Kereskedelmi jog, 1929 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 11. szám - Carl Samuel Grünhut

268 KERESKEDELMI JOG 11. sz. cégtől, abból történt átváltoztatására semmi utalást nem tartalmaz és hogy a meghívó szerint a társasági üzlethelyiség is most máshol van, mint ahol az üzlet a cégiratok szerint eredetileg volt, ami mellett annak a nem vitás tényállásnak figyelembevételével, hogy a részvények az üj cégszöveget feltüntető részvényekre át nem cseréltettek, továbbá, hogy az alperes semmi intézkedést nem tett aziránt, hogy a társasági részvények árfolyama a tőzsdén az üj cégszöveg megjelölésével jegyeztessék, hanem eltűrte, hogy a cég megváltoztatása ellenére a részvények a régi cégszöveg megnevezésével jegyeztessenek: annak felismeréséhez kell jutni, hogy a közgyűlést összehívó felszámolókat a hatáskörükbe tartozó ügyek ellátása körül a törvény alapján terhelő gondosság megkívánta volna, hogy a forgalomban Lloyd bank alatt ismeretes társaság tartja közgyűlését, mihez képest e kötelességszerű tájékoztatás szem elől tévesztése folytán nem tekinthető kizártnak, hogy a közgyűlésen az arról felvett jegyzőkönyv szerint nagy arányban nem képviselt részvények egy részének tulajdonosai azért nem jelentek meg a közgyűlésen, mert a fenntebb érintett tájékoztatás hiányában nem tudták, hogy annál részvényeik alapján érdekelve vannak. Ehhez képest a részvényesek megtévesztésére alkalmas kérdéses meghívás törvényszerű és alapszabályszerű rendeltetésének meg nem felelt. Ezért a felperes részvényesek a szabálytalanul összehívott közgyűlés határozatait a Kt. 174. §-a alapján jogosan támadják meg. Alkuszdíj. 164. Határozott vételár melletti eladás közvetítésére szóló meghatalmazás esetén közvetítési díj nem igényelhető, ha alacsonyabb vételár éretett el, (P. VII. 7317/1928. sz. a. 1929. szept. 25-én.) Az irányadó tényállás szerint a felperesnek csupán arra az esetre volt közvetítői díj igérve, ha oly vevőt hoz, aki a gyógyszertárat 900 millió koronáért veszi meg, a felperes által hozott vevő azonban csak 800 millió koronáért vette azt meg s ekként a kikötött feltétel be nem következett, — s mert a tényállás szerint az alperes a gyógyszertárért 900 millió korona vételárat kért a vevőtől és csak hosszabb alkudozás után szállította le a vételárat 800 millió koronára s így a feltétel be nem következése nem az alperes hibájára vezethető vissza, — ezért az anyagi jognak is megfelel a fellebbezési bíróságnak a felperest keresetével elutasító döntése. Nem helytálló a felperesnek az a vitatása sem, hogy az elért kisebb vételár csupán azt eredményezheti, hogy a közvetítési díj összege aránylagosan leszállíttassék, — mert a feltétel mellett kötött ügyletből, a feltétel be nem következte folytán, a felperes egyáltalában nem támaszthat követelést s így a kereseti követelés leszállításának hiányzik a jogalapja. Oly jogszabály sincs, amely szerint közvetítési ügylet esetén, a megbízó külön kikötés nélkül az alkusz jelenlétében köteles a vevővel tárgyalni, s az alkuszt a vételi ügylet megkötése előtt értesíteni arról, hogy a vevő nem hajlandó azt a vételárat megfizetni, amelyről a megbízó és az alkusz közt szó volt. Ennek elmulasztásából az alperesre semmiféle kötelezettség nem származik. Váltó. 165. Ellenérték részbeni szolgáltatása esetén a fedezeti váltó jogosan érvényesíthető. (P. VII. 3122/1929. sz. a. 1929. szept. 19-én.) A fellebbez ési bíróság az irányadó tényállás mellett azon az alapon helyezte hatályon kívül a fizetési meghagyást és utasította el a felperest keresetével, mert megállapítása szerint az a feltétel, amelyhez az alperes váltókötelezettség vállalása köttetett, nem következett be, a felperes tehát a kikötött ellenértéket nem szolgáltatta. Azonban maga a fellebbezési bíróság mondja ítéleti indokolásában, hogy vannak olyan adatok a perben, amelyekből esetleg megállapítható, hogy az alpeers által felvett s a kereseti váltókkal fedezett kölcsönösszeg egy része az alperes házaiba beépíttetett, de erre a tényállás megállapítását azért mellőzte, mert jogi álláspontja szerint ennek az összegnek a megtérítését a felperes csak köztörvényi úton követelheti. Ez az álláspontja azonban nyilván téves, mert ha a felperes a kereseti váltókkal biztosított kölcsönösszegnek csak egy részét is folyósította olykép, hogy az a megállapodásban megjelölt célra fordíttatott, tehát a kikötött ellenértéket legalább részben szolgáltatta — megosztható szolgáltatásról lévén szó, semmi törvényes akadálya nincs annak, hogy a felperes az őt jogosan megillető követelést a váltók alapján érvényesítse. A fellebbezési bíróság tehát jogszabálysértéssel mellőzte a tényállásnak ebben az irányban megállapítását. Tisztességtelen verseny. 166. Az a körülmény, hogy a jellegzetes keretrajz használatára jogosult cég ezídő szerint esetleg nem is használja azt: nem enyészti el a felperes kereseti igényét, mert a joggyakorlás szünetelése nem egyértelmű a joglemondással és így ez a körülmény sem zárhatja el a felperest attól, hogy a bármikor újra felvehető joggyakorlathoz való jogába ütköző, alperesi jogosulatlan utánzás ellen a tvt. alapján felléphessen. (P. IV. 7881/1928. sz. a. 1929 okt. 2-án.) Csőd. 167. Kereskedő ellen, habár csak egy alkalommal vezetett kielégítési végrehajtás tűrése már megállapítja a fizetések megszüntetésének állapotát. (P. VII. 3247/1929. sz. a. 1929. szept. 5-én.) Ügyvédi társasiroda (regietársaság) céljából rendelkezésre bocsáthatnék Bálvány uccai lakásomból komoly klientélájú egy vagy két kollégának 2 főnök és 1 közös személyzeti szobát. Telefon d. u. 3—6 között József 326—60. Leielős kiadó: Dr. SZENTÉ LAJOS. DUNÁNTÚL EGYETEMI NYOMDÁJA PÉCSküT.