Kereskedelmi jog, 1930 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 1. szám - A jelzálogtörvény a gyakorlatban

1. sz. KERESKEDELMI JOG 5 A jelzálogtörvény a gyakorlatban. Irta: Dr, Nizsalovszky Endre miniszteri osztálytanácsos. Az alatt a rövid idő alatt, amely az új jelzálogtörvény életbelépése óta eltelt, sok oldalról kaptam az új jogszabályok körébe vágó olyan kérdéseket, amelyek általánosabb érdeklődésre tarthatnak számot. Minthogy sohasem gondoltam, hogy annak a feladatnak, amit magam elé tűztem, a jelzálog jogszabályainak magyarázatát tartalmazó könyvem közrebocsátásával, egyszersmindenkorra eleget tettem, ezúttal ezek közül a kérdések közül óhajtok néhány szemelvényt kiragadni. 1. Törlés vagy átszállás? A Jt. 11. és 50. §-a értelmében a kielégített jelzálogos hitelező abban az esetben, ha a kielégítés a jelzálogos követelés vagy a jelzálogjog átszállását eredményezi, nem törlési engedélyt, hanem az átszállás bejegyzésére alkalmas nyilatkozatot köteles kiadni. Felmerült ezzel kapcsolatban a kérdés, vájjon a jelzálogos hitelező akkor, ha törlési engedélyt kérnek tőle, köteles-e az egész tényállást kivizsgálni és ennek eredményéhez képest megállapítani, hogy nem átszállás következett-e be? Vagy máskép formulázva: az a jelzálogos hitelező, aki törlési engedélyt ad, jóllehet az anyagi jog szempontjából átszállás következett be, nem teszi-e ki magát a későbbi jelzálogos hitelezők s harmadik személytől származó kielégítés esetében a tulajdonos vagy a személyes adós, kártérítési követelésének? Kétségtelen ugyanis, hogy a tulajdonosra, a személyes adósra vagy a harmadik személyre átszálló jelzálogjog a megszerző hitelezői által végrehajtás alá vonható vagyontárgyat alkot, helyesebben arra ad alkalmat, hogy a végrehajtás alá vont követelést biztosító jelzálogjogon a hitelező javára végrehajtás útján aljelzálogjog alapíttassák és így az átszállás bejegyzéséhez szükséges jognyilatkozat helyett törlési engedélyt adó jelzálogos hitelező a többi hitelezőket ettől a lehetőségtől fosztja meg, ezzel tehát őket megkárosíthatja. Ámde vájjon csakugyan megvan-e ilyenkor a károsodás és a jelzálogos hitelező ténye közt az okozati összefüggés? a biztosítás köttetett (465. §. 2. p.j 469. §. 3. p.; 476. §. I.), amelynek bekövetkeztétől a biztosítási összeg kifizetése függővé tétetik (500. §. 3. és 505. §. 1. p.). — Thiring tervezetének 1473. §-a ,,érdeket érintő bizonyos esetről", a ,.biztosítási esetről" (Versicherungsfall) beszél. A kockázat (risque, risk, rizikó) helyett sokszor használják a „veszély" (Gefahr), bizonytalan esemény (ungewissene Tatsache; Ereígnissfall, effet du hasard), esetleges szükséglet (zufálliger Vermögensbedarf, Güterbedarb, besoin éventuel), stb. szavakat. Mi a biztosítási kockázat megjelölést tartjuk legrövidebbnek és legmegfelelőbbnek. A törvény rendszerében a kielégítés alapján rendszerint törlési engedélyt lehet követelni, s ahhoz, hogy átszállás legyen a kielégítés következménye, bizonyos olyan tényállás szükséges, amely kívül esik a jelzálogos hitelező és a kielégítő személy közti jogviszony körén. Sőt még ha pl. a jelzálogos hitelező tudja is, hogy eredetileg a tulajdonos és a személyes adós közti viszonyban a teljesítésre csak a személyes adós volt köteles, az ő tudtán kívül utóbb is állhatott be a tulajdonos és a személyes adós közti jogviszonyban olyan változás, amely a jelzálogjognak a kielégítést szolgáltató tulajdonosra átszállását kizárja. Ha ezekben a kísérő jogviszonyokban olyan a helyzet, hogy az átszállás az anyagi jog szempontjából nem következett be, a jelzálogos hitelező az átszállásba beleegyező nyilatkozat kiadásával okozhat zavart, mert ha az átszállást sikerül a telekkönyvbe bejegyeztetni, az, akivel szemben az állítólagos megtérítési követelés nem áll fenn, lesz kénytelen a jelzálogjog törlését szorgalmazni; ha viszont az átszállás bejegyzésének feltételeit a T. R. 25. §-a értelmében már a telekkönyvi hatóság előtt sem lehet kimutatni, a jelzálogos hitelezőnek az átszállás bejegyzésébe beleegyező nyilatkozata a hitelezőt kielégítő személyre nézve értéktelen okirat lesz és az ilyen használhatatlan okirattal a kielégítő személy azért sem lesz köteles beérni, mert a hitelező a telekkönyv szerint a nyilatkozat kiadása után is jelzálogos hitelező maradna és a jelzálogjog felett rendelkezhetnék. Nézetem szerint tehát a jelzálogos hitelezőnek a kielégítés fejében kiszolgáltatandó okirat tartalma tekintetében a kielégítő kívánságához aggodalom nélkül lehet igazodnia és épen akkor, ha a kielégítő átszállás bejegyzésébe való beleegyezést tartalmazó nyilatkozatot kér, ajánlatos meggyőződnie arról, hogy az átszállás feltételeit a kielégítő képes lesz-e kimutatni, mert csak ebben az esetben lesz biztosítva a Jt. 50. §-ának utolsó bekezdésében megszabott kötelezettség teljesítése. Ami a harmadik személynek a törléssel okozott kár kérdését illeti, nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az akinek javára a jelzálogjog átszállását bejegyzik, ezzel a joggal szabadon rendelkezik és az aljelzálogjog szerzésének lehetőségét az eredeti jelzálogos hitelező azzal sem biztosíthatja, ha a törlési engedély kiadását megtagadja, mert semmi akadálya sincs annak, hogy az, akire a jelzálogjog átszállott, az átszállás telekkönyvi bejegyzése iránti kérvény benyújtásával egyidejűleg a jelzálogjogról lemondjon és annak törlését kieszközölje. Kiemelést érdemel még, hogy a tulajdo nosra átszálló jelzálogjogon egyébként sem a