Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 12. szám - Jogszolgáltatási reformok

KERESKEDELMI JOG HITELJOGI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., Visegrádi-utca 14. sz Telefon: Ant. 271—65. ALAPÍTOTTA néhai GRECSÁK KÁROLY T. b. t. t, igazságügyminiszter FŐSZERKESZTŐ: T1SZTELETB. FŐSZERKESZTŐ: Dr. KUNCZ ÖDÖN BUBLA FERENCZ egyetemi nyilr. rendes tanár. ny. kúriai tanácselnök. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. SZENTÉ LAJOS iigyréd. Előfizetési ár: Egy évre: 16 P. Félévre: 8 P. Egy füzet ára: 1.60 P. HUSZONHETEDIK ÉVFOLYAM 12. SZ. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAPEST, 1930 DECEMBER 1. X Jogszolgáltatási reformok. Irta: Dr. Szászy Béla m. kir. igazságügyi államtitkár.* Meg kell emlékeznünk, mint a jelenkort jellemző nevezetesebb jogi törekvésekről: a ..szabad jog" és a „szabad jogszolgáltatás'' gondolatáról, az u. n. szabad jogmozgalomról, a ,,Freirechtsbewegung"-ról. Cn. Flavius álnéven egy német író vetette fel azt a gondolatot, hogy a bírónak felhatalmazást kell adni arra, hogy minden egyes jogesetet a törvénytől többé-kevésbbé függetlenül bírálhasson el, mintegy minden egyes jogesetre külön megfelelő szabályt alkothasson s egyéniségét, egyéni felfogását akadálytalanul vihesse be a jogesetek elbírálásába. Ez az elgondolás a törvény helyett a jogtudományt kívánná uralkodó pozícióba állítani, s el akarná vetni a jogszolgáltatásban eddig általában követett alapelvet, hogy a bírónak a törvény szerint vagy legalább is lehetőleg a törvényhez szorosan alkalmazkodva kell ítélnie s e részben mint minimumot állítja fel a ,, szabad-jogszolgáltatás" követelményeként, hogy a bírónak joga legyen a törvény szavától eltérni, ha úgy látja, hogy a törvény nem nyújt az esetre vonatkozóan kétségtelen döntést, továbbá ha a bíró lelkiismeretes meggyőződése szerint úgy látja, hogy a döntés idejében az államhatalom nem úgy rendelkezett volna, mint ahogy a törvény rendelkezik, vagy ha rendkívüli bonyolult vagy csak menynyiségileg bizonytalan esetről van szó, például a nem vagyoni kárért való felelősség esetében, végül, ha a perben mind a két fél feloldja a bírót valamely állami jogszabály figyelembevételének kötelessége alól. Ez a gondolat — amint Klein Ferenc kiemeli — még minimális követelményeiben is * Részlet Öexellenciájának a Magyar Jogászegylet 1930. nov. 9-ikén tartott évi közgyűlésén elmondott elnöki megnyitójából. a jogtudományt állítaná a törvényhozás helyébe s a bírót tenné annak legfőbb orgánumává, amivel a bíró valóságos jogalkotó szerv, jogforrás lenne a szó szoros értelmében. Ez mindenesetre felforgatná azt a viszonyt, amelyben meggyökerezett felfogásunk szerint a jogtudománynak a törvényhozáshoz s a törvényhozásnak az igazságszolgáltatáshoz állania kell, hogy a törvényben megnyilvánuló nemzeti közakarat minden irányban érvényesülhessen. S vájjon ki merné a felelősséget vállalni azért, hogy az alkotmányos formában kijelentett közakarattal a bíró egyéni felfogása jogalkotó hatalomként szembeállíttassék. Ez lényegileg nem lenne egyéb, mint a szokásjogi rendszerben megvalósuló egyéni döntések hátrányainak megörökítése a szokásjognak, mint a nemzeti közmeggyőződés kialakult jogi tételeinek kötelező erejében benne rejlő korrektivumok nélkül. Hermann Isay (Rechtsnorm. u. Entscheidung, Berlin 1929. c. művében) annak a nézetnek ad kifejezést, hogy a bírót megilleti ugyan az a jog, hogy a törvénynek necsak alkotmányszerűségét, hanem a jogérzettel való összhangját is vizsgálat alá vonhassa, azonban ez a joga épen nem lehet korlátlan Nézete szerint a bíró a törvénynek a jogárzettel való konfliktusában csak akkor mondhatja ki a törvényt nem kötelezőnek, ha a törvény alkalmazása a jogérzetnek különösen súlyos sérelmét okozná, ha tehát ennek hatása az általános jogérzetre is különösen hátrányos lenne, úgy hogy a törvény mellőzése azzal szemben jelentékenyen kisebb hátrány lenne. Hogy mikor áll elő ilyen eset, ezt a bíró tapintatérzéke fogja megmondhatni. Erre nézve egy formulát, egy észszerű biztos határt nem lehet felállítani (224—225. l.j. Bár mindnyájan távol állunk attól, hogy a törvény betűszerinti szolgai alkalmazásában