Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / Tartalommutató

264 KERESKEDELMI JOG 12. sz. ségű határozata szerint, ha a váltó az egyik elfogadótársra forgattatik, egymagában az a körülmény, hogy ő az alperesnek elfogadótársa, nem lehet akadálya annak, hogy a váltón alapuló jogait érvényesíthesse, hanem az alperes csupán olyan kifogásokat emelhet, amelyek közte és a felperes közt fennálló köztörvényi viszonyon alapulnak 74 142. A házastársak közti vagyonjogi viszonyokat szabályozó váltó közjegyzői okirat nélkül is érvényes 99 143. Az 1877. VIII. t.-c. 9. § a) pontja és a váltókamatok 99 144. Az a váltóbirtokos, aki nem forgatmány útján jutott a váltó birtokába, hanem a kibocsátótól a rendelvényes megnevezése tekintetében kitöltetlenül kapott váltóban saját magát nevezte meg rendelvényedként s ez úton szerezte meg a váltó érvényesítéséhez szükséges legitimációt, az állandóan követett bírói gyakorlat értelmében nem tekinthető oly harmadik személynek, akivel szemben a kibocsátóval szemben emelhető kifogások megtehetők nem volnának 122 145. A váltó elfogadója elleni váltókereset fenntartására a fizetés végett való bemutatás nem szükséges és elmulasztásának egyéb hatálya nincs, mint az, hogy az elfogadó a bemutatás megtörténte előtt késedelembe nem esik. A fizetés végett való bemutatásnak ebből a jogi természetéből az is következik, hogy ha az elfogadó arról, hogy az általa kiállított s lejárt váltó kinek a birtokában van, tudomással bírt, a késedelem következményei vele szemben a bemutatás meg nem történte esetén is beállanak 122 146. A be nem jegyzett közkereseti társaság bármely tagja által a cég nevében tett kötelező nyilatkozat a társaság összes tagjait kötelezi 146 147. Az a körülmény, hogy a váltó kibocsátója és rendelvényese egyúttal intézvényezett és elfogadó is, nem teszi a váltót kellékhiányossá 147 148. A V. T. 92. §-a értelmében a váltóadóst nem a váltójogból, hanem a mindenkori felperessel szemben érvényesíthető kifogással az alperes a jelen perbeli felperessel mint harmadik személlyel szemben csak akkor élhetne sikeresen, ha az a váltóhoz nem váltói úton jutott, vagy az alapul szolgált ügyletről tudomással bírt, vagy kellő gondossággal tudomással bírhatott. Egymagában az a körülmény, hogy a forgatmányos tud arról, hogy az ő előzője a váltóhoz nem váltói úton, hanem egyszerű átadás útján jutott — nem elegendő ahhoz, hogy az alapügyletről tudomással nem bíró forgatmányossal szemben az alapügyletből folyó kifogások érvényesíthetők legyenek 165 Csőd, kényszeregyesség. 149. A folyó biztosítási díj tömegtartozás 27 150. A bírói gyakorlat értelmében a fizetések megszüntetését jelenti az, ha a kereskedő eltűri, hogy árúraktárára szoros zár alkalmazása s zárgondnok bevezetése mellett biztosítási végrehajtás vezettessék 27 151. Állandó joggyakorlat szerint nem támadható meg az olyan jogcselekmény, melynek alapján a csődhitelező a követelése létrejöttével egyidejűleg kapott követelésére biztosítást. — Azt, hogy a biztosítást később effektuálta, közömbös 27 152. A Cst. 29. §-a alapján gyakorolt megtámadásnak nem szolgál elég a'apul ^z, ha a fizetések megszüntetése s a másik félnek erről a körülményről, vagy pedig arról való tudomása bizonyíttatik, hr-gy a hitelezők teljes kielégítésére az adós vagyona a teljesítés elfogadása idején már nem elegendő, hanem szükséges az is, hogy az adós a teljesítést a többi hitelező kijátszásának és megkárosításának egyenes szándékával eszközölje s a teljesítést elfogadó hitelező erről birjon tudomással 100 153. A Cs. T.-nek a másodfokú bíróság által felhívott 86. §-ában maghatározott három napi felfolyamodási határidő csak azokra az esetekre vonatkozik, ha a bíróság magában a csődnyitó, avagy csődnyitási kérelmet elutasító végzésben, ezzel összefüggő kérdésekről, így a költségek viseléséről is intézkedik; mely esetben a költségekre vonatkozó rendelkezés ellen is a felfelyamodás három nap alatt adandó be. Amidőn azonban a bíróság —• mint jelen esetben is — külön végzésben ál'apítja meg ű csődnyitási eljárással felmerült költségeket, s intézkedik a költségek vi-^lcse tekintetében, az ilyen végzés eüen használható felfolyamodás nem a Cs. T. 86. §-ában megállapított 8 nap alatt adható be 147 151. A vagyonátruházás csupán az elfogadással válik hatályossá s megtámadás szempontjából az utóbbi időpont irányadó 147 155. A csődeljárás során eszközölt bejelentés és a követeléseknek a felszámolási tárgyaláson való osztályozása csak a felosztási terv elkészíthetését s a hitelez 5knek e terv szerint való kielégítését célozza 165 156. A Cst. 53. §-a akként rendelkezik ugyan, hogy a csődtömeghez tartozó ingatlan vagyonnak a csőd tartatna alatt befolyt jövedelmébe!, a vételárból s ennek kamataiból mindenekelőtt a tömegnek e vagyont terhelő tartozásai és költségei egyenlítendök ki s a 47. §. szerint a kielégítés abból a tömegből történik, amelyre a tartozások és költségek vonatkoznak, viszont azonban nincs oly jogszabály, mely szerint akkor, ha a tömeggondnok a tartozások és költségek keretébe tartozó kiadásait a külön tömeggel szemben fel nem számította s nem érvényesítette, ehhez való igényét a közadóssal, vagy jogutódaival szemben, kiknek a csőd jotferös megszüntetése után a csődvagyon feleslege rendelkezése alá került, már egyedül ebből az okból elvesztené 166 157. A Cs. T. 37. §-a alapján a megtámadási jog nem évül el, ha a tömeggondnok a keresetet 6 hónap alatt benyújtotta, a szükséges felhatalmazást beszerezte, de azt csak a 6 hónapon túl mutatta be 191 158. A közkereseti társaság vagyonára elrendelt csőd nem terjed ki a oégtagokra sem a megtámadhatóság, sem a kielégítés alá vonható vagyon tekintetében, ha a tegok ellen nem rendeltetett el a csőd 213 159. Az 1410/1C26. M. E. számú rendelet 93. § a harmadik bekezdésének ama rendelkezéséből, amely szerint, ha a hitelező a kifogáséit követelés megállapítása végett a Pp 130. §-a alapján pert tesz folyamat'a, a keresetet az idézett szakasz feltétele nélkül is megindíthatja, következik, hogy a csödö-.kívüli kényszeregyességi eljárás megindítás-; után az egyesség létrejötte esetére csak a követelés megállapítása kérhető és ítélhető meg 240 Felelős kiadó: DR. SZENTÉ LAJOS. DUNÁNTÚL KÖNYVKIADÓ ÉS NYOMDA R.-T. PÉCSETT