Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 11. szám - A csendes társaság főbb problémái

li. Sí. egyre nagyobb jelentőségűvé váló konzorciumnak is.1 Az élet számtalan változatát azonban taxatíve felsorolni természetesen lehetetlen, meg kell elégednünk annak a megállapításával, hogy a gazdasági élet de íacto mint szükségletet vette birtokába a csendes társasági alakzatot. 2. A csendes társaság jogi természete és helye a társasági jogban. Az Apáthy István által szerkesztett magyar kereskedelmi törvénytervezet/' — mely egyébként hü receptiója a régi Allgemeines Deiitsches Handelsgesetzbuchnak, — nem vette át mintaképétől a csendes társaságra vonatkozó szakaszokat. Apáthy ezt azzal indokolta, hogy ez a „társaság" nem kereskedelmi társaság egyrészt, mert a társasviszony kifelé nem érvényesül, másrészt nem is társasviszony, hanem — szerinte — nem más, mint egyszerű kölcsönszerződés a vállalat tulajdonosa és a csendes társ között. Erre az álláspontra helyezkedett az általános kereseti adóról szóló 1922 : XXIII. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 180.000 1922. P. M. sz. rendelet 16. §. 4. bekezdése is,1'' midőn azt mondja, hogy: „Kereskedelmi társaságnak nem tekinthető, tehát általános kereseti adó alá tartozik a nevezetlen vagy csendes társaság is . . . Ennek lényege abból áll, hogy egy, esetleg több egyén esetleg jogi személy, (pl. bank, stb.) valamely kereskedelmi üzletnél a nyereségben és veszteségben bizonyos összeggel érdekelve van. Ezek az úgynevezett „csendestársak". Az ilyen társas viszonynál teljesen hiányzik az ismertető jel, amely szükséges ahhoz, hogy az egyesülés harmadik személyek irányában mint társaság felismerhető legyen. A viszony, amely az ilyen egyesülésnél a tagok közt keletkezik, természeténél fogva minősített kölcsönszerződésnek tekinthető, amely egyrészről a felek megállapodásában, másrészről az általános magánjogi elvekben talál szabályozást." A gyakorlat azonban tökéletesen megcáfolta a kölcsön elméletét s ma már úgyszólván osztatlanul elfogadják a jog tudósai és gyakorlati művelői egyaránt, hogy a csendes társaságban a társasági elemek túlnyomók. Ez álláspont főbb bizonyítékaihoz tartozik, hogy míg a kölcsön reálcontraktus, vagyis foganatba kell mennie ahhoz, hogy létrejöjjön, addig a csendes társaság consensualis contractus, melynek létrejöttéhez elegendő a felek közötti — akár szóbeli — megállapodás. Az összeg a kölcsönnél obiigandi causa adatik át, míg a csendes társa' Kuncz Ödön: A magyar kereskedelmi és váltójog vázlata. I. köt. 297. 1. s L. Tervezet 126. 1. fi Bozóky Géza: Magyar Kereskedelmi Jog I. köt. 384, 1. 253 ságnál solvendi causa. Nem azonosítható azonban a csendes társaság a kölcsön adására irányuló kötelezettséggel (pactum de mutuo dando) sem, mert míg pl. a kölcsönadó a kölcsönvevő csődje esetén visszavonhatja igéretét és nem kell a kölcsönt folyósítania,7 addig a csendes társ betétjének lefizetésére még a komplimentár csődje esetén is köteles.8 Lényeges különbség van továbbá a felhasználási módban, mert míg a kölcsönvett összeggel az adós rendszerint tetszése szerint tehet, amit akar, addig a betétet a komplimentár csak üzlete körében használhatja fel, és semmi esetre sem saját privát céljaira. A kölcsön még ma is a római jog szabályai szerint (más megállapodás hiányában) ellenszolgáltatás nélkül adatik, s a nyereségben való részesedés legalább is nem szokásos, ha nagyritkán elő is fordul, a csendes társaságnál viszont cogens szabály a nyereségrészesedés. Jelentékeny különbség a kölcsön és a csendes társaság között az is, hogy a csendes társat ex lege ellenőrzési jog illeti meg az üzlet vitelében, míg a kölcsönnél ilyen jogot legfeljebb szerződésileg köthet ki magának a hitelező. A csendes társ vagyonbetéte nemcsak készpénzből állhat, de lehet bármely vagyonértékű jog (pl. használati jog, bérleti jog, stb.J is, a kölcsön tárgya viszont csupán pénz, vagy más helyettesíthető ingóság (res fungibilis) lehet. Végül reá kell mutatnom arra, hogy a kölcsönt a csendes társaságtól megkülönbözteti a szerződő felek kifejezésre jutó akarata is, az, amit egyesek az affectio societatis megjelöléssel illetnek," míg mások animus contrahendae societatis terminus technicussal jelölnek meg.10 Az ú. n. egyszerű kölcsönteóríán kívül még különböző más elméletek is igyekeztek a csender társaságot a társasági jogból kizárni, így: az egyik vélemény szerint a csendes társaság nem más, mint egy módosított, vagy minősített kölcsönügylet. Egy másik nézet szerint módosított hitelviszony, míg egy további, — igaz hogy egvedülálló — felfogás megbízással kapcsolatos szolgálati viszonynak tekinti,11 végül említésre méltó Nizsalouszky Endre felfogása, aki minősített bizományi viszonyt lát benne.12 7 Szende Páter Pál: Kötelmi Jog I. köt. 565. 1. idézi a M't. 1318. §-át, mely szerint aki kölcsön adására kötelezte magát, .kétség esetében megtagadhatja annak kiszolgáltatását, ha a másik fél vagyoni viszonyai annyira megromlottak, hogy ezáltal a kölcsön visszafizetése veszélyeztetve lenne. s L. a törvényjavaslat 121. §. 2. bek, 0 Kuncz: 4 jegyzetben i. m. 358. 1. 10 August Saenger: Die stíllé Gessellschaft 33. 1. 11 A. Liibbert: Die reohtlíche Natúr der stillen Gesellschaft 49. 1. 12 Nizsalovszky Endre tanulmányában: A csendes társaság és a K. T, revíziója, Kereskedelmi Jog XXII, évf. 9. sz. KERESKEDELMI JOG