Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 11. szám - A genfi váltójogi egyezmények előzményei

218 KERESKEDELMI JOG 11. sz. kor nem emlékeztek meg. Legfeljebb arról lehetett volna szó, hogy a hágai egyezményt a háborúban nem részes szerződő hatalmak ratifikálják, de még ezek szempontjából is a háborúban részes hatalmak kiesése folytán megszűnt egy olyan lényeges feltevés, amely őket az aláírásra ösztönözte, úgy hogy ha részükről esetleg történt volna is ratifikáció, ez is inkább új szerződés létesítésének jellegével bírt volna. Erre sem került azonban sor. A gazdasági körök viszont csakhamar újult erővel kezdték azt a küzdelmet, amelyet egyszer már eredményesen befejezéshez véltek juttatni. A nemzetközi kereskedelmi kamara római kongresszusa 1923. márciusában a hágai konferencián függőben maradt kérdések megoldását és a kereskedelmi papírokra vonatkozó jogszabályok egységesítését sürgeti. Ha ez a sürgető fellépés nem is hozta meg nyomban a maga gyümölcsét, a hágai mű mégsem maradt régi alakjában sem hatástalan. A hágai egységes szabályzatra támaszkodott a háborút közvetlenül megelőző és a háború utáni váltójogi jogalkotás nálunk is (1912 : LXIV. t.-c. és 1925 : VIII. t.-c. 53. §.). Hasonló (jelenség mutatkozott Franciaországban, ahol az 1922. febr. 8.-i törvény, amely végre elejtette a valutaklauzulát és az üres forgatmány tekintetében is a hágai egységes szabályzat álláspontját fogadta el. A területátcsatolások útján több jogterületből összealkotott államok egy része a belső jog egységesítésében szintén á hágai szabályzatot vette alapul, így a lengyel 1924. nov. 14.-i elnöki rendelet és az 1928. nov. 29.-i jugoszláv törvény, bár főként az utóbbi az átvett anyaggal meglehetősen szabadon bánik.4 Végül a hágai szabályzatot vette alapul a svájci kötelmi jogi reformtervezet is. II. Közben az ügynek újabb nemzetközi konferencia elé terjesztése is megfontolás alá került, de annak a legkompetensebb fórum, a németalföldi kormány részéről való összehívása — megfelelő kezdeményezés hiányában— nem történt meg. Ehelyett az 1920. évi bruxellesi pénzügyi konferencia a hitelpolitikai bizottság javaslata alapján azt a véleményét fejezte ki, hogy a Nemzetek Szövetsége hasznos tevékenységet fejthetne ki a hitelműveletek könnyítését célzó bizonyos reformok előmozdítása és adatok gyűjtése terén. A konferencia külön is megemlített egyes tárgyakat, amelyek tekintetében a Nemzetek Szövetségének tevékenységét különösen szükségesnek tartaná s ezek sorá"• A csehszlovák köztársaság 1927. dec. 13-i váltótörvényének főforrása a magyar váltótörvény. L. erről Laufke: Der Wechselrecht der Tschechosl., Polens und S. Slaviens Z. f. Ausl. u. Int. Privatr, 4. kötet 268. és köv. 1. ban első helyen a váltóra vonatkozó különböző törvények egységesítését említette meg. A fejlemények azt mutatták, hogy az ügynek nem vált előnyére a Nemzetek Szövetsége munkakörébe való beolvasztása.5 A Nemzetek Szövetségének gazdasági bizottsága ugyanis a halogatás álláspontjára helyezkedett, mondván: nincs szükség gyors eljárásra, amíg a különböző államokban fellépő közóhaj meg nem nyilatkozik. Az egyes államoktól a hágai műre nézve, valamint egy újabb váltójogi konferencián való részvétel tekintetében 1921-ben beszerzett nyilatkozatok beérkezése után a Nemzetek Szövetségének 1922. évi III. ülése négy szakértő meghallgatását rendelte el, akik egyértelműen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a konferenciát — amint a politikai viszonyok megengedik — össze kell hívni.0 Mégis újabb előkészítő munkálatok7 után csak 1930. május hó 13. napján ült össze Genfben 31 állam és egyes nemzetközi jogi és kereskedelmi testületek részvételével a harmadik nemzetközi váltójogi konferencia.8 III. Jóllehet ennek a konferenciának az összehívása az illetékes jogi, gazdasági és politikai körök közóhajának felelt meg s ekként a csendes összeegyeztetés megindult folyamatának további fejleményeit nem kellett bevárni, a kongresszus kimenetele mégis kétségesnek látszott. Annyi .bizonyos volt, hogy az angol-amerikai jogterületnek az egységesítés gondolatához csatlakozása nem fog ezúttal sem bekövetkezni. Ennek okait Chalmers lényegileg a Hágában előterjesztett okokkal egyezően már az előzetes véleményében kifejtette,9 de a hágai művet más veszély is fenyegette. 5 A kompetencia sem nyugodott erős alapon. L. Wieland id. h. 161. 1. 9. j., Hupka id. h. 213. 1. 6 A szakértők Jitta (Németalföld), Lyon-Caen (Franciaország), Chalmers (Anglia) és Klein Ferenc (Ausztria) voltak, akiknek véleményeit a Nemzetek Szövetsége kiadmányai sorában az u. n. barna könyv tartalmazza (Doc. C. 487. M. 203. 1923. II.). ' Ezek közül a komikum határán áll, hogy miután 1923-ban az öt kiváló szakértő nyilatkozott a „situation juridique actuelle" felől, 1925-ben a gazdasági bízottság két tagját (Campion és Barbusa Carneiro) hívták fel, hogy tegyenek jelentést az „état actuelle du probléme" felől, ami egy félévi eltolódást jelentett, Az említettek véleménye nem tétetett közzá. (Hupka id. h. 227. 1.). Az ügyet a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara bruxellesi kongresszusából 1925. júniusában és stockholmi kongresszusából 1927 júliusában ismételten sürgette. 8 Magyarországot a konferencián dr. Asztalos Jenő miniszteri tanácsos úr képviselte. 0 A főok, hogy az Anglia és dominiumai, valamint az Amerikai Egyesült Államok közt megvalósított jogegységet a kontinenssel való jogegységre törekvés könnyen megbonthatná. L. Nagy Ferenc: A nemzetközi váltójogi egyezmény. 1914. 9. 1. Anglia a csatlakozástól való elzárkózása ellenére is nagy érdeklődéssel kísérte a konferenciát (Gutteridge professzorral képviseltette magát) és a lehetőséghez mérten közeledésre törekedett.