Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 11. szám - A csendes társaság főbb problémái

254 KERESKEDELMI JOG 11. SZ. A magyar törvénytervezet a szerintünk egyedül helyes álláspontot fogadta el, midőn a csendes társaság jogi természetének elbírálásánál követve a német, osztrák, francia és belga törvényeket, a csendes társaságot a societas egy alfajának tekinti.11' A magyar tervezet szerint a csendes társaság nem tulajdonképeni kereskedelmi társaság, mert a magyar K. T. 61. §-a taxativ felsorolást ad a kereskedelmi társaságokról, mely felsorolást csupán a K. f. t.-röl szóló törvényjavaslat 1. §-ának első mondata egészít ki azzal, hogy a Kft. is kereskedelmi társaság. De ha nem is nevezi kereskedelmi társaságnak a csendes társaságot, mégis az a tény, hogy a magánjogi társaságtól sokkal távolabb áll, mint a kereskedelmi társaságoktól, azokban a kérdésekben, melyeket a csendes társaságról szóló törvény nem szabályoz kiegészítő és kisegítő jogszabályként a közkereseti és betéti társaság normái veendők figyelembe. Szerintem a csendes társaság mindenesetre quasi kereskedelmi társaságnak tekintendő. A csendes társaság és a betéti társaság között különbség t. i. nem annyira a lényegben, mint inkább egyes külsőségekben mutatkozik.14 A betéti társaságnál a bel- és kültagok közösen egy cétfet alkotnak, s a közös cég cégvagyonnal rendelkezik, a csendes társaságnak nincs közös cége, s nincs közös cégvagyona sem. A cég egyedül a komplimentáré, aki kifelé szuverénül képviseli a céget, s a cég vagyona is tulajdonilag a komplímentáré, mert a csendes társ betétje a komplimentár cégének a vagyontömegébe száll át. Viszont a csendes társ a komplimentárnak valódi társa, s befelé a komplimentár jogai akár oly mérvben is megszoríthatok a csendes társ javára, hogy az lesz gazdasági értelemben az üzlet igazi ura. A cég vagyona pedig ha nem is közös vagyon, de mindenesetre célvagyon, melynek kölönös rendeltetése az, hogy a lényegileg közös nyereségre és veszteségre vitt üzletnek szolgáljon. Egyezik azonban a csendes társaságnál és a betéti társaságnál a lényeg, t. i. hogy a tagok egy része korlátlanul egész vagyonával felel, ezek a betéti társaság beltagjai, s a csendes társaság komplimentár jának jogi helyzete megfelel a 13 Híven tükrözik vissza a törvényihozónak ezt a szándókát Hallá Aurélnak a Kereskedelmi Jog XXVI. évf. 1. és 2. számaiban megjelent cikkei. 14 Klasszikus tömörségével juttatta ezt kifejezésre a német Denkschrift zu dem Entwurf eines H. G. B, etc (182. 1.) mondván: Die stille Gesellsohaft hat mit der Kommanditges, den Zweck gémein, beschránkt und unbeschránkt beteiligte Gesellsohafter zu vereinigen. Aber wáhrend die Kommanditges, als solche auch nach aussen hervortrítt, eine besondere Firma, führt und eín selbstándiges Gesellschaftvermögen besitzt, geht die stille Gessellsohaft in dem Vertragsiverháltnisse zwischen dem stillen Gesellohafter und dem Inhaber des Handels-Gewerbes auf." betéti társaság beltagjaiénak, míg a csendes társ jogi helyzete a felelősség tekintetében a betéti társaság kültagjaiéhoz hasonlítható. Kevésbbé fontos, habár nem érdektelen különbség a betéti társaság és a csendes társaság között, hogy a betéti társaság tagjainak a száma semmilyen irányban sincs korlátozva, míg minden csendes társaságnak csupán egyetlenegy csendes társa lehet. Ha egy vállalkozónak több csendes társa van, úgy minden egyes csendes társsal külön-külön csendes társaság is áll fenn. Egyezik viszont a két társasági forma újra abban, hogy a tagok mindkét oldalon nemcsak fizikai személyek, hanem jogi személyek is lehetnek. Mi akadálya nincs tehát annak, hogy akár részvénytársaság legyen egy fizikai személy komplimentárja, akár korlátolt felelősségű társaság legyen egy másik jogi személy kommanditístája. 3. A csendes társaság de lege laía és de lege ferenda.1" Judícatúránkban a csendes társaság szabályai már eddig is meglehetősen kijegecesedtek. A Kúria 6716/1922. sz. határozatában kölcsönszerződés helyett csendes társaságot állapít meg, minthogy a szerződés a csendes társnak az üzleti vitelében a hitelező érdekvédelmét rendszerint meghaladó beavatkozási és ellenőrzési jogot adott. Csendestárs! viszonyt állapított meg továbbá a kir. Kúria azon esetben, amidőn valaki meghatározott összeggel járult a vállalkozáshoz, mely összeg nem kölcsönképpen adatott, noha kifejezetten biztosítva volt, (C. 519/1910.) továbbá amidőn az együttműködő társak közül csupán egyik volt bejegyezve a kereskedelmi cégjegyzékbe (C. 599/1904.) és abban az esetben is, amidőn a felek oly megállapodásra léptek egymással, hogy az egyik félnek cége alatt eddig is már fennállott üzletét a régi cég alatt a másik fél pénzzel segíti. (C. 212 1895.) A társak külső jogviszonyait illetően bíróságaink megállapították, hogy a keresdelmi törvénynek a társaságokra vonatkozó szabályai a csendes társaságra nem terjednek ki. Kifelé csakis az üzlettulajdonos tekintetik jogosítottnak és kötelezettnek. A csendes társaságnak nem lehet közös cége, s így természetesen, mint ilyent a cégjegyzékbe bevezetni sem lehet. (C. 1191/1890.) Kifelé viszonylatban legfontosabb a C. 732/1912. sz. határozat, mely szerint a társaság kötelezettségeiért a csendes társ közvetlenül nem felelős. 15 Az ezen fejezetben idézett határozatok részben a Min. Ind.-ból vétettek, részben Weisz Gyulának a Kereskedelmi Jog 1922. évf. 154. 1. megjelent összeállításából.