Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 1. szám - Felmondásos időre és a hátralévő szerződéses időre járó szolgálati illetmények viszonya

1. sz. KERESKEDELMI JOG 55 Külföldi irodalom. Dr. Ernst Jacobi: Grundriss des Rcchts der Wertpapieré im Allgemeinen. 3. Umgearbeitete Auflage. Verlag O. R. Reisland, Leipzig, 1928, 126. S. ProL Dr. Walter Kaskel: Arbeitsrecht, 3 erweiterte Auflage, Berlin, 1928. Verlag von Július Springer. Harnik: Der ger. Ausgleich (Práventivkonkordat) nach den Gesetzen der verschiedenen Staaten Europas. 1928. Wien. Perles und Reichenberg, Gebr. Stiefel, 11.20 M. Die Rechtsverfolgung im internationalen Verkehr. Herausgeb. von Fr. Leske und W. Löwenfeld, V. Band. Von Dr. Richárd Fuchs Min. Kat. Berlin, 1927. Kari Heymans Verlag VIII. u. 326 S. 24 M. Proí. Tullio Ascarelli: La Moneta Considerazioni di Diritto privato Padua 1928. 297 S. Hofrat Dr. Albert Wehli: Der englísche und amerikanische Wechsel und Scheck im Gescháftsverkehr. Vortrag. Wien 1928. Manz. BÍRÓI JOGGYAKORLAT. általános. 1. Anyagi jogi szabály, hogyha a szerződést okiratba is foglalták, az okiratba íel nem vett korábbi szóbeli megállapodás hatályos, ha az okirat értelmezésére szolgál. (P. IV. 9128/1927. sz. a. 1928. okt. 17-én. 2. Anyagi jogi szabály, hogy az akarat hiányainak hatását oly jognyilatkozat esetében, amelyet megbízott tett, ennek személye szerint kell megítélni. (P. IV. 492 1928. sz. a. 1928. okt. 25-én.) Az árú kifogástalan átvételére vonatkozó jognyilatkozat tehát megtámadható lenne, ha a nyilatkozat megtételénél valamely lényeges körülményre nézve menthető tévedésben lett volna és a másik fél e tévedést felismerte, vagy pedig aránytalan nyereséghez jutott volna. Megtámadható lenne a jognyilatkozat abban az esetben is, ha a felperes, vagy megbízottja csalárd összejátszással bírta volna rá a nyilatkozatra. Ámde az alperes az átvételi nyilatkozat megtámadására alkalmas ezekre a körülményekre nézve határozott tényállítást nem tett és úgy az elsőbíróságí, mint a felebbezési eljárás során csupán olyan értelmű teljesen ellentétes és jogi hatásban is különböző vagylagos tényállítást terjesztett elő, hogy meghatalmazottja az átvételnél vagy jóhiszeműen tévedett, vagy pedig a felperesi megbízottal rosszhiszeműen összejátszott, az utóbbit kutatni azonban nem kívánja. A fent említett körülményekre vonatkozó tényállítások hiányában pedig az átvételi nyilatkozat hatálytalanítására nem lévén alap, nem sértett jogszabályt a felebbezési bíróság azzal, hogy az alperest az átvételi nyilatkozat hatálytalanságára alapított viszonkeresetével elutasította és ezzel kapcsolatban a kereseti vételár követelése megfizetésére kötelezte. Egyesület. 3. Anyagi jogi szabály, hogy amennyiben közjogi szabályok szerint az egyesület létrejöveteléhez az alapszabályok kormányhatósági láttamozása vagy jóváhagyása vagy más hatósági intézkedés szükséges, az egyesület létrejövetele a hatósági intézkedés bekövetkeztétől függ. Az is jogszabály, hogy a láttamozás, jóváhagyás vagy más intézkedés vagy megtagadásuk visszahat az egyesület megalakulásának idejére. (P. IV. 9406/1927. sz. a. 1928. okt. 16-án.) A felebbezési bíróság ítéletében előadott és meg nem támadott tényállás szerint az I. rendű alperesként perbevont társaskör nevű egyesület alapszabályaínak láttamozását a m. kir. belügyminiszter a per tartama alatt hozott határozatával megtagadta. A fent idézett jogszabály értelmében tehát a nevezett egyesület nemcsak az említett belügyminiszteri határozattól kezdve, hanem elejétől fogva nemlétezőnek tekintendő; eszerint alaptalan a II. r. alperesnek az a felülvizsgálati érvelése, hogy a szóbanforgó egyesület a belügyminiszteri határozat előtt érvényesen létrejött egyesület volt és megszűntnek csak a belügyminiszteri határozat eddig meg nem történt kézbesítése napjától fogva lenne tekinthető. Az, hogy az I, rendű alperesként perbevont egyesület elejétől fogva nemlétezőnek minősül, ügydöntő jelentőségű a II. rendű alperesnek a keresetben megjelölt szőnyegárúk vételáráért való felelőssége szempontjából. Az alakulóban lévő, de érvényesen még létre nem jött egyesület nevében kötött ügyletek ugyanis csak az alatt a feltétel alatt és attól az időponttól fogva tekintetnek az egyesület ügyletei gyanánt, ha az törvényesen létezővé válik; amennyiben azonban az egyesület létre nem jönne, azok, akik annak nevében eljártak, személyesen felelőseek. A felebbezési bíróság ítéletében előadott és meg nem támadott tényállás szerint a II. rendű alperes az általa alapítandó társaskör helyiségeit szőnyegekkel és függönyökkel felszerelendő, a felperest magához hivatta, a szőnyegárúkat kiválasztotta és vételárukért az egyesület igazgatósága nevében felelősséget vállalt, majd a D. jelű levélben a felperestől vételárkövetelése kiegyenlítésére türelmet kért és az egyesület megválasztott ügyészét az ügy rendezésére utasította. Ezek szerint a ténybeli adatok szerint a II. rendű alperes a keresetben megjelölt vétel megkötésében és lebonyolításában az I. rendű alperesként perbevont egyesület nevében eljárt, így az előre bocsátottak értelmében az ügylet teljesítéséért, az egyesület érvényesen meg nem alakulván, saját személyében felelős. Nem sértette meg tehát az anyagi jogot a felebbezési bíróság azzal a döntésével, hogy a II. rendű alperest a kereseti árúk vételárának megfizetésében egyenesen adósként marasztalta. Üzletátruházás. 4. Képviselet megszerzése és átvétele nem egyenlő jelentőségű az üzletátruházással. (P. IV. 4261/1928. sz. a. 1928. okt. 19-én.) A felebbezési bíróság az általa alapul vett abból a tényállásból vont követekeztetést arra, hogy a II. r. alperes részvénytársaság üzletát-