Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 12. szám - Kartellnotverordnung

12. sz. KERESKEDELMI JOG 253 peres nem a kimérésben való segédkezés céljából és nem saját felügyelete és felelőssége mellett alkalmazta a felpereseket, hanem a szerződéiben kikötött azt a tevékenységüket, mely az italméréssel járó minden teendő elvégzésében, a vendégek kiszolgálásában, a helyiségek tisztán és rendben tartásában állott, és amelynek körébe nemcsak az alperesek által beszerzendő bor, sör, pálinka és rum 11% részesedés, a trafiknak és szódaviznek 50% részesedése mellett való eladása, hanem pezsgő, likőr és égetett szeszes italoknak és ételnemüeknek felperes saját számlájára és hasznára való vétele és eladása, valamint esetleg közös számlára való sertéshizlalás is tartozott: abból a célból vállalták, hogy az engedélyesnek akadályoztatása következtében az üzletet vezessék, sőt ezen túlmenőleg, iparengedély és italmérési engedély nélkül az engedélyt feltételezhető üzletben alperesekkel társuljanak. Minthogy pedig ezt a pénzügyi hatóság engedélye nélkül tették, és a különben is az akadályoztatás tartamára adható üzletvezetői megbízást határozott időre, három évre kötötték ki: megfelel az anyagi jognak a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy a törvényes tilalomba ütköző A) alatti szerződés semmis és annak időelőtti megszűnéséből kártérítési igényt érvényesíteni nem lehet. 152. Az állandó bírói gyakorlat szerint olyan ingóságokra, amelyek egyáltalában nem lehetnek végrehajtás tárgyai, a törvényes zálogés visszatartási jog sem gyakorolható. (P. II. 435'1929. sz. a. 1930 okt. 31-én.) Nem lehet kétség az iránt, hogy a fogorvosi műszerek és eszközök felperesre, mint fogorvosra nézve nélkülözhetlen és hivatása gyakorlásához okvetlenül szükséges oly eszközök, amelyek az 1908 évi XLI. t.-c. 2. §-ának 7. pontja szerint végrehajtás alól ki vannak véve; ezekre tehát a bérbeadónak törvényes zálogjoga ki nem terjed, s így az alperes a műszereket és eszközöket hátralékos bérkövetelésének biztosítására visszatartani nem volt jogosult. Jogszabály, hogy a jogellenes cselekményei okozott kárt annak elkövetője megtéríteni tartozik. Alperes kártérítési felelőssége tehát a műszerek visszatartásából netán felperesre háramlott károsodás tekintetében, az anyagi jognak megfelelően van megállapítva. 153. Semmis ügylet esetében in integrum restituciónak van helye. — Az, hogy az ellenszolgáltatás vissza nem adható, a szolgáltatás visszakövetelésének nem akadálya, araennyiben a méltányosság kívánja. (P. IV. 4494/1929. sz. a. 1930 okt. 8-án.) Megállapítható alapja van ellenben a felperes ama jogszabályra támasztott keresetének, hogy semmis ügylet esetében az előbbi állapotba viszszahelyezésnek van helye. Nem helytálló ugyanis idevonatkozólag a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy az előbbi állapotnak a felperes részéről való helyreállítása lehetetlenségbe ütközvén, a felperes sem követelheti a maga szolgáltatását vissza. Az ugyanis, hogy az ellenszolgáltatás vissza nem adható, a szolgáltatás visszakövetelésének nem akadálya akkor, ha annak teljesítésével az egyik és elfogadásával a másik fél egyaránt vétett a törvény tilalma ellen, ily esetben ugyanis a szolgáltatás az ellenszolgáltatás visszaadásának hiányában is visszakövetelhető amennyiben, tekintettel az eset körülményeire, a méltányosság megkívánja. Az pedig, hogy az ellenszolgáltatás visszaadható-e, vagy hogy a visszaadás melyik fél hibájából vált lehetetlenné, csak mint a méltányosság alkalmazásánál a felek vétkessége arányának mérlegelésén felül figyelembe veendő körülmény jön tekintetbe. 154. Olyan jogszabály nincs, amely a teherautón történt személyt ért balesetért való tárgyi felelősséget kizárólag a teherautó rendeltetésszerű használata folytán, tehát csak a teherfuvarozás során bekövetkezett balesetekre korlátozná és az ilyen autókon történt személyszállítás során bekövetkezett baleseteket a felelősségből kizárná. (P. II. 512/1929. sz. a. 1930 okt. 29-én.) 155. Az, hogy a halotti anyakönyvi kivonat a halál okaként vérmérgezést tüntet fel, súllyal azért nem birhat. mert a halotti anyakönyvnek rendszerint a felek bemondása alapján bevezetett adata a halál okának közokirati bizonyítására a Pp. 315. §-a szerint nincs hivatva. (P. II. 3137/1930. sz. a. 1930. okt. 29-én.) 156. A bírói gyakorlatban kialakult és a m. kir. Kúriának a P. H. T.-ban 550. szám alatt felvett elvi határozatában is kifejezésre jutó jogszabály az, hogy ha a veszélyes üzemű gépet vagy más berendezést a tulajdonos vagy az, aki az üzemet működésben tartja, egyes alkalomra másnak engedi át használat végett és ilyen használat közben történik baleset az üzem körében, ezért a tulajdonos, vagy az üzemet fenntartó birtokos felel, tekintet nélkül arra, hogy a használat átengedése díjazásért vagy ingyenesen történt-e. (P. II. 5826/1929. sz. a. 1930. okt. 21-én.) Valorizáció. 157. Városi kórháznak adott kölcsön átértékelésének nincs akadálya. (P. II. 655/1929. sz. a. 1930. okt. 22-én.) Felperes kölcsönadással, az alperes gyümölcsöztetés céljára készpénzkölcsönök elfogadásával iparszerűen nem foglalkozott. Az irányadó tényállás szerint a felperes által 1920 február 9-töl 1922 március 18-áig kamat kikötése nélkül nyújtott készpénzkölcsönöket az alperes alapítványi közkórház, részben a tisztviselők fizetésének és illetményeinek, részben a kórházi betegek élelmezésének és gyógyszerek, kötszerek beszerzési költségének fedezésére fordította és használta fel. Alperes a kölcsönök összegeit tehát forgótökeként használta fel. A kölcsön igénybevétele folytán lehetővé vált egyrészt, hogy a kórház üzeme fennakadást nem szenvedett; másrészt a kórház a kölcsönösszegeket oly módon használta fel, hogy azok által magát a pénz értékcsökkenése ellen legalább rész-