Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 1. szám - Felmondásos időre és a hátralévő szerződéses időre járó szolgálati illetmények viszonya

54 KERESKEDELMI JOG 1. sz. ha a hátralévő időre önhibáján kívül nem kap a munkavállaló megfelelő javadalmazású alkalmazást. (Hj. XV. 5. 1. u. o.) Nincs semmi ok arra, hogy a határozott időre elszerződött munkavállaló, akinek a határozott időre vonatkozólag a törvény több jogot ad meg, megilletvén őt bizonyos körülmények között az egész szerződéses időre a kártérítés, — rosszabb helyzetben legyen, kevesebb joggal rendelkezzék, mint az, aki határozatlan időre szerződött. A felmondási idő u. i. csak arra szolgál, hogy a munkavállaló megvédessék a bizonytalanságtól, attól, hogy márólholnapra kenyér nélkül maradjon. Ezért állapít meg a törvény egy minimumot, ameddig a munkavállalónak gondoskodni kell a munkaadónak. Az a munkavállaló, aki határozott időre szerződött, nem eshet el ettől a védelemtől és nem sújtható a bizonyítás terhével. Ezen álláspont felé utal a Kúria P. II. 6078,927. sz. egyik legutóbbi határozata is, amely a fentebb hivatkozott fellebbezési bírósági határozattal szemben kimondja, hogy téves az a jogi álláspontja, hogy felperest a felmondási időre mi sem illeti meg, mert határozott időre kötött szolgálati szerződésnek az időtartam lejárta előtt a szolgálatadó által egyoldalúan jogos ok nélkül történt megszüntetése esetén, az alkalmazottat a szerződési időtartam lejártáig kártérítés és ennek keretében felmondási időre járó igény is megilleti* A polgári törvénykönyv tervezeteinek különböző szövegei is ezen álláspont felé hajlanak. A bizonyítási teher tehát ez esetben áthárul feltétlenül a munkaadóra, míg a további szerződéses időre nézve munkavállalót terheli. Még messzebb megy e téren dr. Schwartz Tibor, aki közkézen forgó könyvecskéjében, (I. k. 20. oldal), azt az álláspontot vallja, hogy a munkavállalónak a fenti esetben nemcsak a felmondási, hanem a szerződés teljes hátralévő tdejére járnak az összes illetményei tekintet nélkül, hogy elhelyezkedett-e másutt, vagy sem. Dr. Zoltán József. IRODALOM. Hazai irodalom. Dr. Sichermann Bernát: A tulajdonosi jelzálogjog- és a telekadósságról. (TÉ6E könyvtár 47. sz.) A füzet a két intézmény külföldi jogfejlődésének levezetése után kimutatja a magyar törvény elméleti és gyakorlati vonatkozásait és ismerteti azokat a szempontokat, amely két intézmény folytán, különösen a hitelnyújtók szempontjából bírnak jelentőséggel. A füzet ára 1.— pengő. Dr. Ballá Ignác: Tételes Magyar Nemzetközi Magánjog. (Budapest, 1928. Grill Károly könyvkiadóvállalata. 262 1.) A háborü és a békeszerződések óta egyre sűrűbben találkozunk oly magánjogi tényállásokkal, melyek nemzetközi vonatkozásokba jutottak; egyre több lett * Lásd a Kúriának jelen számunkban közölt hasonló ítéletét is. azonban az oly magánjogi jogszabályunk is, amely nemzetközi vonatkozásba jutott tényállásokra a külföldi jog alkalmazását írja elő. S mindennek dacára szerző könyve az utolsó évtizedben — tudomásunk szerint — az egyetlen, amely újból szisztematikus egészbe foglalja ezt a teljesen szétszórtan jelentkező felszaporodott joganyagot, kiterjeszkedve a legújabb bírói gyakorlatra. Jogi munka, mely élvezhetőén, érdekesen, nem kerékbetört nyelven beszél. Leköti az olvasót az első laptól az utolsóig. Nehéz problémákat nagy tárgyi tudással, könnyedén old meg s az olvasó kénytelen követni a szerző rendszeresen, logikusan végigvezetett gondolatmenetét. Az elmélet követelményeinek mindenben eleget tesz a szerző és mégis a lüktető életet adja. Ballá dr. könyvével magyar magánjogi irodalmunk — sok efemer életű kommentár után — végre egy rendszeres, komoly munkával, művel szaporodott. n. f* Fejezetek Szent István törvényhozása köréből. Irta dr. Pirály János egy. ny. r. tanár, Budapest. 1928, Grill Károly könyvkiadó vállalata. A kiváló jogtudós rég megírt munkáit most kezdi kiadatni és a sorozatot ezzel a munkával nyitja meg. A munka főleg házassági vagyonjogi kérdésekkel foglalkozik és mint forrásmunka, a házassági jogban előkelő helyet fog elfoglalni. Ügyvédi zsebhatáridőnaptár az 1929. évre. Ennek a közhasznú kis könyvnek immár 3. évfolyama jelenik meg dr. Frankéi Pál budapesti ügyvéd szerkesztésében. A csinos kötésben kiállított zsebnapló ára 2 pengő 40 fillér és a kiadónál (Rónai Miksa, Budapest, V., Alkotmány-utca 10. sz.) kapható. „A választottbíráskodás kézikönyve" második kiadása megjelent. Irta Újlaki Géza dr. budapesti ügyvéd. Akinek választottbíráskodási ügye van, az a könyvet nem nélkülözheti, minthogy az a választottbíráskodás ügyének kimerítő s kitűnő elméleti s gyakorlati szakkönyv, amely a magyar jogiirodalomnak új értékkel való gazdagodását jelenti. A második kiadás kapható a szerzőnél (VI. Nagymező-u. 39.) és bármely könyvkereskedésben. Ára 10 P. A vállalati revizió intézményének fejlődése és jelen állása különös tekintettel a magyar viszonyokra. Vázlat. Függelékben a revizori intézmény bibliográfiája. Schranz András dr. közgazdaságkari egyet, tanársegéd. Budapest, 1928. Kiadja az Adó és Könyvvitel kiadóhivatala. Ára 3.50 P. Dezső Gyula egyet, m., jogakadémiai ny. r. tanár: A kártérítés alaptanai a legújabb jogalkotás szerint. (Különlenyomat az Egyetemi Ref Jogakadémia 1927/1928. évi évkönyvéből.) Szerző a M. M. T.-nek a kártérítésre vonatkozó szabályait birálja a dogmatika s a bírói gyakorlat kapcsán és arra az eredményre jut, hogy az új Codex simán és zökkenés nélkül fog átmenni a gyakorlati életbe. * n. f. — Dr. Zoltán József. A Kereskedelmi Jog bírói joggyakorlata mindig a legfrissebb!