Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 2. szám - Részvényjogi gyakorlatunk 1928-ban

76 KERESKEDELMI JOG 2. sz. közgyűlés az ekként kijelölt egyéneket választja meg (IV. 457/1927. Hdt. 21.). A K. T. 179. és 182. §-aiból következik, hogy az igazgatóság nincs jogosítva arra, hogy a saját, illetve valamely tagja részére oly javadalmazást állapítson meg, amely sem az alapszabályokban benn nem foglaltatik, sem pedig közgyűlési határozaton nem alapszik: ezt felsőbíróságaink több határozatban is leszegezték (IV. 457/1927. Hdt. 21. — IV. 732/1927. HT. 55. — Budapesti Tábla VI. 349/1928. JH. 1137.). Az igazgatósági tagnak a K. T. 189. §-án alapuló kártérítési kötelezettsége tekintetében a Kúria két határozatban is kidomborította, hogy ennek elengedhetetlen előfeltétele a vonatkozó cselekvés, illetőleg mulasztás és a kár bekövetkezte közti okozati összefüggés fennforgása (VII. 5308/1927. KJ. 70. — VII. 5698/1927. JH. 964.). A kárt okozó igazgatósági tag ellen akár az egyes részvényes, akár a társaság hitelezője felléphet s a kártérítési kötelezettséget nem szünteti meg sem az, hogy a kárt okozó intézkedés közgyűlési határozaton alapszik, sem pedig az, hogy a közgyűlés az igazgatóságnak a számadásokra és mérlegre nézve a felmentvényt megadta (IV. 371/1927. HT. 63.).11 A 4. számú jogegységi döntvény értelmében a mérlegnek a rt. irodájában való közszemlére tétele által az igazgatóság eleget tesz a K. T. 198. §-ában előírt kötelezettségének: ezen a jogszabályon alapszik a szegedi tábla I. 1579/1927. számú határozata (HT. 13.). A rt. eredményszámlájának oly módon való összeállítása, hogy az az egyes számláknak, tehát a gyártási számlának is csupán végeredményét tünteti fel, megfelel a törvény idevágó rendelkezéseinek (IV. 4331/ 1927. KJ. 72.). A budapesti tábla VI. 8792/1928. számú (JH. 1637.) határozatában kifejtette, hogy rt.-ok fúziója esetén a beolvasztó rt. alaptőkéjének felemelését nem tekinti elengedhetetlen feltételnek, minthogy az egyesülés lényegét nem az alaptőkék névértékének összetétele, hanem a vagyonegyesülés alkotja. Annak vizsgálatába, hogy a beolvadó rt. vagyona az érte adott csererészvényeknek megfelel-e, a bíróság nem bocsátkozott, minthogy azt a rt. oly visszterhes ügyletének tekinti, amelynek megvizsgálásáig a hitelezők védelme nem terjedhet.12 A K. T. részvényjogi büntető határozatainak alkalmazásában bíróságaink kimondották, hogy a részvényesek meghatalmazottainak a közgyűlési jegyzőkönyvben részvényesekként való megjelölése csak akkor meríti ki a K. T. 218. §. 4. pontjában körülu V. ö. T. 127. §. 12 Lásd erről részletesen: Dr. Reitzer Béla: A részvénytársaságok fusiója. KJ. 1929., 1. sz. írt vétség tényálladékát, ha ez visszaélés céljából történt (IV. 6615/1926. HT. 2.); hogy az igazgatósági tag a K. T. 221. §. 1. pontjában körülírt mulasztások, illetőleg cselekedetek következményei alól nem szabadul, ha igazgatósági tagságáról oly időben mond le, amelyben azoknak tényálladéki elemei már fennforogtak (Szegedi Tábla I. 783/1927. HT. 3.); hogy nem forog fenn kereskedelmi vétség, ha az igazgatóság a közgyűlést az alapszabályok által előírt első évnegyedben ugyan nem hívta össze, ámde a közgyűlés még az illető évben összehívható, minthogy a K. T. 221. §-ának 2. pontja szorosan értelmezendő (Szegedi Tábla I. 1883/ 1927. H. T. 65.) Ugyancsak a szegedi tábla mondotta ki, hogy az egyes igazgatósági tagokat pénzbírsággal sújtó elsőbírói végzés ellen csak az egyes igazgatósági tagok élhetnek felfolyamodással, az igazgatóságnak mint testületnek felfolyamodása hivatalból visszautasítandó (I. 1880/1927. HT. 125.).1; 13 A fentiekben már megemlítetteken kívül folyóirataink 1928. évi folyamában még a következő részvényjogí vonatkozású dolgozatok láttak napvilágot: Dr. Hallá Aurél: A kereskedelmi társaságok reformja (KJ. 1. sz.); Dr. Kronstein András: A főrészvényes felelőssége (Ja. 1. sz.); Dr. Bátor Viktor: A részvénytársasági igazgatóság elnökének elnöklési joga a közgyűlésen (Jtk. 2. sz.); Dr. Kőnig Vilmos: Részvénypiac és részvényjog (KJ. 3. sz.); Dr. György Ernő: Részvényjogi problémák a kényszeregyezségi eljárásban (Jtk. 4. sz.); Dr. Kelemen Mózes: Alaptökeemelés — részvényelvonással (ÜL. 5—6. sz.); Dr. Schmidt Sándor: Alaptőkeemelés részvényelvonással (ÜL. 7. sz.); Dr. Szende Péter Pál: Széljegyzetek a részvényelvonás problémájához (KJ. 8—9. sz.); Dr Mautner Dezső: A részvénytársasági ügyrendről (KJ. 11'. sz.); Dr. Kelemen Mózes: Mégegyszer — az alaptőkeemelésről (KJ. 12. sz.). — Kisebb közlemények; Részvénytársaság fióktelepének perképessége (Jtk. 10. sz.); F. B.: Részvényelővételi jog az új lengyel részvényjogban (KJ. 8—9. sz.); sz. /.: A részvényjog reformja — a salzburgi német jogászgyűlésen (K. J. 11. sz.). Sajtóhibák. Lapunk jubiláris száma impozáns tartalmával és alakjával a jogirodalom iránt érdeklődő közönség körében kellemes feltűnést keltett. — Nekünk azonban meg kell állapítanunk azt is, hogy ünnepi számunkba sok sajtóhiba csúszott be (különösen dr. Hallá cikkébe), melyekért ezúton is elnézést kérünk. — Reméljük, hogy a jövőben hibák nem fognak előfordulni. I 71 1 DR6fi£R BAKSOR i ! S + TT TTTTTTTTTT T^TTTTT TT T TTT » TT7T TT TVTTT TTTTT TTT +