Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 1. szám - Új rendszer a kereskedelmi jogtudományban

1. sz. KERESKEDELMI JOG 11 De következik ez Baumbach szerint abból is, ha, miként a perben kifejtettük, a vevő az árelöírás általános voltáról tudomással bir. — Ha az eladó ily márkacikket tart raktáron, az árelőírást respektálnia kell. Tehát a kérdés elbírálása nem attól függ, hogy aláírt-e a kereskedő reverzálist vagy nem. — így, Rosenthal id. m. 145. old. Note 96.; ugyanezt hangsúlyozza az osztrák ítélet is „Dass es hierbei unwesentlich ist, ob der unmittelbar vertragsbrüchige Kontrahent der Erzeugungsíirma die Preise so herabsetzt, oder der Aussenseiter . . . kann kaum einem Zweifel unterliegen." (Indok. 4-ik bek.) Meg kell itt jegyezni, hogy úgy a választott bírósági ítélet, valamint a külföldi joggyakorlat is annak a kereskedőnek magatartását, aki a rá kimondott bojkott ellenére vagy pedig rosszhiszeműen t. i. az árelöírás tudatában valamely kereskedőt rávesz arra, hogy neki ily árút áron alul adjon el, s aztán az ily árút tovább áron alul árúsít ja, szintén tisztességtelen versenyben marasztalják, mert az ily szerződésszegésre való rábírást szintén tisztességtelen versenynek minősítik. — (lásd Rosenthal id. m. 145. oldal Note 96.)* Lehetnek persze esetek, amidőn a márkacikkek előírt áron alul történt eladása sem tekinthető tisztességtelen versenynek, mint például ha valaki csődtömegből olcsóbban vásárol árút, vagy hibás, vagy romlásnak kitett árút ad el; mert ezekben az esetekben hiányzanak azok a feltevések, amelyek az illető árút márkacikknek minősítik. Mi történik azonban oly esetekben, amidőn a perbevont alperes azzal védekezik, hogy ő azért adta olcsóbban az árút, mert a versenytársa sem tartja be az árelőírást? Amennyiben a perbevont alperes azt tudná bizonyítani, hogy a versenytársa ellen a gyáros nem akarná megtenni a szükséges intézkedéseket, például nem figyelmeztetné az árrontás abbanhagyására. illetve nem helyezné bojkott alá, akkor joggal következtethetné a versenytárs azt, hogy a gyáros nem mér egyforma mértékkel; ha azonban ezt bizonyítani nem tudja, akkor — a német joggyakorlat szerint is — ezzel nem védekezhetik. Hogy ez az ítélet, amelyet úgy harangoztak be, hogy: ha ez meghozatik, akkor általános felzúdulás fogja követni, ellenkezőleg közmegnyugvást keltett, mi sem bizonyítja jobban, minthogy épp azok a szakkörök, amelyek ebben a kérdésben leginkább vannak érdekelve, ismerték el az ily ítéletnek helyes voltát. * Lásd mind e szempontokat a Rechtsgerichtnek most megjelent II. 630 28. sz. ítéletét 1929 július 5-ről a Markenschirtz und Weltbewerb decemberi számában. S 588. Új rendszer a kereskedelmi jogtudományban. Irta: dr. Bnday Gyula egyetemi tanár. Cosacknak, kiváló műve 8-ik kiadásáról I írt kritikájában, tette egyik bírálója1 azt a szemrehányást, hogy a kereskedelmi jog intézményeinek tárgyalásánál mellőzi a „gazdasági hátteret"; már pedig anélkül éppen azok nem lesznek képesek ezeket az intézménye, ket felfogni és megérteni, akiket a szerző ebbe a tudományba bevezetni akar. A Cosacknak felrótt hibát elcserélte Július Gierke göttingiai professzor rövidre szabott ,,alapvonalaiban",2 amelyekben dacára a szűk terjedelemnek, még sem tévesztette szem elől a gazdasági összefüggéseket és kapcsola| tokát. Ugyanezt mondhatjuk a müncheni professzornak a jogi reformmozgalom elöharcosának: Müller Erzbachnak Deutsches HandelsrechtjérőL is, aki szintén elegendő figyelmet szentel a gazdasági és szociális viszonyok és erők szemléletének. Nálunk Kuncz Ödön dr., a budapesti Pázj mány-egyetemnek nagytudású és csodálatos termékenységü professzora, lépett először I erre az útra, a fenti német professzorok mun| káinak első kiadásával körülbelül egyidőben ; megjelent ,,A magyar kereskedelmi és váltó ! jog vázlata" című munkájában.4 Ennek a munkának tervezgetése azonban i hosszabb időre nyúlik vissza. Ha emlékeze| tem nem csal, még 1916-ban volt az, hogy Kuncz professzorral az akkor még szabad kincses Kolozsvár városában alkalmam és szerencsém volt beható eszmecserét folytatni a kereskedelmi tankönyvírásnak erről az újabb irányáról. Ott vetődött fel az eszme — természetesen a németektől teljesen függetlenül —, hogy a kereskedelmi jogi tankönyveknek és kézikönyveknek az eddigi szigorúan tételes jogi és kommentárszerű módszerétől el kellene térni s a kereskedelmi jog anyagát egy, olyan újabb rendszer szerint tárgyalni, amelyben az olvasó megkapja egyrészt a közgazdasági aláfestést, másrészt job1 Konrád Cosack: Lehrbuch des Handelsrechts. Besprochen von Dr. Ottó Scheiber in Königsberg. Goldschmidt's Zeitschrift 86 Band. 512. L (1923): ..Der wirtschaftliche Hintergrund. sit venia verbo. die ..Soziologie" der handelsrechtlichen Rechtsinstitute fehlt so gut, wie ganz. Ohne sie bleibt aber gerade demjenigen das Verstándnis völlig verschlossen. der in die Wissenschaft des Handelsrechts erst eingeführt werden soll." 5 Dr. Július v. Gierke: Handels u. Schiffahrtsrecht II. umg. Aufl. (Grundrisse der Rech'.swissenschaft Bd. VI.) Berlin u. Leipzig 1926 3 Dr. Rudolf Müller Erzbach: Deutsches Handelsrecht II. u. III. Aufl. Tübingen 1928. 4 Kuncz Ödön dr.: A magyar kereskedelmi és váltójog vázlata 2. köt. Bpest, I. köt. I. kiad. 1922 (előszó 1927 dec. havában). II. köt. I. kiad. 1922. II. kiad. 1929.