Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 2. szám - Részvényjogi gyakorlatunk 1928-ban

2. sz. KERESKEDELMI JOG 73 burg2 s ebből egyszersmind következik, hogy a jogszabálynak a maga rendező erejével mindenütt és minél gyorsabban meg kell jelennie, ahol oly gazdasági jelenség mutatkozik,' amelyre szabályozó tevékenységét eddig nem terjesztette ki. A dolog természetéből következik, hogy a jogalkotó tényezők eme feladatuknak csak több-kevesebb fogyatékossággal tehetnek eleget s a gazdasági élet fejlődésével nem mindig tudnak lépést tartani. Ezen kétségtelenül fennálló tempóbeli különbség okozta zavarok kiküszöbölése az állam jogszolgáltató szervének, a bíróságnak feladata s ez a feladat annál nehezebb, minél nagyobb a tempóbeli különbség. Kevés jogterületen maradt el a jogalkotás a gazdasági élet fejlődése mögött oly mértékben, mint a részvénytársasági jog területén. Hogy milyen fejlődésen ment át gazdasági életünk s benne a részvénytársaságok szerepe 1875 óta: mindenki előtt ismeretes. A gazdasági élet rohamos fejlődése s mellette a törvényhozó passzivitása :oly ellentét, amely bíróságainkra hosszú idő óta súlyos feladatot hárít. A kir. Kúria mindenkor igyekezett is a törvénynek mindinkább érezhetővé vált hiányait az élet követelményeinek megfelelően pótolni. Igyekezett az írott részvényjog szabályait oly értelemben kiegészíteni, illetőleg magyarázni, amely az ítélkezésében mindenkor szem előtt tartott méltányosság követelményeinek leginkább megfelel és igyekezett gátat vetni azoknak a visszaéléseknek, amelyekre a törvény hiányossága esetleg módot adott volna. Elegendő e részben az elővételi jog kérdésében elfoglalt álláspontjára hivatkozni, amely a szembenálló érdekek szigorú megóvása mellett is módot talált arra, hogy az elővételi joggal űzhető esetleges visszaéléseknek elejét vegye. Abban a határozatában azonban, amely az elmúlt év legérdekesebb részvényjogi döntésének tekinthető (IV. 3087/1928. — KJ. 113; Hdt. 51.), az általános felfogás szerint ebben az irányban túlment azon a határon, amelynek betartása fontos érdeke a gazdasági forgalom feltétlenül szükséges biztonságának. Ezen ítélet szerint ugyanis semmis és érvénytelen Jtk. = Jogtudományi Közlöny; PJ. = Polgári Jog; ÜL. — Ügyvédek Lapja. — A jelzés után következő szám a határozatnak a megjelölt gyűjteményben elfoglalt sorszámát jelenti. — Ellenkezőnek megjelölése híjján a határozat a kir. Kúria határozata. — A határozatgyüjteményeknek és folyóiratoknak mindenkor 1928. évbeli folyama értendő. — Rt. = Részvénytársaság; T. = Dr. Kuncz Ödön törvénytervezete a részvénytársaságról, a szövetkezetről és a korlátolt felelősségű társaságról (Bpest : Glóbus, 1926.). 2 „Die Beziehungen zwíschen dem gellenden Aktienrecht und der heutigen deutschen Wirtschaft." (Ausschuss zur Untersuchung der Erzeugungs- und Absatzbedíngungen der deutschen Wirtschaft, I. Unterausschuss. 3. Arbeitsgruppe. I. Teil. Berlin: Mittler, 1928. 45. 1.). az olyan szerződéses megállapodás, amelynek értelmében a zálogbaadott részvények tulajdonosa a zálogjog fennállásának tartamára a részvényeket megillető szavazati jog gyakorlását a záloghitelezőre ruházza át, minthogy az ilyen megállapodás egyrészt a jó erkölcsökbe, másrészt a részvényjog alapelveibe ütközik s mint ilyen bírói oltalomban nem részesülhet. Annakidején részletesen is kifejtettem3, hogy miért nem tartom ezt az álláspontot helytállónak; ezúttal csak arra kívánok reámutatni, hogy az úgy részvényjogi, mint általános magánjogi szempontból a szerződési szabadság oly megszorítását foglalja magában, amelyre írott jogszabályainkból indok nem meríthető, s amely állandó gyakorlattá válta esetén a forgalom biztonságát igen nagy mértékben veszélyeztetné. Mint említettem, ez az általános felfogás: az irodalom egyöntetűen erre az álláspontra helyezkedett.4 A cégjogi gyakorlatnak azon szabályából, hogy rt. cége természetes személy polgári nevét tartalmazó cégszöveggel csak az esetben jegyezhető be, ha a rt. e természetes személy kereskedelmi üzletének szerződéses átvételét a bejegyzéssel kapcsolatosan igazolja, a Kúria a contrario azt a következtetést vonta le, hogy az a körülmény, miszerint a rt. cége polgári nevet tartalmazó cégszöveggel van bejegyezve, egymagában is alapul szolgálhat az üzletátruházás tényének megállapítására. (IV. 8722/1927. Ülj. június 15. 3. 1.) Mindenesetre aggályosnak tartjuk, hogy a bejegyzés ténye mint perenkívüli, nemkontradiktórius aktus, ilyen vonatkozásban praejudikáljon egy peres ügy ténymegállapításának. A rt.-i fiók perképessége tekintetében a VII. 4556/1927. sz. határozat (KJ. 46.) kimondotta, hogy a fiók által kötött ügyletből származó jogok és kötelezettségek alanya nem az ügyletet kötő fiók, hanem maga a rt., perfélként tehát nem a fiók, hanem csak maga a rt. szerpelhet. Ugyanezen elv olvasható a VII. 5566/1927. sz. határozat (JH. 739.) indokolásában. Nagyfontosságú kérdésben foglalt állást a 3 Zálogbaadott részvények szavazati jogának átruházása a záloghitelezőre. — KJ. 10. sz. 4 Dr. Sebestyén Samu: A közjó érdekében. Jtk. 16. sz. — Dr. Kronstein András: Az álrészvényes szavazati joga. PJ. 8. sz. — Dr. Liebmann Ernő: Az erkölcstelen ügyletek a Magánjogi Törvénykönyben és a bírói gyakorlatban (sub. IV.). Jtk. 24. sz. — Dr. Kuncz Ödön: Az értékpapírletét problémái. Kj. 1929., 1. sz. — Dr. Reitzer Béla: Részvénytársaságok fusiója. KJ. 1929. 1. sz.,,.. . alapvető problémákban — mondja Reitzer — gyakran kerül összeütközésbe gazdasági közfelfogás és bírói ítélkezés. Klasszikus példája ennek az a közelmúltban hozott legfőbb bírósági döntés, amely a részvények zálogul való lekötése és a szavazati jognak ezzel kapcsolatban a hitelezőre történt átruházása kérdésében világot látott és amely úgy a gazdasági, mint a jogi élet körében szinte szokatlan izgalmakat váltott ki.'