Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / Tartalommutató

Bírói joggyakorlatunk összefoglalása \929-re. Általános. Oldal 1. Anyagi jogi szabály, hogyha a szerződést okiratba is foglalták, az okiratba fel nem vett korábbi szóbeli megállapodás hatályos, ha az okirat értelmezésére szolgál ... 55 2. Anyagi jogi szabály, hogy az akarat hiányainak hatását oly jognyilatkozat esetében, amelyet megbízott tett, ennek személye szerint kell megítélni 55 3. Anyagi jogi szabály, hogy amennyiben közjogi szabályok szerint az egyesület létrejöveteléhez az alapszabályok kormányhatósági láttamozása vagy jóváhagyása vagy más hatósági intézkedés szükséges, az egyesület létrejövetele a hatósági intézkedés bekövetkeztétől függ. Az is jogszabály, hogy a láttamozás, jóváhagyás vagy más intézkedés vagy megtagadásuk visszahat az egyesület megalakulásának idejére 55 4. A fellebbezési bíróság az ügy érdemében helyesen indult ki a bírói gyakorlaton alapuló abból a jogszabályból, hogy a rendes bíróság a fegyelmileg elbocsátott alkalmazott magánjogi igényének elbírálásánál csak azt teheti vizsgálat tárgyává, hogy a fegyelmi eljárás szabályszerűen volt-e lefolytatva és hogy a kiszabott büntetés alkalmazható volt-e? 81 5. Valamely okiratban foglalt nyilatkozat kényszerhelyzet alapján akkor érvényteleníthető, ha jogellenes, testi épségét, vagy lényeges vagyoni érdeket veszélyeztető fenyegetéssel bírták rá az aláírót az okirat aláírására, és ha az aláírónak a félelemre alapos oka volt, vagy a másik fél az ő szorult helyzetét felismerve és kihasználva, reá nézve káros cselekmény elkövetésére bírta őt reá 81 6. Az a jogszabály, hogy ha a felek a semmisség okának megszűnte után a semmis szerződést megerősítik, egymás irányában kétség esetében akként vannak jogosítva és kötelezve, mintha a szerződés kezdettől fogva érvényes lett volna, a megerősítés kelléke gyanánt nem kívánja meg azt, hogy a felek ezt az akaratukat új ügylet kötése formájában vagy a megerősítésnek szavakban való kifejezett kinyilvánításával juttassák kifejezésre 81 7. A kereskedelmi tengerészeti jog szabályai ma sincsenek hatályon kívül helyezve. — Nem a tengerészeti jog körébe eső kérdéseken kívül a szolgálati viszony az 1910/ 1920. M. E. sz. rendelet alapján bírálandó el 81 8. Az 1924 : XIII. t.-c. 7. §-a értelmében a fogadósnak a vendég elszállásolásából és egyéb szükségleteinek fedezéséből eredő követelési biztosítására az adós ingóira törvényes zálogjoga van. A törvényes zálogjog arra nem ad jogot, hogy az adós távozása előtt, ennek ingóságait az adós rendelkezése és használata alól elvonja 84 9. A finaneírozási szerződés lényegileg nem egyéb, mint kölcsön adására vonatkozó előszerződés. Az ilyen szerződéstől az a fél, aki magát a kölcsön nyújtására kötelezte, pusztán azzal az okadatolással, hogy a financirozási szerződés köfelmet nem szül, — el nem állhat 10. Az emberi hulla általános forgalom, adásvétel tárgyául nem szolgálhat 11. Anyagi jogi szabály, hogy aki szerződési nyilatkozatának megtételénél tévedésben volt, nyilatkozatát, amennyiben a másik félre a szerződésből ingyenes előny vagy aránytalan nyereség háramolnék, abban az esetben is megtámadhatja, ha tévedését nem a másik fél okozta 12. Anyagi jogszabály, hogy valamely kár menynyiségének megállapítása tekintetében a kárt okozó cselekmény véghezvitelének időpontja irányadó, — aminélfogva csakis az •zen időpont szerint fennforgott kár megtérítésének van helye 13. Tengerész tisztre (rádió) nem az ipartörvény, hanem a magyar tengerészeti jog irányadó 14. Ha a követelés alapja és mennyisége szerint elkülöníthető vitánál a bíróság az alap fennállását közbenszóló ítélettel állapította meg és valamelyik fél a jogalap kérdésére vonatkozó perújítási ok alapján kívánja a a pert megújítani: perújítási keresetével a közbenszóló ítéletet önállóan nem támadhatja meg, hanem a Pp. 565. §-a szerint a végítélet (részítélet) ellen érvényesített perújítás keretében kell a közbenszóló ítéletet megtámadnia. Ehhez képest a perújításnak a Pp. 567. §-ában megállapított határidőt az alappert befejező végítélet (részítélet) jogerőre emelkedésétől kell a törvény (Pp. 410. §-a) értelmében számítani ... 15. Az alperesnek az a kijelentése, hogy a pénz kihelyezésének következményeit vállalja, helyesen csak akként értelmezhető, hogy ezzel a nyilatkozattal csak a hitelezés körül elkövetett könnyelműség vagy gondatlanság következményeit kívánta vállalni arra az esetre, ha ez terhére megállapítható, de a pénz feltétlen visszafizetéseért kötelezettséget nem vállalt 16. Bűnügyi eljárás megindításának kilátásba helyezése nem képez jogellenes kényszert 17. Az anyagi jogszabályok értelmében a jóerkölcsbe ütköző szerződés semmis, ebből kifolyólag annak joghatása semmi irányban sincs 18. Megtévesztés alapján csak abban az esetben követelhető előbbi állapotba visszahelyezés, ha a megtévesztés magával az ügylet létesítésével kapcsolatos és így ezen az alapon magának az ügyletnek az érvényessége támadható meg; ellenben, ha az ügylet lebonyolításában jelentkezik megtévesztés, az csak az ügylet nem kellő teljesítéséből származtatható jogok érvényesítésére nyújt alapot, mely jogok közé magának az ügylet érvényességének megtáma-