Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 11. szám - A karteltörvényjavaslat megvitatása a Magyar Jogászegyletben - Pap Dezső - A német joggyakorlatból

11. sz. KERESKEDELMI JOG 235 SZEMLE. i pappezsö­Mult számunkban elparen­táltuk a hazai ügyvédség két legmarkánsabb egyéniségű great old man­jét, akiknek eltávozásában megvigasztalt ben­nünket az a körülmény, hogy egy hosszú és áldásos élet fejeződött be elhunytukkal és mind­azt, amit tehettek, az isteni gondviselés kegyé­ből el is végezték. Pap Dezső kereskedelemügyi miniszteri államtitkár váratlan elhunyta azonban a magyar szociál- és iparpolitikára tragédiát jelent, mert élete derekán, munkaerejének tel­jességében ragadta el öt a végzet körünkből. Pap Dezső megtestesülése volt a megértő, ala­pos képzettségű és fölényes tudású, de mind­ezek mellett az elképzelhetetlenségig szerény tudósnak és közigazgatási tisztviselőnek. Előtte ismeretlen volt a bürokrácia fogalma, ő minden munkájába a legnagyobb megértést és odaadást vitte bele. Egy vezércsillaga volt: a társadalmi­lag és gazdaságilag gyengébb rétegek odaadó és önzetlen támogatása. A kisemberek megértő sze­retete váltotta ki belőle azt az energiát és gyenge fizikumával arányban nem álló szívós­ságot, amellyel el tudott mélyedni a szociálpoli­tika ágas-bogas problémáiba és amellyel mara­dandó nevet vívott ki magának a magyar szo­ciálpolitika tudományának történetében. Mert Pap Dezső volt az, aki nemcsak a szociálpoliti­kusokat, hanem a jogásztársadalmat is ráesz­méltette arra a tényre, hogy az emberiség leg­főbb értékének: a munkának a társadalom és a törvényhozás még igen sokkal tartozik és igazi társadalmi és gazdasági konszolidációhoz mind­addig el nem juthatunk, amíg a XIX. század legsúlyosabb hagyatékát: a munkáskérdést nem likvidáljuk. Ha valamikor a magyar törvény­hozás is megalkotja a munkajog rendszeres kó­dexét, ebben az alkotásban elevenen fog lük­- tetni Pap Dezső géniusza. A karteltörvényjavaslat megvitatása a Ma­gyar Jogászegyletben. A Magyar Jogászegylet ezidei előadásainak sorozatát a hiteljogi szak­osztály 4.-én tartott ülésével nyitotta meg. A Kuncz Ödön egyetemi tanár elnöklete alatt tar­tott ülésen igen nagy számmal jelentek meg a jogásztársadalom előkelőségei. Ott voltak: Szászy Béla államtitkár, Juhász Andor, a kúria elnöke, Baumgarten Nándor, közigazgatási bíró és még sokan. A vitát dr. Ranschburg Nándor ügyvéd előadása vezette be a kartel-törvényjavaslatról. Előadásában kifejtette, hogy a Tervezet azon már általánosságban elfogadott jogpolitikai elv alap­ján szabályozza a kartelt, hogy a kartelszerződés érvényes szerződés; minthogy azonban a karte­lek monopolisztikus helyzete módot nyújt a köz­érdeket is sértő visszaélésekre, az államot a kar­telekkel szemben az ellenőrzés kötelessége ter­heli és a beavatkozás joga illeti meg. — Előadó a Tervezet egész anyagára kiterjedő jogászi kri­tikájában többek között szükségesnek tartja, hogy a törvény rendelkezései csupán a valóságos (monopolisztikus) kartelekre szoríttassanak; szük­ségesnek tartja továbbá a kívülállók ellen al­kalmazott eszközök (bojkott, kizárólagossági szerződések stb.) megfelelőbb körülírását és szabályozását, — valamint a kartel érvényte­lenné nyilvánítására vonatkozó rendelkezések teljes átdolgozását. — A karteltagnak és a kívül­állónak megadott kereseti jog a gyakorlatban célját fogja téveszteni, mert az ily perek leple­zett célja nem a kartel felosztása lesz, hanem nagyobb előnyök kierőszakolása a per zaklatásai segítségével a kartelen belül. Helytállók azok a rendelkezések, amelyek az állami ellenőrzés hathatós keresztülvitelét biztosítják, — kiküszö­bölendők azonban azok, amelyek zaklatásra ad­nak módot és jogtalan magánérdekeknek szol­gálhatnak eszközül. — A vita okt. 11.-i folytatá­sában dr. Doroghi Ervin és dr. Nádas László főleg a kérdés közgazdasági oldalával foglalkoz­tak s a tervezet ídőszerűtlenségét vitatták; dr. Meszlényi Artúr érdemleges bírálatában a tervezetet tárgyalásra alkalmasnak tar­totta. — Az október 18.-i ülésen dr. Jacobi Andor, a Gazdaság jogi Intézetben tartott fel­szólalásához híven, a tervezet ídőszerűtlenségét és szükségszerűtlenségét hangoztatta; míg dr. Borbás Gáspár a kartelek kinövései ellen a fogyasztók s a munkások nagyobb szervezke­désének fontosságára mutatott rá. — A vitát dr. Tihanyi Lajos és dr. Kelemen Sándor elő­adásai fejezték be, mindketten a kartelszabályo­zás szükségessége mellett foglalván állást. A kartelvita mindenesetre értékes anyagot fog nyújtani az igazságügyi kodifikátornak és remél­hető, hogy a képviselőház elé már a módosított javaslat fog kerülni, mely figyelembe fogja venni nemcsak a kartel-védők mindenáron való gán­csoskodásait, hanem az objektív bírálók alapos ellenvetéseit is. így a karteltag vagy az aut sider keresetét illetőleg, vagy a karteltanács összeál­lítására tett észrevételeket. — A vita figyelmes szemlélője megállapíthatta, hogy a karteljavaslat ellenzői kitűnő ügyvédeket állítottak sorom­póba, akik tetszetős formában, tetszetős érvekkel harcoltak a kartelek várának védelmében, sz. A német joggyakorlatból. 128/1930/42. (Berlin). Felperes 1926. januárjában H. automo­bilművektől egy teherautót vásárolt 12.800 már­káért. Az adásvételi szerződés szerint a vételár egynegyed részét azonnal kifizette, míg a hátra­lék részletekben volt fizetendő. A vételár teljes kifizetéséig a teherautó tulajdonjoga az eladó részére fenntartatott és vevő a teherautót azonnal birtokba is vette. Felperes azonban ezt megelőző­leg, még 1925. decemberében alperessel kölcsön­szerződést kötött, amelynek értelmében alperes felperesnek a hátralékos vételár (RM. 9.600) ere­jéig kölcsönt engedélyezett és ezt az összeget az eladó részvénytársaságnak kifizette, amely vi­szont tulajdonjogát alperesre engedményezte. Al­peresi részvénytársaság hivatásszerűen foglalko­zik automobilüzletek finanszírozásával. Felperes az első két részletet, amely havonta RM. 637.30-t tett ki, szerződésszerűen megfizette, a következő három részletet azonban alperes ál­lítása szerint minden indok nélkül, csak részben fizette meg. 1926. júliusában alperes a kocsit birtokba vette és felperesnek pár napos haladékot adva, felszólította, hogy 4%-os szerződésszegési díjjal (Vertragsstrafe) együtt RM. 9.103.15-t, mint a hátralékos tartozását neki megfizesse, minthogy az esedékes részletek megfizetésével két napnál hoszabb ideig késedelemben volt. Egyben közölte azt is, hogy ha jelen felszólításának eleget nem tesz, a kocsit vagy szabadkézből vagy nyilvános

Next

/
Oldalképek
Tartalom