási díjakat 1928 szeptember 1-én, illetve 1929 január 15-én volt köteles fi­zetni, tehát a teljesítésnek a csódnyítás után kel­lett történnie, — a keresetbe vett biztosíási dí­jak a Cst. 48. §. 2. pontja alá eső tömegtartozás­nak minősítendők, amelyek a Cst. 47. §-a értel­mében a csődtömegből mindenek előtt elégíten­dők ki. Téves tehát a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a kereseti követelés nem képez tömegtartozást s ennélfogva sérti az anyagi jogot a felperest keresetével elutasító döntései, — miért is a felperes felülvizsgálati kérelmének helyt adni s a fellebbezési bíróság • ítéletét megváltoztatva, az alperest az összeg szerint nem vitás 3526 P. 06 f. tökének s ez után a kereset beadásától az 1923 : XXXIX. t.-c. 2. §. 2. bekezdésében meghatározott kamatoknak ! mint tömegtartozásoknak s mint pervesztest az elsöbirósági, fellebbezési és felülvizsgálati költ­ségeknek megfizetésére kötelezni kellett. (P. 425.. 508., 543. §§.) 16. A bírói gyakorlat értelmében a fizetések megszüntetését jelenti az, ha a kereskedő el­tűri, hogy árúraktárára szoros zár alkalmazása s zárgondonok bevezetése mellett biztosítási végrehajtás vezettessék. (P. 171 1929. sz. a. 1929. okt. 24-én.) 17. Állandó jogyakorlat szerint nem támad­ható meg az olyan jogcselekmény, melynek alap­ján a csődhitelező a követelése létrejöttével egy­idejűleg kapott követelésére biztosítást. — Azt, hogy a biztosítást később eífektuálta, közömbös. (P. VII. 2781 1929. sz. a. 1929. nov. 6-án.) A felperes tömeggondnok az alperesnek azt ] a jogcselekményét támadja meg, amellyel a köz­adóssal abban egyezett meg, hogy a most egyide­I jüleg tárgyalt perekben alperesekként szereplő | társaival együtt a közadós érdekében 125 mil­j lió m. k. erejéig váltó kezességet vállalt és egy­j ben jogot kapott arra, hogy a váltókövetelés biz­tosítására a kezességük alapján igénybe vett hitelnek megfelelő értékű árút a közadós válla­latából bármikor elvihet. A csőd megtámadási perekben kifejlődött állandó bírói gyakorlat szerint nem támadható meg az olyan jogcselekmény, amelynek alapján a csődhitelező a követelése létrejöttével egy­idejűleg kapott követelésére biztosítást. Az előre bocsátott, nem vitás tartalommal létrejött jogügylet helyes értelme szerint az al­peres ugyanakkor vállalta a közadósért a kezes-

Next

/
Oldalképek
Tartalom