Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 11. szám - A biztosítási szerződési jog nemzetközi egységesítése

KERESKEDELMI JOG 11. sz. árverésen, de az általa (alperes) által kijelölendő szakértő becslési áránál nem alacsonyabb áron, eladja. A kitűzött határidő eltelte után pedig értesítette, hogy a kocsit szakértői becslés alapján RM. 4.500.-ért eladta és ezen összeg levonása után fennmaradt követelését RM. 4.603.15 ért érvényesíti. Jelen perben felperes elsősorban megálapíttatni kívánja, hogy alperesnek ő mivel tartozik és továbbá kártérítés fejeben RM. 500.— megítélését kéri. Előadja, hogy a közte és alperes között létrejött szerződés uzsorás és a jó erkölcsökbe ütközik. A kocsi elvétele következtében keresetétől elesett, amiért neki alperes kártérítéssel tartozik. Alperes tagadja, hogy a szerződés uzsorás, vagy hogy ő kártérítéssel tartoznék, mert cselekménye szerzödeszerü volt. Az első bíró a keresetnek helyt adott, a fellebbezési bíróság azt elutasította, a felülvizsgálat a felperesnek kedvezett. A felülvizsgálati biróság ítéletében kimondotta, hogy a leiperes keresetének a következő okobol kellett heiytadni: telperes az általános megjelölés szerinti úgy nevezett „kisember", aki a szerződésekor a teljesített RM. 3.200.— öszegnél nagyobb öszeggel nem igen rendelkezett es jövő keresményét éppen a teherautó segítségével akarta biztosítani, fia pedig egy ilyen emberre olyan kötelezettséget rónak, mint a másféléven át havonta fizetendő RM. 637.30, tehát napi RM. 21, — úgy az előreláthatóan ilyenirányú kötelezettségének huzamosan eleget tenni nem tudhat. A mastélevre beosztott havi részletek összege RM. 11.471.40-t tesz ki, amely összegből 19.5% „jutalék" címén számoltatott el és pedig a hátralékos KM. 9.600 után. Ha most ehhez hozzászámítjuk azt, hogy a törlesztési terv szerint az eredeti tartozás milyen összeggel csökkent havonta, úgy a jutalék ennél az összegnél is jóval nagyobb és az alperes szerint is cca 30%-ot tesz ki, ami önmagában sem volna megengedhető. A kölcsönszerződés azonban ezenleiül olyan kikötéseket is tartalmaz, amelyek a jó erkölcsökbe ütköznek. Nevezetesen: telperes kötelezi magát a kocsit a rendes fuvarozó gondosságával kezelni, megőrizni, hollétét alperes kívánságára közölni, azt alperesnek bármikor bemutatni, külföldre alperes előzetes engedélye nélkül ki nem vinni, esetleg lefoglalásáról alperest értesíteni és a netáni igényper költségeit viselni, a kocsit ki nem kölcsönözni, el nem zálogosítani, az adókat úgy a jelenlegieket, mint a későbbieket viselni és lakásának változtatását 24 órán belül alperessel közölni. Köteles a kocsit alperes által megjelölendő biztosító társaságnál a vételár erejéig, magát baleset ellen RM. 100.000.— erejéig biztosítani, amely biztosításokat alperes közvetíti. Köteles a biztosítónál netán beálló igényeit alperes javára engedményezni. Különösen súlyosnak találta a bíróság azt a kikötést, hogy az esetben, ha felperes a részletfizetéssel 2 napnál tovább hátralókban marad, vagy általában a fenti kötelezettségek bármelyikét megsértené, vagy megsérteni megkísérelné, köteles alperesnek szerződésszegési díj fejében a hátralékos tartozás után, a kikötött kamatokon felül 4%-ot megfizetni. Végül a szerződésben biztosíttatik a jog alperes részére, hogy a kocsit a szerződés legcsekélyebb be nem tartása esetén azonnal birtokba vegye oly módon, hogy ezen cselekményével birtokháborítást vagy egyébként törvénybeütköző dolgot el nem követ. Alperes követelése azonnal és egy összegben esedékessé válik a szerződés nem teljesítése esetén. Ha pedig felperes a felszólításnak eleget nem tesz, jogában áll alperesnek a kocsit bírói közbenjárás nélkül tetszése szerint értékesíteni, annak árát egy magaválasztotta szakértővel megállapíttatni és ezen árnál nem olcsóbban eladni. A német legfelsőbb bíróság álláspontja az, hogy ilyen súlyos kikötéseket tartalmazó szerződés, különösen olyan esetben, ahol a szerződés be nem tartásával alperes — ismerve felperes anyagi viszonyait és a célt, amelyre a kocsit vásárolta — eleve számolhatott, a jó erkölcsökbe ütközik és meg nem állhat. A felülvizsgálat során az alperesi képviselő azzal is érvelt többek között, hogy a bíróságnak az ítélet kimondásánál azzal is számolnia kell, hogy egy esetleges, az alperesre nézve kedvezőtlen ítélet a részletüzletek finanszírozását lehetetlenné teszi és hogy a peres szerződéshez hasonló, sőt azzal szószerint megegyező részletüzleti szerződések úgy Amerikában, mint Európában évek óta divatoznak. A bíróság ítéletében erre odanyilatkozik, hogy éppen ez okból is helyt kell adni a keresetnek, hogy ezáltal meggátoltassák ilyen szerződéseknek a jövőben való kötése. Kimondotta továbbá, hogy az a körülmény, hogy a perbeli alperes és az eladó nem azonosak az ügy elbírálásánál számot nem tesz, mert megálapíthatólag a kölcsönszerződés még az adásvételi szerződés előtt jött létre és így a kölcsönszerződés létre nem jötte esetén maga az adásvételi ügylet sem jött volna minden valószínűség szerint létre, amelyből arra következtetett, mely következtetésnél az alperesi előadást vette alapul, hogy az alperesi részvénytársaság és az eladó autóüzleteit hivatásszerűen finanszírozni szokta. Dr. Jakobovits László, Berlin. A biztosítási szerződési jog nemzetközi egységesítése. A magyar BIOSZ, a Biztosító Intézetek Országos Szövetsége, melynek élén dr. Kutassi Elemér kiváló biztosítási jogászunk áll, magának vindikálhatja a pálmát, hogy tőle indult ki a mozgalom, hogy a biztosítási szerződés jogát egységesen szabályozzák. — Az elmúlt évtized nem kedvezett az egységesítési mozgalmaknak. — A váltó-, csekkjog egységesítésére irányuló mozgalom a háború alatt elaludt. A népszövetség azonban e mozgalmakat is feltámasztotta s az ily irányú törekvések újból felszínre kerültek. — A biztosítási szerződés nemzetközi egységesítésének alapjai, az intézetek állandó nemzetközi érintkezése, a viszontbiztosítás nemzetközi megszervezése, s az egységes biztosítási feltételek alkalmazása által adva van. — A Biosz s annak kitűnő igazgatója tehát érdemes munkát végeztek, mikor e kezdeményező lépést megtették s a javaslatot német, francia és angol nyelven közzétették. >-— A m. kir. Kúriának a kereskedelmi, váltó- és csődügyekben alakított jogegységi tanácsa a folyó évi november hó 22. napjának (szombat) d. e. 10 órájára kitűzött ülésében a következő vitás elvi kérdést fogja eldönteni: ,,Hivatkozhatik-e a megrendelő a nagyobb gazdasági gépek vétele tekintetében az 1900 : XXV. t.-c. 1. §-ában foglalt tilalom ellenére és a 27.483/1901. számú kereskedelemügyi miniszteri