Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 11. szám - Carl Samuel Grünhut

11. sz. KERESKEDELMI JOG 267 akként, hogy a nyugdíj összegének megállapításánál a törzsfizetés (a lakbért is beleértve) 135%-a veendő alapul, — és az 1926. évi XVI. t.-c. 4. §-ának rendelkezése szerint, — ha a jogosult igénye a nyugdíjra 1914. július hó 1. napja után nyilt meg, — mint ijelen esetben a felperesé is, — az átértékelés alapjául az a koronaösszeg szolgál, amely az alkalmazottat az 1914. év július 1. napján érvényben volt nyugdíjszabályzat szerint illetné meg s a később, de még a nyugdíjazás előtt érvénybe lépett új nyugdíjszabályzatnak csak a nyugdíj alapjául beszámítható illetmény összegét nem módosító azokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, melyek a nyugdíj megállapításának (feltételeit és módját szabályozzák, — a fellebbezési bíróság az alperes új nyugdíjszabályzatának az illetmény összegét módosító azt a rendelkezését, hogy a nyugdíj a törzsfizetés (a lakbért is beleértve) 135%-a alapján számítandó ki, — az átértékelés alapjául szolgáló nyugdíj összegének a kiszámításánál a törvény rendelkezésének helyes értelmezésével hagyta figyelmen kívül s alkalmazta a régi nyugdíjszabályzatban megállapított 130%-ot. Részvénytársaság. 162. Sérti az anyagi jogot az a közgyűlési határozat, mely a végrehajtó bizottság vagy egyes igazgatósági tag díjazását az igazgatóság hatáskörébe utalja. — Megtámadási joggal élhet az a részvényes is, ki a megtámadott határozat után vált részvényessé s amennyiben a megtámadott határozat az ő részvényei érdekeit is sérti. — Nincs oly jogszabály, mely megtiltaná, hogy társulati tisztviselő igazgatósági taggá választassák. (P. IV. 7590/1928. sz. a. 1929. szept. 20-án.)* Alaptalan az alperesnek a módosított alapszabályok (3.) ./ 29. és 37. §-ai értelmezése és a fellebbezési bíróság arra alapított döntése ellen irányuló felülvizsgálati panasza, mert a fellebbezési bíróság e rendelkezések összefüggő tartalma alapján helyes magyarázattal állapította meg, hogy az eme alapszabálymódosításra vonatkozó közgyűlési határozattal az igazgatóság kebeléből kiküldendő végrehajtó bizottság, vagy egyes igazgatósági tag különdíjazása az igazgatóság hatáskörébe utaltatott, minthogy pedig ez az alapszabályi rendelkezés a fellebbezési bíróság okfejtéséhez képest az állandó bírói gyakorlatnak megfelelően sérti a törvény kötelező rendelkezését, amelyből következőleg az igazgatóság díjazása a közgyűlés hatáskörébe tartozik és a közgyűlés elhatározása alól el nem vonható, nem sérti az anyagi jogot e közgyűlési határozat megsemmisítése. E tekintetben azonban nem csupán az I. r. felperesnek, hanem csak a fennebbi határozat meghozatala után részvényessé vált II. és III. r. felperesek keresete is, tehát e részben felülvizsgálati kérelmük is jogszerű, mert az ő részvényesi jogaikat is sérti a törvény kötelező ren* Lásd: a K. J. múlt számában vonatkozó szemlénket és Dr. Fenyves Béla cikkét mai számunkban. S zerk, delkezésével ellenkező ama alapszabályi intézkedés. Ezzel szemben nincs jelentősége annak, hogy az igazgatóság által, kebeléből kiküldött végrehajtó bizottság, vagy egyes igazgatósági tag kiküldése és a 3. /. jelű ez idő szerint érvényes alapszabályok 28. §-ban megjelölt és a 46. §-ban meghatározott jutalékkal díjazott munkakörön kívül eső külön munkáért a közgyűlés által való külön díjazása a törvénnyel és az alapszabályok most érintett rendelkezéseivel nem ellenkeznék, mert a kérdéses alapszabálymódosítás a maga egészében és összefüggő tartalma szerint ítélendő meg. Osztja a kir. Kúria a fellebbezési bíróságnak azt a megfelelően indokolt állásfoglalását is, hogy az 1927. évi szeptember hó 15-én tartott közgyűlésnek az említett alapszabályi intézkedés megváltoztatására irányuló indítványt elvető közgyűlési határozatot támadó kereseti kérelem, mely lényegében szintén a fennebbiek szerint már megsemmisített közgyűlési határozat hatálytalanítását célozza, a jelzett döntés (folytán tárgytalanná vált. Nem sért anyagi jogszabályt a fellebbezési bíróságnak a felperesek által panaszolt azon döntése sem, amely az 1927. szeptember hó 15-én tartott közgyűlésnek ama indítványt elvető határozatára vonatkozik, hogy az alapszabályokba vétessék fel oly intézkedés, melynélíogva a társulat tisztviselője igazgatósági taggá nem választható. Ugyanis a törvény az alapszabályokba ily intézkedés felvételét elő nem szabja; mihez képest nem ütközik törvénybe a kérdéses indítvány mellőzése és így a vonatkozó közgyűlési határozat a Kt. 174. §-a értelmében meg nem támadható. 163. Oly esetben, amikor a közgyűlés egybehívására hivatott felszámolóbízottság tagjai nincsenek egyetértésben a közgyűlés egybehívása kérdésében, nincsen törvényes akadálya annak, hogy a felszámolóbizottságnak a közgyűlést szükségesnek tartó többsége íelszámolóbizottsági ülésí határozat nélkül is összehívhassa a közgyűlést. A Kt. 10. §-ának szabálya szerint a {elszámolásban levő és ebben az állapotában cégét megváltoztatott alperes részvénytársaságnak bejegyzett cégszövegével megjelölése törvényszerű ugyan, mégis az adott esetben fennforgó különleges körülmények szükségessé tehetik a közgyűlési meghívóban annak feltüntetését, hogy annak a felszámolásban levő társaságnak részvényesei vannak közgyűlésre meghíva, amely üzletvitelét a köztudatba átment .... bank részvénytársaság cég alatt folytatta. (P. IV. 7237/1928. sz. a. 1929. okt. 5-én.) E tekintetbe számbajön, hogy a felszámolás ideje alatt a cég megváltoztatásának szokatlanságához hozzájárult, hogy a „Budapesti váltóüzlet részvénytársaság felszámolás alatt' cégre változtatott új cégszöveg teljesen eltér az előbbi A szájon és garaton át a szervezetbe hatoló fertőző csirákat a Panflavin-pasztillák elpusztítják és hatásos védelmet nyújtanak a fertőző betegségek ellen.