Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 1. szám - Felmondásos időre és a hátralévő szerződéses időre járó szolgálati illetmények viszonya

1. sz. KERESKEDELMI JOG 53 lön telekkönyv az u. n. ipari vállalatok központi telekkönyve szolgál. E telekkönyvet a budapesti kir. törvényszék, mint központi telekkönyvi hatóság szerkeszti és vezeti. Ezekben az ügyekben a Törvényszék mint egyesbíróság jár el. Az egyesbíró határozata ellen előterjesztéssel kapcsolatos felfolyamodásnak van helye. Az előterjesztés felett a törvényszék hármas tanácsban határoz, s ha nem ad helyet az előterjesztésnek, az ügyet a felfolyamodás elintézése végett a Cúriához hivatalból felterjeszti. Az ipari vállalatok központi telekkönyvének berendezésére, szerkesztésére és vezetésére általában a telekkönyvi rendtartás szabályai irányadók az ezen rendeletből folyó módosításokkal. A beadványokat a budapesti kir. törvényszék mint telekkönyvi hatósághoz kell címezni s a központi telekkönyvi hivatalnál kell beadni. (Igazságügyminisztérium épülete Klotild-utca 15., II. em.) A kérvényt a telekkönyvi rendtartás szabályainak megfelelő alakban kell szerkeszteni és a záloglevelek kibocsátására jogosult intézet és érdekelt ipari vállalat közös kérelmeként kell előterjeszteni. Egy példány egyidejűleg a kérelemmel érintett kir. járásbíróságnál mint telekkönyvi hatóságoknál is beadható. A kérvény tartalmára általában a tkvi rendtartás szabályai irányadók, azonban meg kell jelölni a kérvényben az idegen ingatlanokon fennálló dologi jogokat, meg kell jelölni azt a viszonyt és időtartamot, mely az ipari vállalat céljára az idegen ingatlant terhelő dologi jogot biztosítja, s azonosság szempontjából pontosan meg kell jelölni azon ingókat, amelyeket a jelzálog hatálya alól kivenni kívánnak. A jelzálogadósnak ugyanazon követelés biztosítására a jelzálogul lekötött ingatlanait egy telekkönyvi jószágtestté egyesítve kell a központi telekkönyvi betétbe felvenni tekintet nélkül arra, hogy az ingatlanok egy vagy több község, illetve járásbíróság mint telekkönyvi hatóság kerületében feküsznek-e vagy nem. Kereskedelmi Jogi asztaltársaság. A lap reorganizálása alkalmával elhatároztuk, hogy a Kereskedelmi Jog munkatársait minden hónapban barátságos eszmecserére összehívjuk, amelyen a tulajdonképeni szerkesztőségi kérdéseken felül a kereskedelmi jog körébe vágó kérdéseket is felvetjük és megbeszéljük. Ismerjük a régi Csemegi-asztal ma már fogalommá vált tekintélyét és tudjuk, hogy minő megtiszteltetést jelentett annak az asztaltársaságnak tagja lenni. Körülbelül ez lebegett szemünk előtt, midőn ezt az ideát felvetettük és már első összejövetelünk megmutatta az idea életképességét. Az első keddi összejövetelünkön megjelentek: lapunk szerkesztőségén kívül Gallia Béla kúriai bíró, Bálás Elemér ig. ügy. min. tanácsos, Sichermann Bernát udv. tanácsos, a Tébe jogtanácsosa, Nyulászy János kormányfőtanácsos, a Tébe igazgatója, Fabinyi Tihamér egyet, magátanár, Nizsalovszky Endre ig. ügy. min. oszt. tanácsos, Schwartz Tibor tvszéki bíró, Pethö Tibor, Szlezák Lajos járásbírók, Groák László, cs. Sommer József, Mautner Dezső, Király Ferenc és Markos Olivér ügyvédek és Schultz Ferenc tvszéki jegyző. Maga ez a névsor legélénkebb bizonyítéka annak, hogy ez az asztaltársaság teljesíteni fogja hivatását. Tudományos pályázat a fiatal jogászgeneráció részére. A joggyakorlaton levő ügyvédjelöltek képzését célzó gyakorlati összejövetelek egyikén tartott előadás alkalmával tapasztalt érdeklődés által indíttatva dr. Fazekas Oszkár ügyvéd 250 P. (Kettőszázötven P.) pályadíjat tűzött ki a következő pályakérdésre: „Kimutatandó a tételes magán- és büntetőjog, valamint a joggyakorlat nyomán mennyiben és mily kihatással maradt hátra a jogrend a gazdasági életnek kulturális, különösen technikai haladása mögött, főkép az eszmei értékek elhanyagolása szempontjából." A pályázat feltételei a következők: A kitűzött kérdés egy-két nyomatott ívnyi terjedelemben magyar nyelven behatóan tárgyalandó. A pályázatban csakis ügyvédjelöltek és oly ügyvédek vehetnek részt, akik az ügyvédi vizsgát nem több mint három esztendeje tették le. A pályadíj csakis tudományos értékű munkálatnak fog kiadatni, a pályabíróság a díjat megoszthatja és egyes pályamunkákat dicséretben is részesíthet. A megdicsért munka jeligés levele csak a pályázó kívánságára fog felbontatni. A pályabíróság három tagból áll, elnöke dr. Meszlényi Artúr, tagjai dr. Fazekas Oszkár és dr. Lévy Béla. A pályadíjban részesített munka vagy munkák jeligés levelét a bírálóbizottság bontja fel. A pályamunkákat 1929 április 30-ig dr. Wehner József ügyvéd, az Ügyvédi kamara titkára címére postán ajánlottan kell beküldeni. A postára való feladásnak a kitűzött határidőn belül kell történnie. A pályabíróság tagjai írásbeli kérdezősködésre a szükséghez képest további felvilágosítással is készséggel szolgálnak. Felmondásos időre és a hátralévő szerződéses időre járó szolgálati illetmények viszonya. A szolgálati szerződés határozott időre szól. A munkaadó a munkavállalót a szolgálati idő letelte előtt ok nélkül elbocsátja. Kérdés, vájjon a hátralévő szerződéses időn belül a felmondási időre és az azt meghaladó időre járó illetmények között tehető-e különbség? vagy más szavakkal, a hátralévő időn belül beszélhetünk-e felmondási járandóságról vagy csak kártérítési igényről?! ' A régebbi gyakorlat szerint (524 1900 Szladits-féle gyűjtemény 506—07 1.) ily esetre az 1884 : XVII. t.-c. 97. §-a nem alkalmazható, hanem a kérdést a kártérítésre vonatkozó jogelvek szerint kell elbírálni. Kártérítésnek pedig csak akkor van helye, ha a munkavállaló a szerződéses időtartam alatt új alkalmazást nem vagy csak kisebb javadalmazást kapott. A bizonyítás tehát a munkavállalót terheli. Van még újabban is oly felebbviteli bírósági határozat, amely kimondja, hogy mivel határozott időre szóló szolgálati viszony e szolgálati idő leteltével felmondás nélkül is megszűnik, a szolgálati időn belül való megszűnése esetén sem lehet szó felmondásos időre járó illetményről. Pedig a különbség kézenfekvő. A felmondási járandóság iránti igény nem függ a kártérítési követelés előfeltételétől, akkor is megáll, ha az alkalmazott más állást kapott. (Hj. VIII. 29. L. Kovács Marcel: Hiteljogi Bírói Gyakorlat 1914 óta I. 47.) A kártérítés ellenben csak akkor jár,