Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 11. szám - A letéti ügylet hiteljogi vonátkozásai

11. sz. KERESKEDELMI JOG 225 nem érvényesül, vagy az idegen vagyon kezelésénél megkívánt nagyobbfokú nyilvánosság nincs biztosítva, vagy a tőkeszerzésnek a jogszabályok fogyatékos mechanikája az akadálya, úgy kétségtelenül ebben kellene keresni az okokat. De mert épen azt látjuk, hogy ez olyan világjelenség, amely csaknem egyformán meg van mindenütt, tekintet nélkül az egyes országok részvényjogi rendszerére, sőt tekintet nélkül egyéb gazdasági berendezkedéseikre is, ebből az következik, hogy itt a jogi szabályozás erejét, messze meghaladó erők játékával állunk szemben. Egészen bizonyos, hogy a javaslat elgondolása szerint alKotandó új részvénytörvény jobb és tökéletesebb a réginél. De ha meglévő élő törvény volna is, akkor sem változtathatna a részvénytársaságok jelenlegi helyzetén. Az E. gondolatmenetének legfőbb hibája a dolgok természetes rendjének félreismerésében áll. Bárha tagadhatatlan, hogy a tőke elhelyezkedésénél mindig ügyel a megfelelő jogi rendre, a prius mégis a gazdasági előfeltételek fennforgásának megkívánása és csak azután kerül sor a jogi szabályozásra. A világot előbb gazdaságilag kell rendbehozni, s aztán az új gazdasági rend jogi szabályozása a legközelebbi feladat, de nem megfordítva. Gyakran hallunk hivatkozni a jognak az orvostudománnyal való hasonlóságára. Az orvostudománynak — így mondják — akkor kell beavatkoznia, amikor a betegség már meg van. Ugyanígy kell a jognak is a gazdasági válság idején gyógyítóul fellépni, nem pedig mikor nyugalom van. Ez a hasonlat több mint sántító. Lokális jellegű akut megbetegedésnél a műtéti beavatkozás nagy eredményeket mutat. De ha krónikus jellegű, az egész szervezetet átható bajok vannak, akkor a legcsekélyebb beavatkozást sem képes a beteg szervezet elviselni. Már pedig a jelenlegi gazdasági élet sajnos ilyen krónikus és az egész szervezetet átható betegségben szenved. Ehhez hozzányúlni tehát addig, amíg a szervezet maga a bajt ki nem heveri és meg nem erősödik, meggyőződésem szerint nem szabad. Áll ez az Entwurf által tervezett beavatkozásra is. Senki sem fogja kétségbe vonni, hogy ha mindjárt új gondolatokban és ötletekben az Entwurf nem is bővelkedik, rendszere nagyjában helyes, részleteiben sok az érték és normális időkben alapja lehet egy megalkotandó törvénynek. • AAAAAAAAAA AAAAAAAAA AAAAA AAAAAA AAA AAAAAA AAAAAAAAA• \ .. I í DR€fi€R BflKSOR 1 i A letéti ügyleti hiteliogi vonatkozásai. Irta: Dr. Schwartz Tibor bpesti kir. tvszéki bíró. A kereskedelmi törvényünk külön a letéti ügyletről nem intézkedik és így a kereskedelmi életben előforduló letéti ügyletek jogi vonatkozásait illetőleg az általános magánjognak a szabályai az irányadók. Tudvalévő azonban, hogy a kereskedelmi forgalomban a letéti ügyletek rendkívül nagy és fontos szerepet játszanak, mert hiszen az ú. n. bankügyleteknél, melyek ha iparszerűleg folytattatnak, mint alanyi kereskedelmi ügyletek jönnek tekintetbe, a fenti ügyletek felette gyakoriak. Az ügylet jogi minősítése gyakran nagyon nehéz, mert mint az alábbiakban látni fogjuk, számos esetben könnyen elmosódnak a határvonalak a depositum, depositum irregulare, megbízás és a kölcsön között. Az egyszerű letétnél az ügylet tárgya ingó dolgoknak őrizetbe vétele azzal, hoPv azt a letéteményes annak idején a letevőnek viszszaadni köteles. Itt tehát a dolog jellege csak annyiban tényálladéki elem, hogy annak ingónak kell lenni. Nagy szerepet játszik a letéti ügyletnél a továbbiakban, hogy a letett ingó dolog helyettesíthető-e avagy nem. — Ha helyettesíthető dolog a letét tárgya, úgy lehet szó az u. n. depositum irregulare-ró\. Egymagában azonban ha helyettesíthető dolgok adatnak át letétül, ez a körülmény azt nem teszi még depositum irregularévá. Szükséges még, hogy a felek egyenesen megállapodjanak abban, hogy a letétül átadott helyettesíthető dolgok a letéteményes tulajdonába menjenek át. így intézkedik egyébként a magánjogi javaslat 1343. §-a, mely az után ilyen esetben a kölcsönre vonatkozó szabályokat véli alkalmazandónak mégis azzal az eltéréssel, hogy a visszaszolgáltatás idejére kétség esetén a letét szabályai irányadók és hogy a letevő követelésébe csak ugyanabból a jogalapból eredő ellenkövetelést lehet beszámítani. A kereskedelmi életben, különösen a bankügyletekkel kapcsolatban az u. n. készpénz letétek és értékpapírletétek játszanak nagy szerepet. A mjogi javaslat kifejezetten nem taglalja a depositum irregulare jogi construkcióját, hanem csak útal arra, hogy ha helyettesíthető dolgok adatnak letétbe oly megállapodás mellett, hogy azok a letéteményes tulajdonába menjenek át és az majdan ugyanolyan fajú és minőségű dolgokat ugyanolyan mennyiségben szolgáltasson vissza, a kölcsönre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ebből azonban szerintem még távolról