Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / Tartalommutató

Oldal dása és ebből folyóan az előbbi állapotba visszahelyezéséhez való igény nem tartozik 171 19. A megítéltnél nagyobb összegre kért és foganatosított biztosított végrehajtás nem szolgáltathat kártérítésre okot 172 20. Nincs olyan törvényerővél bíró jogszabály, mely a régi magyar magánjognak az elévü­lésre vonatkozó általános szabályait hatá­lyon kívül helyezve a munkabéri szerző­dések elévülésére három évi, vagy általá­ban az eddigi 32 éves elévülésnél rövidebb időt állapított volna meg 172 21. Törvényes felhatalmazás alapján bocsátotta ki a kereskedelemügyi iminiszter a 78.003/ 1923. K. M. sz. rendeletet, mely a fuvar­levél felülvizsgáló irodák ügykörét akként korlátozta, hogy annak tulajdonosa ,,a maga nevében csak olyan fuvarokmányok alapján támaszthat igényeket, amelyekben mint feladó vagy címzett szerepel. Egyéb­ként csak mint megbízott jánhiat el 190 22. A biztosított munkás özvegyét az 1907. évi XIX. t.-c. 82. §. utolsó bekezdése értel­mében megillető kártérítési követelés nyújtott kártalanítási erejéig feltétlenül az Országos Munkásbiztosító Pénztárra száll át tekintet nélkül arra, hogy a kárért felelős személy tudta-e azt, hogy a károsultat az Országos Munkásbiztosító Pénztárral szem­ben kártérítés illeti, és hogy a károsulttal kiegyezett-e vagy sem 196 23. Az anyagi jogszabályok értelmében a ke­reskedelemi jog körében is az üzleti tisz­tességbe és a jóerkölcsbe ütköző szerződés semmis, ebből kifolyólag annak joghatása nincs; következéskép annak alapján a szer­ződő fél sem teljesítést, sem kártérítést nem érvényesíthet 214 24. A színlelt szerződéssel palástolt jogügylet érvényességét az erre a palástolt ügyletre vonatkozó szabályok szerint kell megítélni 214 25. Jogszabály ugyan, hogy a jogügylet írásba foglalása esetén a jogügylet az okirat tar­talma által nyer meghatározást s az okiratba­foglalást megelőző megállapodások nem vehetők figyelembe az okirat kifejezett ellenkező rendelkezéseivel szemben, de ez nem szolgál akadályául annak, hogy a fe­lek valamelyike által a szerződést meg­előzően vállalt kötelezettség tartalma, vagy a felek vagyoni viszonya, mint az ügylet­kötésnek a felek valódi akaratát megvilá­gító körülményei a szerződéses nyilatko­zatok értelmezéséül szolgáló adatok gya­nánt figyelembe vétessenek 214 26. Puszta összeszámolás, még ha az eredmény­ről váltót is ad az adós, még nem létesít novatiót 214 27. A Röntgenkezelés ma már elfogadott gyó­gyítási mód; a Röntgensugárzásra nem a veszélyes üzemekre vonatkozó tárgyi fele­lősség szabálya, hanem az 1876: IV. t.-c. azon szabályai irányadók, hogy az orvos az általa elkövetett műhibáért felelős 215 28. Függő termésre vezetett végrehajtás a ha­szonélvezetre vezetett végrehajtással egy tekintet alá esik, vagyis ingók módjára foglalandó le 220 29. Valamely okiratban foglalt nyilatkozat kényszerhelyzet alapján akkor érvénytele­níthető, ha a kényszerhelyzet oly nagy. fokú és ellenállhatatlan erejű volt, hogy annak következtében az okiratot aláíró fél akaratelhatározásának szabad gyakorlásá­ban gátolva volt 238 30. A büntető bíróság felmentő ítélete nem szolgál akadályul annak, hogy a polgári per­ben bizonyíttassék, hogy a felperes hibá­jául felróható tények nem forognak fenn 31. A balesetet okozó csikók gazdája egyedül e minőségénél fogva a balesetért nem fele­lős. Vétkesség nélkül felelősség csupán az eset körülményei s a felek vagyoni viszo­nyaihoz mért méltányosság alapján állapít­ható meg 32. A gazdának belső cselédjével szemben kártérítési felelőssége rendszerint csak akkor áll elő, ha a cselédnek a szolgálat közben bekövetkezett egészségháborítása, vagy balesete tekintetében a gazdát szán­dékosság, vagy mulasztás terheli 33. A gőzekével folytatott munka veszélyes üzem. Az üzem tulajdonosa felelős azért a kárért, melyet alkalmazottja harmadik személynek okoz 34. A gyermek neveltetése a szülői törvénynél fogva terhelő kötelezettség. A neveltetés­sel felmerült költség tehát nem befektetés a szülő javára; annak a visszatérítését ekként a felperes a gyermekét ért balesetért egyébként felelős alperestől nem igényel­heti 35. Az a körülmény, hogy a kártérítési igényt nem maga az alkalmazott, hanem annak elhalálozása következtében hozzátartozói érvényesítik, a Munkásbiztosító hatásköré­nek megállapítását nem akadályozza 36. Turpis causa bilaterális esetén a teljesített szolgáltatás csak jogtalan gazdagodás ese­tén ítélendő vissza 37. Kártérítésre kötelezettség megállapításánál a kártétel ténye után bekövetkezett vélet­len eseményeket nem lehet figyelembe venni; mert a kártérítési kötelezettség a kár­tételen alapszik s a kártevő tényével be­végzetten létrejött 38. Háziállatok tartása nem veszélyes üzem ... 39. A gyalogjáró közönség fokozott vigyáza. tossága. A falusi ember nagyobb óvatos­sá ga mint szabály 40. Az üzem veszélyességén alapuló felelősség kiterjed az üzem bármely ágában előfor­duló balesetre s nem korlátozható az az üzem egyes különös részeire, vagy az egyes üzemi órákra Cég. 41. A cégjegyzékbe történt bejegyzés színle­gességére csak harmadik jóhiszemű szemé­lyekkel szemben nem lehet sikerrel hivat­kozni 42. A K. T. 24. §-a mindenkit oltalomban ré­szesít, ki valamely cég bitorlása által jo­gaiban sérelmet szenved, tehát nemcsak a kereskedőt Üzletátruházás. 43. Képviselet megszerzése és átvétele nem egyenlő jelentőségű az üzletátruházással 44. Városi színház mint műintézel átruházására az üzletáruházási törvény szabályai nem nyernek alkalmazást 45. A kényszeregyezségi eljárás folyama alatt történt üzletátruházás — a kényszeregyez­ség értelmében létrejött üzletátruházást kivéve — az üzletátvevő fél felelősségét nem zárja ki 46. Az 1908. évi LVII. t.-c. rendelkezései alá eső üzletátruházás fogalmát zárja ki az a

Next

/
Oldalképek
Tartalom