Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 11. szám - A karteltörvényjavaslat megvitatása a Magyar Jogászegyletben - Pap Dezső - A német joggyakorlatból

11. sz. KERESKEDELMI JOG 235 SZEMLE. i pappezsöMult számunkban elparentáltuk a hazai ügyvédség két legmarkánsabb egyéniségű great old manjét, akiknek eltávozásában megvigasztalt bennünket az a körülmény, hogy egy hosszú és áldásos élet fejeződött be elhunytukkal és mindazt, amit tehettek, az isteni gondviselés kegyéből el is végezték. Pap Dezső kereskedelemügyi miniszteri államtitkár váratlan elhunyta azonban a magyar szociál- és iparpolitikára tragédiát jelent, mert élete derekán, munkaerejének teljességében ragadta el öt a végzet körünkből. Pap Dezső megtestesülése volt a megértő, alapos képzettségű és fölényes tudású, de mindezek mellett az elképzelhetetlenségig szerény tudósnak és közigazgatási tisztviselőnek. Előtte ismeretlen volt a bürokrácia fogalma, ő minden munkájába a legnagyobb megértést és odaadást vitte bele. Egy vezércsillaga volt: a társadalmilag és gazdaságilag gyengébb rétegek odaadó és önzetlen támogatása. A kisemberek megértő szeretete váltotta ki belőle azt az energiát és gyenge fizikumával arányban nem álló szívósságot, amellyel el tudott mélyedni a szociálpolitika ágas-bogas problémáiba és amellyel maradandó nevet vívott ki magának a magyar szociálpolitika tudományának történetében. Mert Pap Dezső volt az, aki nemcsak a szociálpolitikusokat, hanem a jogásztársadalmat is ráeszméltette arra a tényre, hogy az emberiség legfőbb értékének: a munkának a társadalom és a törvényhozás még igen sokkal tartozik és igazi társadalmi és gazdasági konszolidációhoz mindaddig el nem juthatunk, amíg a XIX. század legsúlyosabb hagyatékát: a munkáskérdést nem likvidáljuk. Ha valamikor a magyar törvényhozás is megalkotja a munkajog rendszeres kódexét, ebben az alkotásban elevenen fog lük- tetni Pap Dezső géniusza. A karteltörvényjavaslat megvitatása a Magyar Jogászegyletben. A Magyar Jogászegylet ezidei előadásainak sorozatát a hiteljogi szakosztály 4.-én tartott ülésével nyitotta meg. A Kuncz Ödön egyetemi tanár elnöklete alatt tartott ülésen igen nagy számmal jelentek meg a jogásztársadalom előkelőségei. Ott voltak: Szászy Béla államtitkár, Juhász Andor, a kúria elnöke, Baumgarten Nándor, közigazgatási bíró és még sokan. A vitát dr. Ranschburg Nándor ügyvéd előadása vezette be a kartel-törvényjavaslatról. Előadásában kifejtette, hogy a Tervezet azon már általánosságban elfogadott jogpolitikai elv alapján szabályozza a kartelt, hogy a kartelszerződés érvényes szerződés; minthogy azonban a kartelek monopolisztikus helyzete módot nyújt a közérdeket is sértő visszaélésekre, az államot a kartelekkel szemben az ellenőrzés kötelessége terheli és a beavatkozás joga illeti meg. — Előadó a Tervezet egész anyagára kiterjedő jogászi kritikájában többek között szükségesnek tartja, hogy a törvény rendelkezései csupán a valóságos (monopolisztikus) kartelekre szoríttassanak; szükségesnek tartja továbbá a kívülállók ellen alkalmazott eszközök (bojkott, kizárólagossági szerződések stb.) megfelelőbb körülírását és szabályozását, — valamint a kartel érvénytelenné nyilvánítására vonatkozó rendelkezések teljes átdolgozását. — A karteltagnak és a kívülállónak megadott kereseti jog a gyakorlatban célját fogja téveszteni, mert az ily perek leplezett célja nem a kartel felosztása lesz, hanem nagyobb előnyök kierőszakolása a per zaklatásai segítségével a kartelen belül. Helytállók azok a rendelkezések, amelyek az állami ellenőrzés hathatós keresztülvitelét biztosítják, — kiküszöbölendők azonban azok, amelyek zaklatásra adnak módot és jogtalan magánérdekeknek szolgálhatnak eszközül. — A vita okt. 11.-i folytatásában dr. Doroghi Ervin és dr. Nádas László főleg a kérdés közgazdasági oldalával foglalkoztak s a tervezet ídőszerűtlenségét vitatták; dr. Meszlényi Artúr érdemleges bírálatában a tervezetet tárgyalásra alkalmasnak tartotta. — Az október 18.-i ülésen dr. Jacobi Andor, a Gazdaság jogi Intézetben tartott felszólalásához híven, a tervezet ídőszerűtlenségét és szükségszerűtlenségét hangoztatta; míg dr. Borbás Gáspár a kartelek kinövései ellen a fogyasztók s a munkások nagyobb szervezkedésének fontosságára mutatott rá. — A vitát dr. Tihanyi Lajos és dr. Kelemen Sándor előadásai fejezték be, mindketten a kartelszabályozás szükségessége mellett foglalván állást. A kartelvita mindenesetre értékes anyagot fog nyújtani az igazságügyi kodifikátornak és remélhető, hogy a képviselőház elé már a módosított javaslat fog kerülni, mely figyelembe fogja venni nemcsak a kartel-védők mindenáron való gáncsoskodásait, hanem az objektív bírálók alapos ellenvetéseit is. így a karteltag vagy az aut sider keresetét illetőleg, vagy a karteltanács összeállítására tett észrevételeket. — A vita figyelmes szemlélője megállapíthatta, hogy a karteljavaslat ellenzői kitűnő ügyvédeket állítottak sorompóba, akik tetszetős formában, tetszetős érvekkel harcoltak a kartelek várának védelmében, sz. A német joggyakorlatból. 128/1930/42. (Berlin). Felperes 1926. januárjában H. automobilművektől egy teherautót vásárolt 12.800 márkáért. Az adásvételi szerződés szerint a vételár egynegyed részét azonnal kifizette, míg a hátralék részletekben volt fizetendő. A vételár teljes kifizetéséig a teherautó tulajdonjoga az eladó részére fenntartatott és vevő a teherautót azonnal birtokba is vette. Felperes azonban ezt megelőzőleg, még 1925. decemberében alperessel kölcsönszerződést kötött, amelynek értelmében alperes felperesnek a hátralékos vételár (RM. 9.600) erejéig kölcsönt engedélyezett és ezt az összeget az eladó részvénytársaságnak kifizette, amely viszont tulajdonjogát alperesre engedményezte. Alperesi részvénytársaság hivatásszerűen foglalkozik automobilüzletek finanszírozásával. Felperes az első két részletet, amely havonta RM. 637.30-t tett ki, szerződésszerűen megfizette, a következő három részletet azonban alperes állítása szerint minden indok nélkül, csak részben fizette meg. 1926. júliusában alperes a kocsit birtokba vette és felperesnek pár napos haladékot adva, felszólította, hogy 4%-os szerződésszegési díjjal (Vertragsstrafe) együtt RM. 9.103.15-t, mint a hátralékos tartozását neki megfizesse, minthogy az esedékes részletek megfizetésével két napnál hoszabb ideig késedelemben volt. Egyben közölte azt is, hogy ha jelen felszólításának eleget nem tesz, a kocsit vagy szabadkézből vagy nyilvános