Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / Tartalommutató

262 KERESKEDELMI JOG 12. sz. gyául szolgált árúnak pusztán a minősége eshetik kifogás alá, de nem akkor is, ha az eladó egyáltalán nem a vételi szerződésben meghatározott, hanem más árút adott, mint amit a vevő tőle megvett 52 101. Autóátruházás esetén a forgalmi engedély a rendőrhatóságnál bemutatandó. Ennek elmulasztása kihágás és egyben az ügylet teljesedésbe menésének akadálya 73 102. A pénzcserére irányuló ügyleteknek az ügylet természetéből folyó lényeges alkateleme az, hogy úgy a szolgáltatás, mint az ellenszolgáltatás tárgya törvényes fizetési eszköz legyen. Mivel a hamis lebélyegzésű bankjegy törvényes fizetési eszközül nem szolgál, — nyilvánvaló, hogy az alperes szolgáltatása az ügylet természete szerint kötöttnek tekintendő ezzel a lényeges tulajdonsággal nem birt. Az adott esetben ezért nem minőségi hibáról, hanem a szerződésnek meg nem felelő szolgáltatásról van szó és az állandó bírói gyakorlat értelmében nem a K. T. 349. §. 2. bekezdése, hanem a K. T. 350. §-ának határozatai alkalmazandók hasonszerűen ... 165 103. A vételárelőleg szolgáltatása az árú szállítása esetére való elszámolásra szól; jogilag tehát a szállítás megtörténtétől függő fizetés jellegével bir, amiből pedig folyik, hogy az árúszállítás elmaradása esetén az előleg megtartásához való feltételes igény a felfüggesztő feltétel bekövetkezte hiányában elenyészik és a célját vesztett fölös előleg az adása időpontjára visszahatólag jelentkezik visszajáró tartozatlan fizetésnek 191 104. Ha az eladó a vevő által ki nem fizetett, neki át nem adott, sem tőzsdei, sem piaci árral nem bíró árút magánkézből, vagyis a Kt. 352., illetve 347. §-ának megsértésével adta el, az eladás a vevő rovására történtnek nem tekinthető, következéskép abból a vevővel szemben sem az árkülönbözet, sem a felmerült költségek megtérítése iránt jogszerű igény nem támasztható 213 105. Az eladó telephelyén történt megrendelésnek utóbb mással vevőtársként történt aláírása nem esik tilalom alá 254 Közvetítési díj. 106. Iparengedély nélkül pénzkölcsönközvetítés kihágás s az ebből eredő igény bírói úton nem érvényesíthető 26 107. Ha a közvetítési díjat igérö fél a közvetítési megbízást megfelelő ok nélkül oly időben vonja vissza, amidőn a megbízottnak a megbízás teljesítése körül már költségei merültek fel, a közvetítéssel megbízott — az anyagi jog szabályai szerint — igényt tarthat azoknak a költségeinek a megtérítésére, amelyek az ügy érdekében szükségesen s a kikötött közvetítési díj összegét meg nem haladóan felmerültek 165 108. Lisztügynök „szokványos" felelőssége. A lisztügynök az általa kötött ügyletek után járó vételárat külön meghatalmazás nélkül is beszedi és beszedheti Vasúti fuvarozás. 109. A vasút felelős az utasítás mikénti foganatosításáért Biztosítás. 110. Ellenkező szerződéses kikötés hiányában a biztosítónak az ügylet természetéből folyó 239 122 Oldal jogköréhez tartozik annak elbírálása, hogy a biztosítási ajánlatot a saját üzleti érdekeinek megfelelőnek tartja-e avagy nem? és az anyagi jog szabályai értelmében az ajánlat visszautasítása esetében a biztosítót a közvetítői jutalék tekintetében a közvetítővel szemben felelősség csak abban az esetben terheli, ha az ajánlatot azért nem fogadta el, hogy a közvetítőt jutalékigényétől elüsse 26 111. A furtum usus a lopással egy tekintet alá esik 52 112. A biztosító ügynökének lényeges tévedése címén a biztosító is megtámadhatja az ügyletet. Az ügyletnek 48 óra alatti vissza nem utasítása csak a biztosító kifejezett akaratkijelentését van hivatva pótolni s ha ez tévedésen alapul, az ügylet nem jön létre 73 113. Kétségtelen ugyan hogy életbiztosítási kötvényben kedvezményezettként a kötvény bemutatója is megjelölhető; azonban jogokat a bemutató csak a kötvénynek jogszerű és jóhiszemű megszerzése esetén érvényesíthet 122 114. A biztosító által engedélyezett u. n. mellékilletményeket tartozik a biztosított a K. T. 486. §-a alapján szintén visszatéríteni, amennyiben a biztosítási szerződés megszűntét ő okozta 146 115. Nincs hatálya a biztosítási ajánlatban foglalt ama kikötésnek, hogy a biztosítási szerződés létrejöttéhez az is szükséges, hogy a biztosító a biztosítottat az ajánlat elfogadásáról értesítse, s hogy e nélkül a szerződés akkor sem tekinthető létrejöttnek, ha a biztosító az ajánlatot kötvény kiállítása mellett elfogadta 191 116. Az első biztosítási időszakot követő időre járó díjak tekintetében a biztosítónak a díjfizetésre vonatozó felhívási kötelezettsége osak azokra az életbiztosítási szerződésekre vonatkozik, a melyeknél a szerződő fél a mindenkori esedékességekre külön-külön írásban kötelezte magát 213 Tisztességtelen verseny. 117. A tvt. 44. §-a értelmében létesült kamarai választott bíróság csak oly abbanhagyásra irányuló ügyekben dönthet, melyekben a felperes nem követel kártérítést. Ennek világos értelme az, hogy magának az ügynek nem pedig az ügyből folyólag történetesen beadott keresetnek kell olyannak lennie, hogy abban a felperes nem érvényesít kárigényt 28 118. Kamarai választott bíróság döntésének nem egészen pontos közlése a vevővel — tisztességtelen verseny 28 119. A kamarai választott bírósági ítélet elleni felfolyamodás az érvényesítési pernek megindítását nem zárja ki. Utóbbi azonban felfolyamodás esetén is az ítélet kézhezvételétől számított 90 napon belül indítandó meg 74 120. A Tvt. 35. §-a nem zárja ki, hogy valaki abbanhagyási igény érvényesítése nélkül csupán kártérítési igényt támasszon 100 121. Valamely árúnak másnál olcsóbban, akár a beszerzési áron is árúsítása magában véve nem ütközik a kereskedői tisztességbe még akkor sem, ha ezzel az illető a saját árúi kelendőségét fokozni kívánja és így az olcsó árúsítás versenyzést is céloz, hacsak nem történik a versenyzés oly körülmények között, melyek annak megállapítására szolgálnak alapul, hogy az illető versenytárs az olcsóbb árúsítással főleg