Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / Tartalommutató

12. sz. KERESKEDELMI JOG 263 Oldal szándékosan a versenytársa károsítását célozza 100 122. A megtéveszthetőség szempontjából az összbenyomás, az irányadó. — Az elözö használat alapján a védjegy csak akkor érvényesíthető, amennyiben két éven belül a törlési per megindíttatott 123 123. ,,Ingyen" árú hirdetésének tisztességtelen volta Tvt. 2. §. ÜL 1. §-a alapján 123 124. I. A védjegy bejegyzése — kellő időben való sikeres megtámadás hiányában: az 1890 : II. t.-c. 19. §-a és az 1895 : XLI. t.-c. 4. §-a értelmében általános és kizárólagos érvényűvé válik és az esetleges előző szabad használat jogszerűségét is megszünteti. — Egy ízben elkövetett tisztességtelen verseny is alapul szolgálhat az ismétléstől eltiltásra, amennyiben a jogsértő fél nem ismeri el feltétlenül a fellépő fél igényeinek jogosságát 147 125. Ha valamely üzlethelyiségben a volt üzlettársat keresve kíván egy üzletfél ügyletet kötni, s az ez irányban való felvilágosítás nélkül beszélik reá az ügyletnek velük való létesítésére, hogy a keresett személy nemcsak időlegesen van távol, hanem az üzlettől megvált és azonos üzletkörü vállalatot is kezdett: az anyagi jognak megfelelően a magatartás megtévesztő voltánál fogva törvénybe ütköző tisztességtelen versenynek tekintendő 148 126. Gyár és kereskedő rendszerint nem tekinthetők a Tvt. 30. §-a szerinti versenytársaknak. — Ezt nem akceptálhatjuk, mivel a Tvt. 30. §-át lehetőleg kiterjesztően kell értelmezni s jelen esetben annál inkább, mivel a gyárnak — az ítéleti tényállás szerint — kicsinyben árusító üzlete is van. — sz. 1. — Az árúkiszolgáltatásból való kizárás akkor jogszerű, ha az oly alapon nyugszik, mely megfelel úgy a szakmabeli termelők, mint a továbbeladók és a fogyasztók összeegyeztethető és összeegyeztetendő jogos érdekeinek 148 127. Alperes a perindítás folytán abbahagyván a tisztességtelen versenynek inkriminált cselekményt s nem lévén ok tartani az ismétléstől, a bíróság elutasította az abbahagyásra irányuló keresetet 74 128. Az, hogy a keresettel fellépő felperes szintén tisztességtelen versenyt folytat, nem ok arra, hogy vele szemben azonos módon tisztességtelen verseny folytattassék 166 129. Ugyanazon közkereseti társaságnak tagjai egymással szemben versenytársaknak nem tekinthetők s így keresettel egymással szemben nem léphetnek fel 166 130. „Lantos r. t. könyvesbolt és tudományos antiqarium" bpesti céggel szemben „Lantos könyv- és papírkereskedés, zenemű-, író- és rajzszerraktár, cégtulajdonos L. M." Miskolci cég használata a Vvt. 7. §-ába ütköző tisztességtelen versenyt képez ... 192 131. Egy korábban elterjedt védjeggyel szemben hasonló (Etam-Eta) védjegynek belajstromoztatása — tisztességtelen verseny. A védjegy belajstromozása nem zárja ki azt, hogy a korábbi védjegy tulajdonosa a Tvt. 8. §-a alapján összetéveszthetőség miatt felléphessen 192 132. A Tvt. 9. §-a alapján indított per felfüggesztésének nincs helye a miatt, hogy ugyanezen kérdésben védjegytörlési per is folyamatban van. A Tvt. alapján indított perek alapja több mint a védjegyperé, mert védjegyjogi szempontokon felül az az üzleti tisztesség és a jó ízlés szempontjai is figyelembe jönnek — ,,Fly-Tox"-szal Oldal szemben ,,Shell-Tox" használata tisztességtelen verseny 214 133. A versenytárs ebbeli minőségének felfedezése nélkül ellesvén felperes saját tervezésű modelljét s azt saját ruhaszalonjában felhasználván, a Tvt. 15. §-ába ütköző tisztességtelen versenyt követett el. (P. IV. 4342/1929. sz. a. 1930. május 28-án.) 214 134. I. A tisztességtelen versenyről szóló törvény 37. §-a alapján a 47. §. rendelkezéseinek szem előtt tartásával kialakult állandó bírói gyakorlat értelmében folytatólagos jogsértő cselekményeknél elévülésről szó sem lehet, ha a panaszolt folyamatos magatartása a keresetindítást megelőzően több mint hat hóval meg nem szűnt. II. A védjegybitorlás miatt indult bűnügyi eljárás során hozott bármilyen döntés sem gátolja a panaszolt magatartásának a tisztességtelen versenyre vonatkozó törvény alapján való önálló megbírálását, mert még védjegyjogi szempontból jogos védjegyhasználat esetén is fennforoghat a tvt. rendelkezéseibe ütköző magatartás: nincs tehát alap az alperes felhozta res judicata esetének hivatalból figyelembevételére 240 135. A vevőkörnek az alkalmazott által kilépése után a versenytárs tudomására juttatása csak a Tvk. 15. §-a jelzett előfeltételek mellett, vagyis, ha ahhoz árulás útján vagy egyébként a törvénybe vagy jó erkölcsökbe ütköző módon jutott, képez tisztességtelen versenyt 240 136. Annak hiresztelése, hogy felperes üzlete rövidesen megszűnik, mert a helyiségből ki kell költöznie, még az állítás valódisága esetén is a Tvt. 1. és 13. §-ába ütköző tisztességtelen verseny 255 Váltó. 137. Elfogadó és rendelvényes azonosságának magából a váltóból kell kitűnni. (P. VII. 6237*1929. sz. a. 1929. nov. 27-én.) 27 138. A váltó lényeges kellékeinek fennforgásához elégséges, ha a különböző aláírások (kibocsátó, intézvényezett) egymástól alakilag különböznek. (P. VII. 6238/1929. sz. a. 1929. nov. 28-án.) 27 139. Igaz ugyan, hogy a váltóhitelező a váltó elfogadójával kötött egyesség folytán ennek elengedett hányadot a többi váltókötelezettől sem követelheti (312. sz. E. H.), azonban a joggyakorlat által követett ennek a szabálynak értelme az, hogy az elfogadó által kötött egyesség folytán a váltót célját értnek s ehhez képest az egyességet a többi váltókötelezett elleni jogokat megszüntető hatályúnak csak akkor lehet tekinteni, ha az egyesség nem szenved oly. hiányban, mely miatt az anyagi jog szabályai folytán a kötelezettség alól az elfogadó mentesülése sem következett be. Ebben az esetben ugyanis az elfogadóval kötött egyesség okából a kötelezettség alól a többi váltókötelezett sem szabadulhat 74 140. Aki mint váltókötelezettség alatt álló egyén a kereseti váltót beváltotta, e váltó alapján a vele együtt kötelezett többi adóstársától egyéb megállapodás létre nem jön — csak oly mérvben követelhet fizetést, mint aminő mérvben a közöttük fennforgott és a váltó keletkezésének alapjául szolgált köztörvényi viszonyból kifolyólag az adóstársai vele szemben kötelezettségben állanak 74 141. A m. kir. Kúriának a polgárjogi határozatok tárába 598. sz. a. felvett elvi jelentő-