Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 3. szám - A Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézete

3. sz. KERESKEDELMI JOG 75 lyamodási eljárásban hozott döntéstől független érdemi elbírálását; és osztja a fellebbezési bíróságnak azt az álláspontját is, hogy a hivatkozott rendelet 15. §-ában az ott felsorolt okokra támaszkodó érvénytelenítési kereset beadására megszabott 90 napos záros határidő az ítélet ellen használt felfolyamodás esetén is az ítélet közlésétől számítandó. A budapesti kir. ítélőtábla cégjogi határozatai. 1. Igazgatóság, végrehajtó bizottság díjazása. A kir. ítélőtábla a felfolyamodással megtámadott végzést az abban kifejtett indokok alapján hagyta helyben azzal a kiegészítéssel, hogy a legfelsőbb bíróság állandó gyakorlatában kifejlődött jogi álláspont szerint a részvénytársaság alapszabályainak oly intézkedése, hogy az igazgatóság vagy a kebeléből kiküldött végrehajtó bizottság díjazását az igazgatóság állapítja meg, törvényellenes és e törvényellenesség megszüntetésére a részvénytársaságot hivatalból fel kell hívni akkor is, ha az alapszabályok az il\ törvényellenes rendelkezést már Irbsszabb időn át tartalmazzák. (P VI. 10.186 1930. sz. a. 1930. január 16-án.) 2. A felfolyamodó részvénytársaság alapszabályainak 32. §-a az igazgatóság hatáskörébe utalja többek között a hivatalnokok fizetésének szerződés alapján történő megállapítását. A megtámadott végzés az alapszabályoknak idevonatkozóan oly kiegészítését kívánta, amely annak kimondását tartalmazza, hogy az igazgatóság hatásköre nem terjed ki oly hivatalnokok fizetésének megállapítására, akik egyszersmind az igazgatóságnak tagjai. A kir. ítélőtábla jogi álláspontja szerint az alapszabályok ily kiegészítése nem követelhető, mert az alapszabályok fent ismertetett rendelkezése a törvénnyel nem ellenkezik s a részvénytársaság a törvény alapján nem kötelezhető arro. hogy alapszabályaiban külön, intézkedjék a hivatalnokul alkalmazott igazgatósági tagok szolgálati járandóságának megállapítására vonatkozóan. Ezzel szemben az alapszabályok 33. §-át. amely szerint az igazgatóság bizonyos fizetés mellett egy vagy több tagját megbízhatja meghatározott hatáskörrel a társaság ügyeinek vezetésével, az állandó bírói gyakorlat álláspontjának szem előtt tartása mellett a kir. ítélőtábla is törvényellenesnek állapítja meg, mert e §. úgy érthető, hogy az igazgatóság kebeléből kiküldöttek díjazását az igazgatóság maga állapítja meg, ez pedig a részvényesek közgyűlésén gyakorolandó törvényes jogainak csorbítását jelenti. Helyes indokolással állapította meg törvényellenesnek az elsőbíróság az alapszabályok 34. §-ának abbeli rendelkezését is, hogy az igazgatóság tagjai az igazgatóság ülésein képviselőik útján is szavazhatnak, a mi nyilván ellenkezik az igazgatóság tanácskozó testületi szervezetével és személyes felelősségével. (P VI. 101 1930. sz. a. 1930. január 17-én. 3. A kir. ítőlőtábla az elsőbíróság végzésének felfolyamodással egyedül megtámadott azt a részét, amely a felfolyamodó részvénytársaságot arra kötelezi, hogy alapszabályai 18. §-ában világosan intézkedjék az iránt, hogy igazgatósági tag részére külön díjazást csak a közgyűlés állapíthat meg, akként változtatja meg, hogy a felfolyamodó részvénytársaságot a 184. számú végzésben meghatározott következmények terhével arra kötelezi, hogy alapszabályai 18. §-át a leg közelebbi rendes közgyűlésen akként módosítsa, hogy e §. második bekezdését, amely szerint az igazgatóság kebeléből választott végrehajtóbizottság tagjainak díjazását az igazgatóság állapítja meg, törölje az alapszabályokból. (P. VI. 689 1930. sz. a. 1930. január 30-án.) Az állandó bírói gyakorlatnak álláspontja szerint a részvényeseknek a törvényen alapuló közj gyűlési jogaira tekintettel az igazgatóságnak vagy az igazgatóság külön megbízása alapján eljáró egyes igazgatósági tagoknak az igazgatósági díját csak a közgyűlés állapíthatja meg; miI ért is az elsőbíróság felhívása, amennyiben arra irányul, hogy az alapszabályoknak az előbb említett jogszabállyal ellenkezése megszüntettessék, helyén való volt. A részvénytársaság azonban a törvény ily irányú rendelkezése hiányában nem kényszeríthető arra, hogy alapszabályaiban mindenesetre kifejezésre juttassa azt a jogszabályt, hogy az igazgatóság tagjainak mindennemű díjazását csak a közgyűlés állapíthatja meg. Mindezek alapján a kir. ítélőtábla a felfolya| modásnak csak részben helyt adott és az elsőbíróság végzésében foglalt felhívást a jelen végzés rendelkezése szerint módosította. 4. Mérlegkészítés. A K. T. 157. §. 13. pontjában foglalt azon rendelkezésből, hogy az alapszabályokban minI den esetre meg keíl állapítani azokat az elveket, melyek szerint a mérleg készítésének és megvizsgálásának történnie kell, folyik, hogy az alapszabályoknak a K. T. 199. §-ának megfeíelöleg legalább is e §-ra való utalással intézkedést | kell tartalmazniok a leltár felállításánál, a tartozások felvételénél és a mutatkozó eredmény kiszámításánál, illetőleg a mérleg megvizsgálásánál követendő eljárásra alkalmazandó elvek tekintetében. A társaság alapszabályai 19. §-ának 2. bekezdése pedig csak azt a rendelkezést tartalmazza, hogy az igazgatóság minden üzleti év végén a társaság vagyonáról leltárt készít, melynek alapján az évi mérleget elkészíti s megvizsgálás végett a felügyelő bizottsággal közli. Minthogy az alapszabályok fent idézett rendelkezése nem tartalmaz intézkedést a mérleg felállításánál követendő szabályokról, helyesen hivta fel a kir. törvényszék a társaságot alapszabályai ily irányú kiegészítésére. A mérlegnek megvizsgálásáról az alapszabályok úgy intézkednek, hogy a mérleg megvizsgálását a felügyelőbizottság eszközli. Minthogy a felügyelöbizottság tevékenységére a K. T. 195. §-a kötelező rendelkezéseket tartalmaz az alapszabályoknak most idézett intézkedésében eléggé I meg vannak állapítva azok az elvek, amelyek I szerint a mérleg megvizsgálásának történni kell.